Jacsó Pál Dr.

Az Úr előszobájában

Álom és ébrenlét határán

Állok az Úristen előszobájában,
(a fal mellett) s izgatottan várok:
tenyeremben rongyos papíroson
hosszú, tépett lista,
mit most remegő kezekkel
gyorsan kipipálok.
Mindig is siettem, egész életemben,
még az Úr elé is majd elkésve jöttem.
(Pedig soha nem követtek, sohasem követtem.)

Nem érdekelt, hogy mit mondtak,
vagy épp mit gondoltak rólam,
nem érdekelt, mi éppen az aktuális szólam.
Nem érdekelt az se, ha bűnben rajtakaptak,
vagy ha lázas, meztelen szívemből
lobbanó vágyakat csalva kiharaptak.
És nem érdekelt, ha tükörben láttam:
könnyező sorokkal van teleróva hátam.

Álmodtam tán? Mikor izzó szemű,
lomha szellemfarkasokkal jártam
jéghideg, skandináv éjszakát,
s felébredve, izzadtan vártam
az Úr szavát? Hiába...

Volt meghaltam, mert elárultak nővel,
de kihűlve is továbbléptem,
büszke, emelt fővel: ha fájt is.
Fájdalmamra nagy csomót kötöttem,
izzó tűzbe, jeges vízbe tettem.

Annyi kételyem volt e torzó egészben,
de időm kevés erre, ha már útra léptem.
Nem érdekelt, ha lágy kezek lefogtak,
csökönyös nyakamon
fájó pillantások voltak.

Nem érdekelt, hányan jöttek szembe, hogy
vessenek az útról karókkal tűzdelt verembe.
Nem érdekelt, ha jóltartott vérebek ellen
puszta kézzel kellett a harcot felvennem.
S mindezért cserébe titkon arra vártam,
az út végére érve: az Úr megmossa lábam.

Állok az Úristen előszobájának
hófehér falánál, de az Úr még késik.
(Ezt a pillanatot oly sokan remélik.)
De én már eluntam, mert tudom mi vár rám,
százszor is megéltem az út végét kivárván:
Egy újabb tekercs hideg fémtokba rejtve,
s annyi titkos válasz, ami nincs megfejtve.

S nem tudhatom, hányszor fogok még
itt állni: kell-e még sietve kérdéseimet
a tépett papíroson gyorsan kipipálni?
Hányszor kell konokul a tükörbe néznem?
Van még hely heges hátamon. Érzem.

De e várakozás más lett, az Úr hamar jő
díszes, ünnepi ruhában, s ígéretet téve:
Fiam! Menj el, mondom utoljára,
és ha visszajöttél, majd ide térj be!

(Mutat egy ajtóra, mely frissen van festve,
rajta az Úristen kettős nagykeresztje,
s mögötte az élet kusza logikája, torz
emberi világok fals szimbolikája.)

Majd ha visszajöttél, ezeket rakd rendbe,
hogy e nehéz ajtót megnyugvással tedd be!
Ha ezt a munkádat is jól elvégezted,
asztalomhoz ülsz, mert úgy bevégezted!

Ó, de Uram! Nekem e feladat nagyon sok,
míg az örökkévaló tart, így leszek adósod!
Inkább százszor is még lemegyek a Földre,
csak e parancsodat töröld el örökre!

Jól van, fiam, jól van, sok a munka, látod,
s nem hagyhatom még elveszni a világot.
Mert veszélyes játék az ember logikája,
és furcsa teremtmény sok szimbolikája.
Pedig ezeket nem én adtam neki,
kevély csapásait önmagára veri.

Így hát, fiam, tudd meg: ha végre majd egyszer
e mohó veszélyekkel te is megverekszel,
és nem dobnak többé már fals képeket falhoz,
végre is leülhetsz hosszú asztalomhoz...

Miskolc, 2011. november 1. Átírva: 2014. május 8.- 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2017. április 26. 06:52

Nagyon szép vers - és amint alább olvastam, dicséretes a tökéletesre való törekvésed és megkapó a kételyed a saját tehetségeddel kapcsolatban. Ilyen egy érzékeny művény lelke :) Nagy elismerésem és szeretettel hagyok szívet: E. E.

francishsmn2015. február 3. 19:46

Jó nálad elbogarászni, élmény olvasni! Szerethető komolysággal írsz.
Nagyon tetszett!
G.

pete572015. január 11. 16:19

Elolvastam és szinte ott éreztem én is magam az Úristen előszobájában. Érdekes helyzet ez, mégha félálom is... Van fantáziád és vannak hozzá szavaid, nem is akárhogy sorba állítva.
Gratulálok!
Margó

ildi492014. augusztus 9. 21:45

Erre Tévedtem..jó volt olvasni hogy álom vagy valóság..az nem számít vitt röpített magával...gratulálok üdv Ildikó

palko64(szerző)2014. július 29. 22:10

@edesemil: @Ametisz:
Kedves Alkotótársaim, Barátaim, Olvasóim!
Roppant nagy örömöt szereztetek nekem azzal, hogy ilyen szép számmal vettétek a fáradságot, és a vers hosszából adódóan, nem kevés időt töltve nálam az olvasással, igen szép számban magatok is klaviatúrát ragadtatok, és gondolataitokat, élményeteket nemcsak tőmondatokban, de bizony némelyiktek kisebb esszében írta meg (nem mintha a tőmondatok nem okoztak volna számomra örömöt, és nem köszönném meg ugyanolyan alázattal).

Ez a vers már volt itt fenn, ezen az oldalon, de akkortájt még kevés olvasóm volt... Le is vettem, finomítottam, csiszoltam rajta itt-ott, majd újra feltettem, de csak pár percig volt fenn, mert lemaradt az utolsó két sor, így még azt sem vártam meg, hogy kijavítsák, így újra levettem: Nem akartam, hogy bárki csonkán olvassa, hiszen a végén (is) van a mondanivaló lényege. Aztán harmadszorra, már fenn is maradt.

Különbség az első és a végső változat között, csak árnyalatokban van, de néha épp ezek az árnyalatok küszöbölik ki pl. a profánságot. Megmondom őszintén, féltem is egy kicsit, ezért is örülök annyira a kedvező fogadtatásnak.

Hogy mi álom, és mi a valóság sokszor nem is tudhatjuk...
Nekem ez a mondanivaló javarészt álom volt, Ti pedig figyelmetekkel és kedvességetekkel valósággá tettétek. Úgy vélem, már itt a Földön egyazon hosszú asztalnál ülünk... Baráti üdvözlettel: Pali

palko64(szerző)2014. július 29. 21:52

@195705252012: @thuroczy: @nefelejcs: @Symonka: @Marcsy: @barnaby: @hszilard76: @voodoo: @gyongyver67: @kistenkes: @peronkakas: @rapista: @lakovics: @Aurelia: @giziszalay: @DJ: @mama55: @jozsefcsosz: @Ernest: @Z.FarkasErzsi: @..h..a.m.:

Kedves Alkotótársaim, Barátaim, Olvasóim!
Roppant nagy örömöt szereztetek nekem azzal, hogy ilyen szép számmal vettétek a fáradságot, és a vers hosszából adódóan, nem kevés időt töltve nálam az olvasással, igen szép számban magatok is klaviatúrát ragadtatok, és gondolataitokat, élményeteket nemcsak tőmondatokban, de bizony némelyiktek kisebb esszében írta meg (nem mintha a tőmondatok nem okoztak volna számomra örömöt, és nem köszönném meg ugyanolyan alázattal).

Ez a vers már volt itt fenn, ezen az oldalon, de akkortájt még kevés olvasóm volt... Le is vettem, finomítottam, csiszoltam rajta itt-ott, majd újra feltettem, de csak pár percig volt fenn, mert lemaradt az utolsó két sor, így még azt sem vártam meg, hogy kijavítsák, így újra levettem: Nem akartam, hogy bárki csonkán olvassa, hiszen a végén (is) van a mondanivaló lényege. Aztán harmadszorra, már fenn is maradt.

Különbség az első és a végső változat között, csak árnyalatokban van, de néha épp ezek az árnyalatok küszöbölik ki pl. a profánságot. Megmondom őszintén, féltem is egy kicsit, ezért is örülök annyira a kedvező fogadtatásnak.

Hogy mi álom, és mi a valóság sokszor nem is tudhatjuk...
Nekem ez a mondanivaló javarészt álom volt, Ti pedig figyelmetekkel és kedvességetekkel valósággá tettétek. Úgy vélem, már itt a Földön egyazon hosszú asztalnál ülünk... Baráti üdvözlettel: Pali

palko64(szerző)2014. július 29. 21:43

@noheb: @kispipe: @kreativ55: @BakosErika: @Dram: @Andicsek: @Lydy75: @lukacsleopold: @Elysee: @eferesz: @JudyNG: @vendel: @fejosfranciska: @rimkontar: @church73: @Szelket: @roland.v: @maki6767: @t.buga: @Karsai_Tibor:

Kedves Alkotótársaim, Barátaim, Olvasóim!
Roppant nagy örömöt szereztetek nekem azzal, hogy ilyen szép számmal vettétek a fáradságot, és a vers hosszából adódóan, nem kevés időt töltve nálam az olvasással, igen szép számban magatok is klaviatúrát ragadtatok, és gondolataitokat, élményeteket nemcsak tőmondatokban, de bizony némelyiktek kisebb esszében írta meg (nem mintha a tőmondatok nem okoztak volna számomra örömöt, és nem köszönném meg ugyanolyan alázattal).

Ez a vers már volt itt fenn, ezen az oldalon, de akkortájt még kevés olvasóm volt... Le is vettem, finomítottam, csiszoltam rajta itt-ott, majd újra feltettem, de csak pár percig volt fenn, mert lemaradt az utolsó két sor, így még azt sem vártam meg, hogy kijavítsák, így újra levettem: Nem akartam, hogy bárki csonkán olvassa, hiszen a végén (is) van a mondanivaló lényege. Aztán harmadszorra, már fenn is maradt.

Különbség az első és a végső változat között, csak árnyalatokban van, de néha épp ezek az árnyalatok küszöbölik ki pl. a profánságot. Megmondom őszintén, féltem is egy kicsit, ezért is örülök annyira a kedvező fogadtatásnak.

Hogy mi álom, és mi a valóság sokszor nem is tudhatjuk...
Nekem ez a mondanivaló javarészt álom volt, Ti pedig figyelmetekkel és kedvességetekkel valósággá tettétek. Úgy vélem, már itt a Földön egyazon hosszú asztalnál ülünk... Baráti üdvözlettel: Pali

palko64(szerző)2014. július 29. 17:27

@Evanna: @Eddi: @Zsuzsa-Amriswil: @geza1947: @dobosigyorgy: @Donkanyar: @Faramir: @donmaci: @Ibolya.52: @uzelmanjanos956: @1008: @gypodor: @M.Laurens: @Matyi87: @Sea_Miller: @meszaroslajos60: @Alyz: @remember: @varika12: @Pista:

Kedves Alkotótársai, Barátaim, Olvasóim!
Roppant nagy örömöt szereztetek nekem azzal, hogy ilyen szép számmal vettétek a fáradságot, és a vers hosszából adódóan, nem kevés időt töltve nálam az olvasással, igen szép számban magatok is klaviatúrát ragadtatok, és gondolataitokat, élményeteket nemcsak tőmondatokban, de bizony némelyiktek kisebb esszében írta meg (nem mintha a tőmondatok nem okoztak volna számomra örömöt, és nem köszönném meg ugyanolyan alázattal).

Ez a vers már volt itt fenn, ezen az oldalon, de akkortájt még kevés olvasóm volt... Le is vettem, finomítottam, csiszoltam rajta itt-ott, majd újra feltettem, de csak pár percig volt fenn, mert lemaradt az utolsó két sor, így még azt sem vártam meg, hogy kijavítsák, így újra levettem: Nem akartam, hogy bárki csonkán olvassa, hiszen a végén (is) van a mondanivaló lényege. Aztán harmadszorra, már fenn is maradt.

Különbség az első és a végső változat között, csak árnyalatokban van, de néha épp ezek az árnyalatok küszöbölik ki a pl. profánságot. Megmondom őszintén, féltem is egy kicsit, ezért is örülök annyira a kedvező fogadtatásnak.

Hogy mi álom, és mi a valóság sokszor nem is tudhatjuk...
Nekem ez a mondanivaló javarészt álom volt, Ti pedig figyelmetekkel és kedvességetekkel valósággá tettétek. Úgy vélem, már itt a Földön egyazon hosszú asztalnál ülünk... Baráti üdvözlettel: Pali

palko64(szerző)2014. július 29. 17:10

@rozsika53: @dr.vegha: @kterezia: @molnarne: @adamne: @anci-ani: @B.Sanyi: @Kicsikinga: @Vargazlajos: @cucedli: @PiszarEva: @bakonyiili: @Gyongyike67: @szalokisanyi1: @fiddler: @Schmidt-Karoly: @kodrane: @hmbt: @azi-gazi-em: @deakeva:

Kedves Alkotótársai, Barátaim, Olvasóim!
Roppant nagy örömöt szereztetek nekem azzal, hogy ilyen szép számmal vettétek a fáradságot, és a vers hosszából adódóan, nem kevés időt töltve nálam az olvasással, igen szép számban magatok is klaviatúrát ragadtatok, és gondolataitokat, élményeteket nemcsak tőmondatokban, de bizony némelyiktek kisebb esszében írta meg (nem mintha a tőmondatok nem okoztak volna számomra örömöt, és nem köszönném meg ugyanolyan alázattal). Ez a vers már volt itt fenn, ezen az oldalon, de akkortájt még kevés olvasóm volt...
Le is vettem, finomítottam, csiszoltam itt-ott, majd újra feltettem, de csak pár percig volt fenn, mert lemaradt az utolsó két sor, így még azt sem vártam meg, hogy kijavítsák, így levettem: nem akartam, hogy bárki csonkán olvassa, hiszen a végén (is) van a mondanivaló lényege. Aztán harmadszorra, már fenn is maradt. Nagy különbség az első és a végső változat között, csak árnyalatokban van, de néha épp ezek az árnyalatok küszöbölik ki a pl. profánságot. megmondom őszintén, féltem is egy kicsit, ezért is örülök annyira a kedvező fogadtatásnak.
Hogy mi álom, és mi a valóság sokszor nem tudhatjuk...
Nekem ez a mondanivaló javarészt álom volt, Ti pedig figyelmetekkel és kedvességetekkel valósággá tettétek. Úgy vélem, már itt a Földön egyazon hosszú asztalnál ülünk... Baráti üdvözlettel: Pali

..h..a.m.2014. július 28. 22:36

Gyóntató papnak sem könnyű lenni
Ügyvéd lelkét is sok gond terheli,
''Mert veszélyes játék az ember logikája,
és furcsa teremtény sok szimbolikája.''
Rendbe rakni e világot
hiú ábránd Te is tudod
Kedves Pál, izgatottan olvastam soraidat, bár csak emlékezés de most is ugyanúgy átéled a történteket. Kíváncsi lennék az eredetire!
Üdv.:
AnnaM

Z.FarkasErzsi2014. július 28. 11:57

Köszöntöm versedet kedves Pali, aminek ugyan eredetijét nem ismertem, de a jelenlegi ''átirat'' olyan összegzés, amit az ember élete különleges állomásain fogalmazhat meg... Tartalma csodás, emberi, életteli, hittel körítve, amit nem ismertem Tőled. Költői képekkel, rímes megoldásokkal átszövögetve: ''... Fájdalmamra nagy csomót kötöttem...'' vagy ami kimondottan tetszik: ''... az Úr megmossa lábam.'' Jó érzés volt olvasgatni újra és újra... Gratulálok!

Ernest2014. július 28. 04:27

Elolvastam már néhányszor az elmúlt napokban... elismerésem, nagyon tetszik!
Baráti Üdv : Őrni

jozsefcsosz2014. július 27. 19:28

Versed összetett gondolatsora bennem is újabb gondolatokat ébresztett, s éppen ezért örülök, hogy olvashattam.(Többek között azzal kapcsolatban, hogy az ember(iség) története/történelme öntörvényűen, sokszor nagyon ellentmondásosan alakult a pl. utóbbi századok alatt! - Üdv. Cs.J.

mama552014. július 27. 15:25

Szeretettel és szívvel gratulálok nagyon szépen megírt, elgondolkodtató versedhez. Üdvözlettel : Marika

DJ2014. július 27. 15:24

Szép áttekintése az életednek, egyfajta rendrakás magadban úgy érzem.
Szeretettel gratulálok: Joli

giziszalay2014. július 27. 08:57

Mélyen elgondolkodtató, nagyszerű vers!
Szeretettel: Gizi

Aurelia2014. július 25. 21:21

Oh Uram, hadd legyek a 74. aki tetszését nyilvánítja tanítványoddal folytatott párbeszédedre! Hallgasd meg hű szolgád, Palkó szép és tiszta szavait és adj neki feladatokat a Földön! A legfontosabb legyen az, hogy üzeneteket visz és hoz az embereknek és az emberektől. És válaszol a legtöbb kérdésükre. Ez a vers bizonyítja, hogy kiérdemelte bizalmadat és szeretetedet. :)))

lakovics2014. július 25. 14:01

Szerintem idáig ez a legszebb versed !
Szívvel!
ERzsi

rapista2014. július 25. 09:45

filozofikusan perlő versed megragadott...

peronkakas2014. július 25. 07:50

Gondolom, velem együtt még nagyon sok embernek eszébe jutott már ez a szituáció, amikor számot kell adni, hogy mivégre vagyunk itt a földön.
Ez zárszámadás nagyon kényelmetlen is lehet, amíg minden ki nem lesz pipálva. Még olyan feladatok is lehetnek hátra, amiket még végre kell hajtani ahhoz, hogy a nehéz ajtót megnyugvással lehessen betenni.
senki nem tudhatja ugyan, de azt hiszem, hogy amíg a hosszú asztalhoz kerülsz, még itt a földön sokszor kell megnézned a tükörben, hogy van-e még hely a heges hátadon.
Bár a születésnapi köszöntésről valamelyest lemaradtam, kívánom hogy ezt a verset még egyszer ennyi idő múlva írd át, akkor is időszerű lesz.
Művedhez szeretettel gratulálok: István

kistenkes2014. július 25. 02:14

Mert veszélyes játék az ember logikája,
és furcsa teremtmény sok szimbolikája.
Igazad van, de a sokszínű érzésvilágot éreztetni a sok szimbolika nélkül néha lehetetlen lenne. Szívvel gratulálok nagyszerű versedhez Frici

gyongyver672014. július 24. 20:09

Nagyon szépen megírtad gratulálok!

voodoo2014. július 24. 08:29

Hello Pali! Látom, mostanában sokan jutnak el oda, hogy valahogy összefoglalják, elszámolják az életük eseményeit, tetteiket...Ez a párbeszéd színtiszta déjà vu... Mert ha jól értettem kolléga, akkor Te is kaptál szárnyakat és feladatokat odafent... Egyre többen vagyunk, akikre rátalálok ezen az oldalon ... :)

hszilard762014. július 24. 04:23

Versedet csak átszellemülten lehet olvasni, így hajnalban kétszer is el kellett olvasnom, mire átéreztem. De ez az én hibám, mert a versed kitűnő!
Gratulálok hozzá, remekül írsz!

barnaby2014. július 23. 23:17

Remek vers, mély, és elgondolkodtató...szégyellem magam, hogy eddig nem olvastalak...de pótolni fogom, mert nekem tetsző a stílusod és a gondolatvilágod szintén...gratulációm és üdvözletem fogadd.:B:)

Marcsy2014. július 23. 14:17

Igen, legfőképp elgondolkodtat, és azt hiszem ez is a célja a versednek kedves Palkó. Elmélyültem benne én is, gratulálok:Marcsy

Symonka2014. július 22. 21:42

Erőteljes, magával ragadó, szenvedélyes sorok.

''Nem érdekelt az sem, ha bűnben rajta kaptak''...
''Fájdalmamra nagy csomót kötöttem,
izzó tűzbe, jeges vízbe tettem.''

''Majd, ha visszajöttél ezeket rakd rendbe,
hogy e nehéz ajtót megnyugvással tedd be!''

Kétségek között, de mindannyian vágyunk a bizonyosságra, hogy végül leülhetünk az Úr asztalához.
Kedves Palkó! Nagyszerű alkotásodhoz szívvel gratulálok! Zsuzsa

nefelejcs2014. július 22. 11:13

Kedves Palkó!
Már a versed címe megfogott, s ezt csak fokozta a vers őszinte hangvétele. Számadás egy életútról, ami szépen példázza az emberi sorsot. Visszatekint, elgondolkodtat, s előre mutat. Van még tennivalód
itt bőven, innen is hatékonyan segítheted az Úr elképzeléseit.
Ehhez kívánok sok erőt, jó egészséget, munkádhoz és a versíráshoz további sok sikert!
Szeretettel: Anikó

thuroczy2014. július 22. 10:20

Kedves Palkó!
Hosszú a vers, minden versszakába elmélyedtem, minden sora üzenetet hordozott, számomra egy megfogható Jóisten képet adott.
Barátsággal üdvözöllek, Gyula

1957052520122014. július 22. 09:21

Kedves Palkó!
Jól el lehet időzni, ízlelgetni soraidat. Gratulálok nagy szeretettel , Irén

Karsai_Tibor2014. július 21. 18:11

Remek alkotásodat örömmel olvastam kedves Pali..!!

t.buga2014. július 21. 17:32

Azt a nehéz munkát, vállalhattad volna, legalább unokáink úgy élhetnének, ahogy az emberhez méltó.
Magas színvonalú alkotásodhoz tisztelettel gratulálok!

maki67672014. július 21. 11:49

Gratulálok szép versedhez szívet hagyok László

roland.v2014. július 21. 11:05

''Nem érdekelt az se, ha bűnben rajtakaptak,
vagy ha lázas, meztelen szívemből
lobbanó vágyakat csalva kiharaptak.''

Nagyszerű írásodhoz szívből gratulálok!

Roland

Szelket2014. július 21. 08:39

Nagyszerű alkotásodhoz szívből gratulálok!

church732014. július 21. 07:16

Kicsit megcsúszva, de részemről is: Isten éltessen! Sokat még!
A vers ismét pazar, de ez Nálad nem új dolog! Gratulálok!
Baráti öleléssel: Zoli/Church

rimkontar2014. július 20. 21:42

Isten éltessen!!!
Tudod,hogy imádlak olvasni.Minden formában.Nincs jó,jobb,legjobb.Jó magas szint van és kész!Nagy pacsi.Kontár.

fejosfranciska2014. július 20. 21:04

Kedves Palkó!

Isten éltessen,erőben,egészségben,sok-sok szép vers ihletésében!.
Gyönyörűséges ez a jubiláló versikéd !
Ámulóm,csodálom,ízlelem.Őszinte emberi,egyenes.Az életutad visszatekintése.Kicsit megismerünk,hisz a publikálás valahol a lélek lemeztelenítése.Szépen ragyogsz benne mélységekben,magasságokban,a megélt terhek,veszélyek,harcos viharok-és maradandó szépek karöltésében.
Szerettem...
Tisztelettel és szeretettel gratulálok lélek mosolyával.

Francseszka

vendel2014. július 20. 20:28

Remek versedet élmény volt olvasni! Szívvel gratulálok! Neubauer

JudyNG2014. július 20. 17:42

Az asztalhoz minél később kerülj kedves Pali, mert még sok ilyen remek verset szeretnék olvasni! Szeretettel, szívvel gratulálok! Jutka

eferesz2014. július 20. 11:12

Mint mindig, le a kalappal!
Barátsággal eferesz!

Törölt tag2014. július 20. 06:07

Törölt hozzászólás.

lukacsleopold2014. július 20. 00:16

Pali, ötvenedikként grarulálok. Már a címet olvasva is ismerős volt, most látom, hogy átirat... Szerettem.

Törölt tag2014. július 20. 00:03

Törölt hozzászólás.

Ametisz2014. július 19. 22:28

Kedves Pali!
Először is nagyon boldog születésnapot kívánok Neked (szép ez a szám) nagyon mély gondolatokkal itattad be -e jeles évfordulót!( gondolom ennek az átírásnak most jött el az ideje)
Versed alcíme megragadott. Az álmaid képei visszaköszöntek az ébrenléted, életed levetített szakaszain....A jó és a szeretet érzéseket is leírtad a kérdésekkel a titkos papírosra... mert a szívedben a sok jó és szép érzés is ott van és ez mindennél fontosabb!
A Palis hangok varázsa mint mindig most is jólesett! Gratulálok! Timi

edesemil2014. július 19. 19:06

Kedves Palkó Barátom!

Elérkezve eme jeles naphoz, amikor még bőségesen sorakoznak előtted a távoli jövő évtizedei, amelyeket még ki kell töltened elismerést szerző tettekkel, sok-sok értékes gondolattal, saját személyes boldogulásod által, amely kiterjed minden embertársadra és barátaidra egyaránt. Amint azt megpróféciáltad, az Úr aki mindent lát előre, arra utasított, (azt az igéretet tette Neked), hogy majd legközelebb, már az igazat megharcolók, az üdvözültek mennyei társaságába vár. Meghallgatásra, elszámolásra akkor már nem lesz szükaég, mert egyenesen gazdagon megterített asztalához vár, hatalmas lakomára, meghívása szerint. Mimdezt álmaidból ébredő, de ezt még félig-meddig álmodban cselekedte Veled az Úr.
Megpróbáltatásaid sorra követték egymást, amelyeket éteri tisztasággal fonogattál, amelyek mindig és csodálatosan megoldottál, melyek folyamatosan követték életed minden pillanatát...
Kedves Palkóm, kívánom én is, hogy majd egyszer így következzék be életednek ez a mostani része, amelyet majd odaát, nagy dínom-dánom kövessen! Égi barátaidnak is kívánom, hogy mutasd be majd csodálatos boraidat, olvasd majd nekik is verseidet, írásaidat!
Baráti szeretettel küldöm én is jókívánságaimat,
Isten éltessen sokáig!

Emil

Andicsek2014. július 19. 17:10

Kedves Palkó!
Előttem már minden szépet és jót leírtak..,ezért én..,csak:
Őszinte tisztelettel szívből gratulálok: andi

Dram2014. július 19. 15:41

Kedves Pál!
Ahogy olvastam életírta soraidat azon gondolkodtam, hogy a megélt, a megtett dolgaink kipipálhatók-e. Vajon tetteink, cselekedeteink utólagos megítélése olyan lehet, ahogy azt ma megítéljük... Talán igen, talán nem. Hiszem, hogy tesszük a dolgainkat és jól akarjuk tenni,- talán nem is gondolunk a végső számvetésre. Remek versed arra ösztökél, hogy elgondolkodjak eddigi életemen... Gratulálok versedhez,- tisztelettel olvastalak; András.

BakosErika2014. július 19. 13:55

Nagyszerű párbeszéded rengeteg igazságot közvetít felénk, kedves Pali!
Az ember esendő, ám ha a szív hittel teli, akkor az Úr asztalához tiszta lélekkel járul, ha itt az idő.
Nagy szeretettel olvastam remek alkotásodat.
Gratulálok: Erika

kreativ552014. július 19. 13:48

Kedves Palkó!
Most megint egy ajándékot írtál, vagy ahogy látom átírtál. Nagyon jól sikerült a diskurzusod az Úrral. Én bízom benne, hogy annál a hosszú asztalnál bizony ott ül majd a PALKÓ is! De azért még várjál azzal az üléssel! Ági

kispipe2014. július 19. 12:07

Kemény és férfias.
Tetszett.
Köszönöm.
Üdv Anikó

noheb2014. július 19. 09:34

Kedves Pál!

Elsőre az jutott az eszembe egy életen át ott állunk az Úristen előszobájában. ''Nem érdekelt'' dolgaink a kezünkben, de akkor vajon miért is emlékszünk rájuk olyan tisztán?

Mint mindig most is a témaválasztásod különleges.
Igazán férfiasan írsz. Még jó, hogy nem kell megmagyaráznom, mert nem tudnám, csak úgy... eszembe jutott hát, leírtam!
Gratulálok tényleg remek a MŰ!!!
Marika

Pista2014. július 19. 07:36

Kemény küzdelem, kemény élet...Még sok lazább, boldog születésnapot.
Gratulálok kedves Pali. Üdv: Pisti!

varika122014. július 19. 06:54

Fenomenális alkotás a versed kedves Pali! Elbűvölő és követendő példa a küzdelmed, az élni akarásod, és teszed ezt ''könnyedén'' - mint ahogy a verseidet írod -, mert az életfilozófiád pozitív. Így kell élni! Ilyen gondolatokkal, ilyen kisugárzással.

Szeretettel olvastalak és szívemet küldöm, gratulálok!
Évi

remember2014. július 19. 05:55

Érdekes párbeszéd, meditáció versed!
Valóban az ember testében a hátára írva hordozza földi léte, sorsa, történetét, tanúságtételét. Azok a sorscsapások, mit gyakran számon kérünk az Úrtól, bizony mi mérjük saját magunkra!
Szeretettel olvastam az Úrral folytatott párbeszédedet, Sok jó ember van a gonoszok közt!
Remélem elég hosszú az a bizonyos ''asztal''
Mindenki odafér ki földi életében jogot nyer hozzá!
Gratulálok Pali!

Alyz2014. július 19. 00:06

Annyiszor megköszöntem már az Úrnak, hogy adta nekem ezt a néha fájdalmas, buktatókkal teli, de mégis gyönyörűségesen szép földi életet, hogy úgy gondolom, többször is visszajöhetek még ! :) Mert az Úr szeret minket ! :) És örül, ha boldognak látja teremtményeit ! :)
Én most is boldog vagyok, hogy olvashattam ezt a remekművet, gondolatokkal teli szép versedet ! Köszönöm ! :)

meszaroslajos602014. július 18. 22:31

Komoly alkotásodhoz tiszta szívből gratulálok, Lajos.

Törölt tag2014. július 18. 22:03

Törölt hozzászólás.

Matyi872014. július 18. 21:46

Kedves Pál barátom!
Ritkán szoktam ezt mondani, de most ez egy olyan pillanat, hogy ezt kell, hogy mondjam: igazi, remek, költőbbnél is költőbb alkotás! Ezt a nagyszerű, igen magas, sokat mondó versedet én szerintem a legnagyobb költők is szemügyre vennék, s - lehethogy túlzás - de meg is irigyelnék!
Hát mit mondjak még? Lenyűgözött! S talán ez az eddigi legszebb versed, kedves Pál, amit tőled valaha is volt szerencsém olvasnom. Látszik, s meg is mutattad, hogy erős, nagy hited van! Nagy szivvel, elismeréssel, tisztelettel fogadd tőlem gratulációmat!
Őszinte tisztelettel, s barátsággal: Mátyás

M.Laurens2014. július 18. 21:42

''Állok az Úristen előszobájának
hófehér falánál, de az Úr még késik.
(Ezt a pillanatot oly sokan remélik.)''

Nagy verset írtál nekünk drága barátom. Nekünk, akik valóban sokszor jártunk a küszöbnél, és mindazoknak akik félik a küszöb látványát is.

''Jól van, fiam, jól van, sok a munka, látod,
s nem hagyhatom még elveszni a világot.''

S bizony mondom bízunk a halogatásban, hátha az alatt is csak jobbá válhatunk és bölcsebbekké, vagy legalábbis beleshetünk a színfalak mögé, hogy mi vár ránk. Egyszerre féljük és várjuk a megváltást a Teremtő asztalánál.

''Mert veszélyes játék az ember logikája,
és furcsa teremtmény sok szimbolikája.''

Tiszta szívvel és őszinte lélekkel gratulálok nagyszerű alkotásodhoz, kedves Barátom!
/ Miklós /

gypodor2014. július 18. 21:28

Pali! Ennek a versnek többször neki kell ugrani! Most szívvel gratulálok. Gyuri

10082014. július 18. 21:23

''Nem érdekelt, hányan jöttek szembe, hogy
vessenek az útról karókkal tűzdelt verembe.
Nem érdekelt, ha jóltartott vérebek ellen
puszta kézzel kellett a harcot felvennem.
S mindezért cserébe titkon arra vártam,
az út végére érve: az Úr megmossa lábam.''

Magával ragadó sorok! De az egész vers
nagyon tartalmas és őszinte vallomás,
az Úr felé, és felénk: emberek, olvasóid felé.

Remekművedhez szívvel gratulálok!
Zsu

uzelmanjanos9562014. július 18. 21:20

Nagyszerű soraidat örömmel olvastam,szívvel gratulálok:János

Ibolya.522014. július 18. 21:16

Gyönyörű vallomás! Kiváló alkotás!
''Jól van, fiam, jól van, sok a munka, látod,
s nem hagyhatom még elveszni a világot.
Mert veszélyes játék az ember logikája,
és furcsa teremtmény sok szimbolikája.
Pedig ezeket nem én adtam neki,
kevély csapásait önmagára veri.

Így hát, fiam, tudd meg: ha végre majd egyszer
e mohó veszélyekkel te is megverekszel,
és nem dobnak többé már fals képeket falhoz,
végre is leülhetsz hosszú asztalomhoz...''
Szeretettel gratulálok. Ibi

donmaci2014. július 18. 21:07

Szeretetet kell szétosztani e zord világban
hogy békében éljünk és vidáman! Szívvel gratulálok nagyszerű versedhez! Józsi

Faramir2014. július 18. 20:41

Kedves Pali!
Én nem tudlak oly hosszan méltatni téged, mint ahogyan Te szoktál. Mindenestre fajsúlyos, nagyon komoly verset hoztál elénk. Nagy tisztelettel olvastam, és szeretettel gratulálok hozzá! Megy a kedvencekbe. Nem mellesleg boldog születésnapot kívánok neked!
Üdv: Feri

Donkanyar2014. július 18. 20:34

Kedves Pali !
Boldog Születésnapot kívánok és sok,ehhez hasonló remek verset !
Gratulálok !
Baráti üdvözlettel : Attila

dobosigyorgy2014. július 18. 20:12

Kiváló alkotásodhoz szívvel gratulálok és Boldog Születésnapot Kívánok.
Üdvözletem.-Gyuri

geza19472014. július 18. 19:32

@palko64
Kedves Palkó Barátom!

Hol is kezdjem!
Először is Boldog Születésnapot kívánok neked, mert pontosan a fele lettél annak, mint amennyi ötven év múlva leszel! (hogy stílszerű legyek önmagamhoz)! ):-)))
Tudod, először is logika, másodsorban számtan! ):-))
Ami pedig a versedet (annak lényegét, tartalmát) illeti, hát van egy kis bökkenő!
Először is abban a bizonyos előszobában négy és fél évvel ezelőtt (Én jártam), de az Úr visszaküldött (hála legyen ezért neki!), és azt mondta: Fiam menj egyenlőre vissza, és mond meg annak a Palkó gyereknek, hogy újabb ötven évig még a színét sem akarom látni! és ezzel a kezembe nyomott egy tekercs írást, és megparancsolta nekem, hogy adjam át neked!
Bocsáss meg kedves cimbora (én is csak halandó ember vagyok!!!), mi tagadás bepillantottam abba az írásba mielőtt átadnám neked!
Hát bizony nagyon össze kell szedned magad, hogy az Úr parancsának eleget tegyél, mert szavamra mondom annyi, de annyi feladatot adott még neked, hogy talán, még két emberöltő is kevés lesz neked arra, hogy minden pontját maradéktalanul teljesíteni tudjad!
Szeretném látni az arcodat akkor, amikor az utolsó bejegyzést is ''kipipálod!!'' ):-))
Mert mind az amit eddig elvégeztél kedves barátom az csak az életed első szakasza, (mi tagadás történt veled ezalatt is jó pár dolog, amiről itt, és most említést is tettél!!),....de... de még igen sok az a tennivalód amit maradéktalanul teljesítened kell!
Hogy mik ezek!
Nos azt a nyilvánosság kizárása mellett egy Email tekercsben adom át neked! (Ne dudd ki)!!!
Hát akkor további szép alkotásokat kedves Barátom!
(csak széljegyzetként említem, hogy ez a vers (így átírva is) természetesen, (hogy ismert társunk szavaival éljek!) egészen kiváló, 5*-os!
Szívvel, Baráti öleléssel gratulálok: Géza.

Zsuzsa-Amriswil2014. július 18. 18:28

Versedet méltatók sorába én is beállok, szeretettel hagyom itt a szívem remek alkotásodnál.

Zsuzsa

Eddi2014. július 18. 18:14

Kedves Pál. Ez egy remek alkotás. Sajnálnám, ha nem találkozom vele. De, szembe jött velem, elé álltam megcsodáltam, és nélküle szegényebb lennék! Szívet hagyva gratulálok. Eddi.

Evanna2014. július 18. 18:11

Nem lesz könnyű kibogozni a frissen festett ajtó mögötti kuszaságot, de helyed lesz annál a bizonyos asztalnál!!

Szívvel gratulálok versedhez- Evanna.

deakeva2014. július 18. 18:07

Minél jobban gombolyítom gondolatom, szavaim fonalát, annál jobban csak kusza lesz a csomó.
Nem tudok mit írni, csak olvasom, elmélyedek benne, átérzem, tanulok belőle,egy élményt nyujtottál ma vele. Biztos vagyok benne, megérdemeld helyed lesz az Úr asztalánál.

azi-gazi-em2014. július 18. 17:40

Kedves Pali! Lehet hogy örök életre ítéltettél? Nehéz feladatot kaptál az Úrtól. Az emberiség fals szimbolikáját rendbe tenni nehezebb lehet mint több mázsa konkolyt és búzát szétválogatni, avagy babot a lencsétől, mint Hamupipőke tette. Csak a csodába reménykedhetsz, de azok léteznek. Nagyon érdekes volt a vers végig jól megírva, az őszinteséged pedig teljesen megható. Nekem élmény volt olvasni. Szeretettel: Azi

Törölt tag2014. július 18. 17:11

Törölt hozzászólás.

kodrane2014. július 18. 16:58

Remek verset hoztál ! Szívem hagyom!

Schmidt-Karoly2014. július 18. 16:52

Kedves Palkó!

Kedves Palkó Doktor,
jó, hogy itt vagy, Földön,
itt Te maradhatsz is
örökké, s örökkön,
tollad hogy forgatod
tantárgy a javából,
sok hang torkon akad
szívednek szavától.

Tudom, hogy az Urad
Téged sosem áltat,
várj még ezer évet,
s megmossa a lábad,
mert listádon minden
ki lesz majd pipálva,
s léphetsz büszkén fényes
előszobájába.

Köszönöm e versed számomra nyújtott határtalan élményt, sok-sok és megszámlálhatatlan sikeres napot kívánok, szeretettel: Schmidt Károly.

fiddler2014. július 18. 16:27

''Pedig ezeket nem én adtam neki,
kevély csapásait önmagára veri.'' -

Nagyszerű versedhez gratulálok, kedves Pali!
Laci

szalokisanyi12014. július 18. 16:19

Hosszú, viszontagságos út vezet az Úr asztaláig.

Gratulálok, kedves Pál! Tisztelettel: Sanyi

Gyongyike672014. július 18. 15:32

Kedves Pali! Kíváncsian olvastam gyónásod! Micsoda élet út! Sok sikert, szerencsét a folytatáshoz! Szeretettem, szívem kísérjen! Júlia

bakonyiili2014. július 18. 15:18

Kedves Pál!
Végigballagva az élet rögös útján, mikor az előszobába érünk - de talán már korábban is - számot kell vetnünk! Igen, nem tudhatjuk, még hányszor kell ott állnunk! Legyünk készen! A terhet méltósággal cipelnünk kell, / Így nő a pálma is!/ Elgondolkodtató, őszinte sorokat tártál elénk, mindnyájunk tanulságára.
Nagyszerű vers ismét, őszinte szívvel gratulálok: Ili

PiszarEva2014. július 18. 15:04

Emlékszem-e versedre, átírtad, ami számomra nem tűnik fel, Te tudod miért tetted. Nagyon sajnáltam mikor letörölted. Annyira megható, ahogy számolsz az életeddel előttünk, és nézői lettünk a folytatásnak mit kimértek rád. Azt hiszem ki többet bír, többet kap és Te bírod! Az út tudatosan egyenes mint a Te emberi hozzáállásod mindenhez. Attól még feladat van útközben és a meglepetés még ezután érkezik, a kiérdemelt jutalom. A megdicsőülés! Gratulálok barátsággal Éva

Törölt tag2014. július 18. 14:59

Törölt hozzászólás.

Vargazlajos2014. július 18. 14:48

Megverekszünk mindahány a veszélyekkel, smajdan leülhetünk Isten hosszú asztalához.
Szívvel VZL

Kicsikinga2014. július 18. 14:37

''Pedig ezeket nem én adtam neki,
kevély csapásait önmagára veri.''

Mennyi igazságot írtál, mennyi elgondolkozni valót, amit nem egyszer kellene megtennünk, embereknek.

Tudod, nem titkolom, hogy sírok, mert éppen ma hajnalban gondoltam egy hasonló ''szituációra'', hogy hogyan is fogok majd ''ott'' megállni, számot adni!

Ismét nagyon szép verset írtál, sokunk örömére!

B.Sanyi2014. július 18. 14:33

A nehézséget le kell küzdeni, hogy az Úr asztalához ülhessünk!

Üdvözlettel: B Sanyi

anci-ani2014. július 18. 14:30

Egy fantasztikusan jól megfogalmazott önismereti
alkotás, amit az Úr élé teszel és nem lesz mit szégyellned!!!
Elárultak nővel, de mentél tovább emelt fővel,
harcoltál a sok támadó ellen puszta kézzel,
de semmi sem érdekelt, csak tetted a dolgodat becsülettel sietve...
cseppet sem törődve a hátadon gyülemlő hegekkel!
Az Úr ezt mind látja és ahogy ígérte a hosszú asztalához ültet...
Megható, gyönyörű alkotásodhoz kedves Pali
gratulálok szívvel, elismerő szeretettel: Anci

adamne2014. július 18. 14:26

Csak az az egy számít,hogy az asztalhoz Te is odaülhess!
Gratulálok nagyon szépen megírt versedhez kedves Palkó,
egy hatalmas szívvel. Üdvözöllek. Manyi

molnarne2014. július 18. 14:22

Nagyszerű versedet, szeretettel olvastam, szívet hagyva gratulálok:ICA

kterezia2014. július 18. 14:00

Nem az számít, hogy mikor, és milyen nehézségeken keresztül, csak hogy ott ülhess! És akit meghívnak, az oda el is jut!

dr.vegha2014. július 18. 13:57

Kedves Palkó! Annak nem örültem, hogy a listán lévő feladatokat már kipipáltad, mert arra gondoltam, hogy ilyen nem lehetséges..azt hiszed végeztél már, de csak azért hogy utána még több s újabb feladatokkal külzd meg. Úgyhogy örültem hogy fentieket Isten is belátta és elhalmozott újabb feladatokkal. A hátad meg persze továbbra is heges marad, sőt, újabb hegeid lesznek, mert jó és tiszta szívű ember vagy, akit sokan tán irigységből, de nem szeretnek. De utad végén kiérdemled mind a lábak mosatását, mind a hosszú asztalt, ebben biztos vagyok. De addog még hosszú, rögös, de alapjába véve boldogsággal kikövezett az út. A versed természetesen mindvégig örömmel olvastam, ha nem így lett volna, nem írtam volna ennyit. Szíveel, barátsággal, Attila

rozsika532014. július 18. 13:44

Ez szuper...gratulálok::)))

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom