Szerző

Rózsa Andrea

Népszerűség: 42 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2403 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. augusztus 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (6)

Rózsa Andrea

Jaj, de elrepültél

Úgy vártuk a nyarat, mint a messiást,
minden iskolás számolta a napokat,
mikor lesz, hogy végleg kicsöngetnek már?

Számolták sokan, s én is köztük voltam,
ujjongtunk, mikor az igazgató kimondta:
"a tanévet ezennel lezárom"...

Mindenki rohanva hagyta el az épületet,
miben - igaz szünetekkel vegyítve -
tanult 10 hónapot...

Mindenki boldog volt, nincs több dolgozat,
se verseny, de jön a nyár,
a sok üdülés, s sorolhatnám tovább a dolgokat.

Igen, csakhogy semmi sem marad örökké,
a nyár is elmúlik egyszer...
Hisz minden mulandó.

Ezt mindenki tudta akkor is,
de most, hogy alig van pár nap kezdésig,
most vagyunk kétségbeesve mi...
Most kaptunk észhez mi diákok,
uramisten, ily gyorsan eltelt e nyár?
S igen, tényleg elég gyorsan elment...
Sokaknak ez a véleménye.

Oly rossz csak rágondolni,
hogy az iskolapadban kell majd megint gebedni.
Ki tudja hány órát, ott, egy helyben ülni,
s az a mindennapos tesi, mi csak futásból áll...

S most szörnyű belegondolni, hogy
megint elkezdődik a szokásos kerékvágás, hisz:
létezünk csak, mint egy gép,
mint egy hideg fogaskerék...

Csörög a vekker majd minden reggel,
felébredsz kómásan,
s dolgozatok rengetege áll előtted...
Mire lehet, nem is volt elég időd átnézni mindent.

Hát ilyen volt, s ilyen is marad a diákélet,
a sok-sok dolgozat néha kikészít minket...
Persze tudjuk, hogy a tanárok csak jót akarnak,
de néha túl sokat adnak.

Ilyen lesz, ezen nem tudunk változtatni,
csak az tartja bennünk a lelket,
hogy azért szünetek vannak,
igaz... lehetnének többek...

De ez van, így kell szeretni...
Szeptember 1-én belépünk újra,
az évnyitóra csöppenünk,
s mikor az igazgató kimondja:
"ezennel ezt a tanévet megnyitom..."
Nem örülünk e mondatnak,
de nincs más lehetőségünk, így belevágunk.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Idna(szerző)2014. szeptember 7. 19:29

Köszönöm, Roland! :)

roland.v2014. szeptember 7. 13:59

Nagyon jó volt olvasni, írásodhoz gratulálok!!

Roland

Idna(szerző)2014. szeptember 1. 19:11

@Mirana:
Köszönöm hozzászólásodat!

Mirana2014. szeptember 1. 16:18

Igaz a nyári szünetről írtál,én mégis valami szeretetet érzek soraidban az iskola iránt, a nyár iránt. A pörgő mindennapok feszültségét is érzékeltetted.Tetszett a versed, gratulálok hozzá.Üdvözlettel:Margó

Idna(szerző)2014. szeptember 1. 16:10

@vikycyca_14:

Hát igen, igazábúl legbelül tudom, hogy egyszer majd visszasírom, de most még nem jött el az a pillanat....

Hozzászólásodat köszönöm!

vikycyca_142014. szeptember 1. 10:24

nagyon szép a versed! most még nem örülsz a sulikezdésnek, de hidel változni fog ez még!!! én még csak májusba érettségiztem.. 3 napja melozok.. és máris visszasirom a sulipadot!!! :)

Idna(szerző)2014. augusztus 31. 14:36

@peronkakas:
Kedves István!
Hozzászólásodat köszönöm, és örülök, hogy terszik a versem!

@cica73:
Köszönöm a szívet!

@Nichi-ya:
Köszönöm a szíver!

@B.Sanyi:
Köszönöm!

@Vargazlajos:
Ez így igaz, talán a szívünk legmélyén mi is tudjuk, de néha nekünk úgy tűnik....
Hozzászólásodat köszönöm!

Vargazlajos2014. augusztus 30. 20:22

Szeptember elsején indulnak a diákok megpróbáltatásai, de nem az iskolának tanultok, hanem az életnek és akkor rájöttök ha kirepültök a nagybetűsbe, hogy vannak nagyobb, sokkal nagyobb megpróbáltatások!
Szívvel olvastam.
VZL

B.Sanyi2014. augusztus 30. 20:06

Gratulálok versedhez, szép!

Üdv: B Sanyi

Nichi-ya2014. augusztus 30. 19:17

Sok szeretettel, szívvel gratulálok nagyon szép, hitelesen megírt versedhez.

cica732014. augusztus 30. 11:59

Nagyon szép a versed szívvel gratulálok hozzá..

peronkakas2014. augusztus 30. 11:39

Kedves Andrea!
Lehet, hogy én már rosszul emlékszem, mert nagyon-nagyon régen volt amikor iskolába jártam. De ugyanúgy történt majdnem minden, ahogy leírtad. Írtuk a tanév vége felé a táblára: ó, IÓ, CIÓ,...stb. és rohantunk a nyári szünetbe, ami gyorsan eltelt. De! Én azt is nagyon vártam, hogy találkozzak az osztálytársakkal, barátokkal. Egymás szavába vágva mesélni, kivel mi történt. És lassan elmúlt az a tanév is.
Egyet azért elárulok Neked. Akkor azt hittük, az a legrosszabb, hogy iskolába kell járni, meg tanulni....
Nem akarlak megijeszteni, de hidd el lesz annál még rosszabb is.
A versed egyébként nagyon tetszik. Szeretettel gratulálok: István

Idna(szerző)2014. augusztus 29. 21:58

@LenaMagdolna:

Hozzászólásodat köszönöm!
Örömmel tölt el, hogy tetszik a versem!

LenaMagdolna2014. augusztus 29. 20:29

Kedves Andrea! Tényleg gyorsan elrepült a Nyár és ismét kinyílik iskolák kapui gyermekek,Pedagógusok előtt.Egyiknek sem könnyű manapság... Sajnos.
Viszont versed tetszik! Szinte átéreztem azt,mennyire szeretnéd ,ha továbbra is itt lenne a Nyári vakáció,ami csodálatos. Ahogy olvastalak,kicsit elgondolkodtam...
Milyen jó is volt gyermeknek lenni,óvodába,iskolába járni,. Bár akkoriban amikor én voltam gyermek nem volt ennyire nehéz minden,mint a mostani fiataloknak.Nem voltunk ennyire túlterheltek,nem volt ennyi feszültség körülöttünk. Az óra nekem is csörgött,amit nagyon nem szerettem én sem. :) Gyermekként felnőtt szerettem volna lenni,most viszont újra gyermek. Versed gyermekké változtatott kis időre,amíg olvastalak. Köszönöm mind ezt neked ! Gratulálok,minden jót kívánok neked!
Üdvözöllek: Léna Magdolna

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom