Szerző
Biczók Tibor

Biczók Tibor

Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1323 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. november 9.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Biczók Tibor

Az én gyémántom

Leírom most néked az én történetem,
Nem mese, ez valóban megtörtént velem.
S, hogy mi történt?Megkérlek olvasd figyelmesen
Képzeld el milyen lett azóta életem.

Mert egyedül nem jó, ezt mindenki tudja,
Párosan boldogabb az életünk útja.
Gondoltam magamban: társat kell szerezni
El is indultam hát gyémántot keresni.

Alig, hogy elkezdtem, hát csodák csodája
Bele is akadtam rögtön egy gyémántba.
Szép volt. Talán legszebb ezen a világon,
Büszke is voltam, hogy ő az én gyémántom.

Csillogón ragyogott kívül s belül nekem,
Érte feláldoztam volna az életem.
Minden percben az ő kívánságát lestem
Amikor megláttam vágyait kerestem.

De a gyémánt egyszer azt mondta, hogy vége.
Fényesebb ő nálam, más mellett kell éljen.
Tündöklő varázsát más kell megcsodálja,
Így tett ő, s azt hiszem büszke volt magára.

Kérleltem sokáig, mondtam, hogy ne menjen,
Mellettem csillogna a legfényesebben,
Ennél jobban soha senki sem szeretné
A föld bármely pontján, akárhol keresné.

De a gyémánt elment. Elhagyott örökre,
Nagy bánatot hagyva egész életemre.
Lelkem eltaposta, szívem összetörte,
A boldogságtól is búcsúztam örökre.

Fájdalmam hatalmas és égbe kiáltó,
Ekkora nagy bánat nem embernek való.
Így kell élnem tovább, megtörten, csalódva,
Szívem lángolását örökre kioltva.

S, hogy mi lett a gyémántnak azóta a sorsa?
Nem tudom, de folyton várom a hírt róla.
Várom, hogy visszatér s azt mondja: bocsánat
Megjöttem s örökre itt maradok nálad.

Tudom, ha eljönne boldoggá tehetném,
Mindig őt kívánnám, csókolnám, ölelném.
Megtanítanám őt igazán szeretni
S, hogy akit imádunk nem lehet feledni.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Irda2008. november 14. 00:32

Szép vers.Azért jusson eszedbe: Nem minden arany-vagy gyémánt :P-ami fénylik...

LIne2008. november 10. 07:00

Megható, és szomorú.
Nagyon szép.

Gerda_2008. november 9. 17:30

Nagyon tetszik,érdekes ahogy megírtad ezt a szomorú, csalódott verset! Üdv Gerda

tajpan672008. november 9. 15:33

Sajnos ismerős a történet!:-(
Tetszik a versed,gratulálok!Üdv

tzoldav2008. november 9. 15:13

Nagyon jó kormoranok
tzoldav

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom