Édesanyám, boldog vagyok!
Amikor szüleimet elvesztettem
Összeomlott az élet körülöttem
Nem vigasztalt semmi és senki
Csak elindulni, menni és menni
Gyermekeim, kik adták az életet
Éreztem örökké az ölelő két kezet
Ez mind szép és jó nekem, de nem
Teljes az életem...
Reggel, este arra ébredek, hogy az
Életből hiányzik a másik felem
Talán ezért is nem találom a helyem
Az idő haladtával gyermekeim nőnek
Édesanyám, hiányzol, te drága jó lélek
De érzem, hogy segítesz ott fent a mennyekben
Mert rám talált akit rég vártam
Álmaimban, képekben...
Ma kezébe tettem kezem örökre
Éreztem, áldásod adtad a fejemre
Köszönöm a sorsnak, hogy egész ember lettem
Akit szerethetek halálomig, itt van már mellettem
Ma kimegyek, anyám, a temetőbe
Elmondom néked, majd kémlellek az egekben
Boldog vagyok végre, Anyám!!!
És te itt vagy örökre a lelkemben!
Bán Böcsödi Beátának
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
babu(szerző)2014. augusztus 13. 18:42
Manyikám!....ezt a verset egy nagyon jó ismerősöm esküvőjére írtam!.....kedves vagy, és köszönöm!
adamne2014. augusztus 13. 16:28
''Boldog vagyok végre,Anyám!!
És te itt vagy örökre a lelkembe!''
Gyönyörű vers ,kívánom hogy ez a boldogság végig kitartson.
Szép versedhez gratulálok szívvel, és szeretettel. Manyi
babu(szerző)2014. augusztus 13. 15:04
KÖSZÖNÖM! :)
Vargazlajos2014. augusztus 13. 10:32
Szép vers az édesanyáról aki még a mennyből is segít.
VZL