Szerző
Vers

A verset eddig 705 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. augusztus 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Antal Nikoletta

Álom

Behunyom szemem, rád gondolok,
Illatod még érzem, közben elálmosodok.
Álmodni kezdek: holnap majd látlak,
Vágyaim szerint karomba zárlak.
Karomba zárlak, s te ennek örülsz,
A pillanatnak élve te is megkövülsz.
Ajkad homlokom finoman csókolja,
Te vagy az angyalom s titkaim óvója.
Együtt megyünk sétálni, fülembe súgod: "szeretlek",
Kezed kezemért nyúl, azt sugallva: "vezetlek".
De ez mind csak ábránd, ha felébredek, szertefoszlik,
Kedvem majd egy fokkal szépen lejjebb romlik.
Örülnék, ha reggel ez a kép várna,
Mellettem kelnél, s az álom valóra válna...

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Vargazlajos2014. augusztus 23. 21:51

Szép álom-vers, szép vágyak!
Szívvel olvastam.
VZL

nikoletta_antal(szerző)2014. augusztus 23. 12:34

Köszönöm szépen!

195808082014. augusztus 23. 04:51

Versed nagyon szép lágyan dalamos.
Gratulálok hozzá üdvözlettel Eszter.

debydavid2014. augusztus 22. 22:47

Szívemet nyerte ez a vers el. Roppant finom vers, mégis érző lelket takar. Figyellek

Dávid

Matyi872014. augusztus 22. 22:42

Nagyon szép vers, kedves Nikoletta! Figyelőmbe tettelek!
Üdv: Mátyás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom