Szerző
Vers

A verset eddig 1766 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. június 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (39)

Takácsné Tóth Krisztina

Apám

ne menj

Síró lélekkel nézlek, megtörve, hova lettél?
Utolsó könnycsepp vagy, mit letöröl kezem.
Nézz rám még, kérlek, szemed keresi szemem.

Ne sírj, te nem szoktál sírni, most se tedd.
Inkább mulass, mint régen, emlékszel még?
Szemed mosolyogjon, majd könnyezhet az ég.

Kutatok, keresek a gondolataid között.
Vajon mik járhatnak eszedbe még?
Szegény apám, bár csak segíthetnék.

Tehetetlen dühömben szidom az éveket.
Elvisznek tőlem messze majd?
Sorsunk, könnyeinket ne akard.

Még nem tudok a szépre emlékezni.
Csak bánt a könyörtelen jelen, szíved vele harcol,
Lelkembe kíméletlenül mély sebet karcol.

Ne menj! Kérlek, ne menj!
Ne készülj még a hosszú útra.
Nem akarok nézni búcsúzó koszorúra.

Ujjaim arcodon féltve végigsiklanak.
Évek szántotta ráncaidon barázdát simogatnak,
Kérdezem, meghagy-e még nekem a holnap?

2014. június 6.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


szombati2018. október 21. 20:54

@krisztitakacs:
Köszönöm,hogy olvastad.
Megtisztelsz.
Szeretettel!

Tibi

krisztitakacs(szerző)2018. október 21. 19:03

@szombati: Olvastam megható versedet, igen valóban ugyanaz a témája mind két versnek...gratulálok a versedhez.

krisztitakacs(szerző)2018. október 21. 19:02

@kmezo: Nagyon szépen köszönöm :-)

szombati2018. június 23. 06:09

Versed nagyon megérint.
Legutóbbi versem miatt is,melynek címe - Apa, hová mentél ?- Szerintem,hasonlítanak gondolataink,érzéseink.
Ha szeretnéd,olvasd el!
Nagy együttérző szívvel!
Szeretettel!
Tisztelettel!

Tibi

Törölt tag2017. december 3. 19:19

Törölt hozzászólás.

krisztitakacs(szerző)2017. október 18. 17:25

@lelektunder: Nagyon szépen köszönöm és örültem nagyon poéta szívednek.
Valóban nem lehet eldönteni, melyik a rosszabb, az egyik ezért a másik azért fájdalmasabb. Talán a hirtelen azért kíméletesebb mert nem hosszú az eltávozónak a fájdalmas betegsége, de a hozzátartozóinak is talán picit könnyebb..a fájdalom ugyanakkora marad úgy is. Kegyetlen volt elveszíteni aput is és anyut is naponta eszméletlen sokat eszembe jutnak még mindig.

lelektunder2017. október 18. 10:50

Nem tudom melyik lehet a rosszabb, ha felkészülten vagy felkészületlenül éri az embert szerette halála. Mindkettő hatalmas fájdalom, amit soha nem felejt el az ember. Ott, ahol jó volt gyermeknek lenni, jó volt felnőni, ahol szerettek, azok fájdalma sokkal erősebb és fájóbb a hiány érzése. Meghatóan szép versed könnyeket csalt szemembe. Szívvel olvastalak!

krisztitakacs(szerző)2016. június 9. 07:36

@filo-csibi: Köszönöm szépen a kedvességedet.

krisztitakacs(szerző)2016. június 9. 07:36

@Donkanyar: Nagyon köszönöm kedves Attila.

Donkanyar2016. május 17. 21:20

Szép vers ! Gratulálok !

Attila

filo-csibi2016. május 11. 19:08

Fájdalom szülte megható sorok. Együttérzésem. Szívvel: Ilike

krisztitakacs(szerző)2016. április 18. 18:08

@Glali100: Köszönöm szépen kedves Lajos...az idő majd gyógyítgatja...de fájni mindig fog. Megtisztelsz poéta szíveddel örülök neki.

krisztitakacs(szerző)2016. április 18. 18:07

@1-9-7-0: Köszönöm kedves Anikó örülök megtisztelő poéta szívednek.

Glali1002016. április 16. 15:26

Ez a vers megható! De kigyógyítható!
Szívből Gratulálok!
Szeretettel: Lajos

1-9-7-02016. február 1. 17:50

Kedves Kriszta most találtam rád és erre a versedre szívvel gratulálok rendkívüli versedhez Anikó

krisztitakacs(szerző)2015. május 1. 12:50

@Csirkezola: Nagyon szépen köszönöm a vigasztaló és együtt érző gondolatokat, sorokat ...szeretettel Kriszta

Csirkezola2015. április 26. 19:53

Sajnos ismerős minden sor és az érzések is...
A fájdalmat és a hiányt majd idővel enyhíteni fogják, felváltják a szép és a megszépült emlékek.
A bánt könnyeit pedig felszárítja a lélekmosoly...
Szeretettel üdvözöllek: Cs.Z.

krisztitakacs(szerző)2015. március 4. 09:38

@Ibolya.52: Nagyon szépen köszönöm kedves Ibolya, tudod könnyebb lesz valamivel, de a heg és a hiány mindig ott marad sajnos.

Ibolya.522015. március 3. 13:33

Megható fájdalmas versedhez gratulálok! A Jó Isten adjon erőt, csillapítsa fájdalmad.
Szeretettel, szívvel Ibi

krisztitakacs(szerző)2015. február 26. 23:04

@k.laszlo: Nagyon szépen köszönöm kedves szavaidat. Bizony csak sóhajtani tud ilyenkor az ember és valami meghal az emberben valami megszakad legbelül.

k.laszlo2015. február 26. 16:07

Nem sok mindent mondhat ilyenkor az ember a lelki fájdalomtól,különösen akkor,ha már átélte mindezt.Egy hatalmas sóhaj ami mélyről jön és szívszorítóan együtt érez azzal,azokkal,akik azt kérdezik,hogy..,,..meghagy -e
még nekem a holnap?''...Itt a szívem szeretettel:Kóródi Laci

krisztitakacs(szerző)2015. február 26. 15:42

@ariamta: Köszönöm szépen kedves soraidat...és nagyon sajnálom,hogy már veled sem lehet az édesapád. Igen valóban a tehetetlenség a legkeservesebb, a legfájdalmasabb és szív szorítóbb,
na és a visszafordíthatatlanság.

ariamta2015. február 21. 14:00

Kedves Krisztina, nagyon fájó a versed, nagyon mélyen érint. Én 42 évvel ezelőtt veszítettem el édesapámat, aki akkor 40 éves volt. Azóta sem múlik a fájdalom. A tehetetlenség, ami a legrosszabb. Nagyon szép a versed, fájdalmas. Én is írtam apuhoz tavaly. Ha kedved van hozzá, olvasd. Szívvel és szeretettel: Marika
Takács Mária: Édesapám emlékére

krisztitakacs(szerző)2014. december 12. 08:17

@tallosi70: szia nagyon köszönöm, és meg annak örülök, hogy olvastál.

Törölt tag2014. december 9. 12:30

Törölt hozzászólás.

krisztitakacs(szerző)2014. október 26. 15:48

@nagypal: Örülök, hogy olvastál és tetszett...sajnos ő már nem él...nem tudtam őt visszatartani...
szeretettel: Kriszta

nagypal2014. október 24. 11:33

Igazi szívet, lelket melengető, egyben szorító szavak, szép sorban az utolsó végső kérdésig. Örömmel olvastalak!
Üdv. Pali

krisztitakacs(szerző)2014. október 4. 15:09

@Doki66: Nagyon köszönöm ...csupán csak a szívem érzéseiről írtam ...:-( sajnos

Doki662014. október 4. 10:40

Szép verset írtál.. doki

krisztitakacs(szerző)2014. október 2. 12:44

@Sida: Köszönöm szépen igazán kedves soraidat...sajnos a végső kérdésre választ kaptam...keserű és visszafordíthatatlan választ :-(

Sida2014. szeptember 25. 14:36

Nagyon szép, finoman vezetett gondolatsor a végső kérdésig, mely alig hagy kétséget az olvasóban.
Szívvel gratulálok: Klára

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 27. 21:52

@MartinBish: Nagyon szépen köszönöm megtisztelsz kedves szavaiddal

MartinBish2014. augusztus 27. 19:16

Kedves Krisztina !
A törékeny lélek mélyen érző szívvel kérlel és figyelmeztet. Csodaszép versedhez szívvel gratulálok .
Szeretettel , Viktor

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 26. 21:45

@Sebi: Nagyon szépen köszönöm igazán kedves soraidat, igen apumat
sokan szerették, nagyon szorgalmas ember volt.

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 26. 21:44

@Nicol_C.Davis: Köszönöm szépen.

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 26. 21:43

@petruchio: és tehetetlenül ott állni ...kegyetlen érzés volt sajnos.

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 26. 21:37

@petruchio: nagyon köszönöm megtisztelsz soraidat és a törött szivecskét főleg...bizony nagyon nehéz volt a szívem majd megszakadt látni a búcsúzó
apát akinek nagyon sokat köszönhetek...és tehetetlen voltam

Sebi2014. augusztus 26. 21:20

Nincs igazsag! Gratulalok fenti gyonyoruegedhez,Kedves Krisztina,mely annyira szeretnivalo,es egyedi ,mint te magad,es apud!


Szeretettel olel: Sebo

Nicol_C.Davis2014. augusztus 26. 06:50

''Elvisznek tőlem messze majd?
Sorsunk, könnyeinket ne akard.''
Igazi, szív szorító sorok.
Köszönöm, hogy olvashattalak.
Bea

petruchio2014. augusztus 21. 09:51

Kriszta....
Érző tartalom a tercina formával párosulva ad egy lüktetést a versednek..... mint a halállal küzdő szív ritmusa...
őszinte emlékezés....
gratulálok....
(szokásommal ellentétben szívet török mert nagyon azonosan emlékezünk)....

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 20. 20:06

@mezeimarianna: köszönöm

mezeimarianna2014. augusztus 20. 20:01

szép...

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 18. 12:59

@Vargazlajos: Nagyon köszönöm neked

Vargazlajos2014. augusztus 17. 18:02

Megrendítő és mélyen emberi a versed. Az érzéseket soha nem szabad megtagadni. Ezek a sorok a te nagyságodat vetítik elém!
Száz szívvel: VZL

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 15. 11:42

@IPSteve: Nagyon köszönöm kedves soraidat és, hogy osztozol a fájdalmamban. Igazi jóbarát vagy és ezt nem felejtem el soha.
Kriszta :-)

IPSteve2014. augusztus 12. 14:48

Kedves Krisztina! Fájó lelked sebeinek viruló rózsái lettek ezek a szívszorító gyönyörű soraid. Fájdalmadban osztozom s kívánom mielöbb váljon fájdalmatlan kinccsé emlékeidben!
Szeretettel, szívvel gratulálok versedhez
Steve

krisztitakacs(szerző)2014. augusztus 12. 08:43

@roland.v: Köszönöm szépen nagyon örülök, hogy tetszett ,valóban ezt éreztem akkor, majd beleszakadt a szívem ahogy akkor láttam őt :-(

roland.v2014. augusztus 11. 19:24

Fájdalmas,megható,mély,őszinte vers...
Szívem hagytam!!

Roland

krisztitakacs(szerző)2014. június 25. 18:19

@varika12: köszönöm Évike az együttérzésedet...akkor tudod, hogy mit
érzek. Életünkben ezek a legnehezebb pillanatok...mert az élő kedves
hozzátartozót olyan nagyon nehéz és iszonyúan kemény dolog elengedni.
Szinte beleszakad a szívünk is.

krisztitakacs(szerző)2014. június 25. 18:17

@Ametisz: Nagyon köszönöm kedves Timi ...tudod...újra és újra átolvasom a versemet és újra és újra átérzem azt a pillanatot...amikor utoljára láttam
és még beszéltem vele. Sosem fogom elfelejteni a nézését és ahogy
próbálja kimondani amit olyan nehéz volt. Mert már eszméletlen nehéz
volt neki beszélni is. :-(

krisztitakacs(szerző)2014. június 25. 18:12

@Kicsikinga: köszönöm drága Kicsikinga az együttérzésedet. A kedves szavak és együttérzések segítenek át a legnehezebb perceinkben
mely nagyon jól esik.

krisztitakacs(szerző)2014. június 23. 01:22

Köszönöm kedves Korin kedves szavaidat...igen ha lehet vigasz a számomra az, hogy nem szenvedett elaludt és már többé nem is fog szenvedni.
Köszönöm a szeretetedet.
Puszim

Korin2014. június 22. 06:35

Most olvasom én is a szomorú hírt. Krisztikém, az Isten áldjon meg békességgel és legyen vigasz, hogy már nem szenved ebben a földi létben.
Tudom milyen nehéz ilyenkor.
Ölellek szeretettel, , Korin ƸӜƷ

krisztitakacs(szerző)2014. június 19. 18:42

@lukacsleopold: nagyon szépen köszönöm...igen hosszú szenvedés után elhunyt nagy szívfájdalmunkra...ezt éreztem már a versem írásakor is,
hogy búcsúzik..de az utolsó pillanatig reménykedtem mégis.

lukacsleopold2014. június 18. 16:39

Lent olvasom a szomorú hírt. Isten nyugosztalja Édesapádat!

krisztitakacs(szerző)2014. június 17. 08:03

Nagyon szépen köszönöm @kistenkes: igazán kedves vagy.

kistenkes2014. június 16. 23:22

Megható a gyermeki aggódásod, szép versedhez szeretettel, szívvel gratulálok Frici

krisztitakacs(szerző)2014. június 16. 17:10

Nagyon köszönöm kedves Timi..és nagyon örülök, hogy tetszett.
Sajnos már nincs Ő velünk.
Szeretetemmel: Kriszta

Ametisz2014. június 15. 21:39

Hihetetlen megérintő és könnyhomályt fakasztó versed!!!!
(31) -ként beálltam a sorba! Gratulálok! (15). Timi

krisztitakacs(szerző)2014. június 15. 16:14

@Kicsikinga: igen drágám a szívünk mélyén örökre őrizzük őket

krisztitakacs(szerző)2014. június 15. 16:00

Drága Korin nagyon köszönöm. @Korin: sajnos már csak engem tudnál átölelni, ő már elbúcsúzott tőlünk. Csoda jól esik a szereteted és kedves szavaid.
Sok puszim és szeretetem

Korin2014. június 15. 07:57

Kriszti!! gyönyörű a versed !!
Annyira átélhető az aggódás, a féltő szeretet.
legszívesebben most odaszaladnék és megölelnélek mindkettőtöket
Ölellek szeretettel, Korin ƸӜƷ

Kicsikinga2014. június 14. 09:45

Végtelenül sajnálom, és mélyen együttérzek Veled!
Lehet, furcsán hangzik, de az ember nem is gondolná, hogy a legközelebb kerülnek hozzánk a szeretettek, hiszen a szívünkben vannak!

krisztitakacs(szerző)2014. június 14. 08:46

Nagyon köszönöm kedves Mária, örülök, hogy tetszett a versem és megtisztelsz a figyelmeddel.
Igyekezni fogok viszonozni a kedvességedet...bár tudom, hogy nem
azért írtad amit írtál...de kíváncsi vagyok az alkotásaidra.

Dellamama2014. június 14. 08:24

Eddig valahogy elkerültem verseidet. Ez az írásod mélyen megérintett, fájdalmas szépségével.
Szeretettel olvastalak és ezentúl figyelemmel kísérem alkotásaidat!!
Gratulálok: Maria

varika122014. június 14. 06:03

Krisztike, ez a versed olyan fájdalmasan szép, megható, ismerem az érzést, melyet közvetítesz csodálatos versedben.

Szeretettel gratulálok és szívemet küldöm.
Évi

amalina2014. június 14. 02:59

Minden nap egy új ígéret. Hinni kell és megragadni a pillanatot.:)

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:09

@maxika: nagyon szépen köszönöm kedves Albert

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:08

@maki6767: nagyon szépen köszönöm neked

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:07

@szalokisanyi1: nagyon köszönöm kedves Sanyi

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:07

@t.buga: nagyon köszönöm

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:07

@gypodor: köszönöm kedves Gyuri

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:06

@Mikijozsa: nagyon szépen köszönöm

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:05

@Kicsikinga: nagyon szépen köszönöm kedves Kicsikinga

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:05

@bereczkif: nagyon köszönöm kedves Ferenc

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:04

@Gabibandi1: nagyon köszönöm, de nem hagyta meg nekem a sors ...elment mert mennie kellett....

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:02

@Gabibandi1: nagyon köszönöm.

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:02

@adamne: nagyon köszönöm

krisztitakacs(szerző)2014. június 13. 19:02

Sajnálom hogy kicsit későn néztem meg, hogy megjelent-e a versem
és könnyekig meghatódtam szavaitokon, véleményeiteken.
Nagyon köszönöm Mindenkinek.
maxika, maki6767, szalókisanyi, tbuga, gypodor, Mikijózsa, Kicsikinga, bereczkif, Gabibandi1, adamne.
Nagy sajnálatomra és fájdalmamra meghalt az édesapám. Bármennyire is szerettem volna hogy maradjon még nekem, így csak az emléke él
már mélyen a szívemben.

adamne2014. június 13. 16:58

Szívszorító a versed kedves Krisztina!
''Kérdezem,meghagy-e még nekem a holnap?''
Szívvel üdvözöllek:Manyi

Gabibandi12014. június 13. 15:41

Szívemben is mély karcokat ejtett megható versed.

Bízzunk hogy meghagyja még Apukádat a holnap, s mindennap ebben kell bízni kedves Kriszti.

Szomorúan hagyom szívem:Gabi:)

bereczkif2014. június 13. 14:55

Kedves Krisztina! Nem könnyű bizony. Ugyanezt átéltem tudom milyen érzés.Nagyon fájdalmas tud lenni Adjon az Isten erőt neked hozzá.
Gratulálok versedhez :Ferenc.

Kicsikinga2014. június 13. 11:08

Jaj, most nagyon sírok, de szép verset írtál! Nagyon szépet!

Mikijozsa2014. június 13. 09:29

Kedves Krisztina - engem nagyon meghatottál eme verseddel, nem könnyű ez, Szívvel gratulálok.

gypodor2014. június 13. 09:27

Megrázóan jó vers!Szívvel gratulálok. Gyuri

t.buga2014. június 12. 23:41

Megható, gyönyörű alkotás. Tisztelettel gratulálok!

szalokisanyi12014. június 12. 21:25

Szívszorító alkotás. A szeretet, aggódás, kétségbe esés szavai.

Őszinte tiszteletem: Sanyi

maki67672014. június 12. 19:56

Hát ehhez nem igen lehet mit mondani, nagyon szép érzelmekkel teli vers.
Szívem hagyom László

maxika2014. június 12. 19:47

Megdöbbentett versed!
Albert

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom