Szerző

Lukács Péter

Életkor: 30 év
Népszerűség: 2 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 634 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. augusztus 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Lukács Péter

Óda a szívnek

Kérlek, kérlek, kérlek,
Állj meg egy pillanatra, kérlek!
Ne urald elmémet folyton,
Ne melengesd lelkemet lépten-nyomon.

Engedd, hogy elzárjalak egy pillanatra.
Egy pillanatra, vagy talán örökre,
Mert satnya világban kell élnem,
Hol, ha rád hallgatok, bánatban kell élnem!

Mondd, mért jó ez neked?
Nem kaptunk már elég sebet?
Hittünk, reméltünk, szerettünk.
S ezzel együtt nem kevés sebet begyűjtöttünk.

Hittek bennünk, mégis elárultak,
Reméltünk, mégis csalódás lett ára.
Szerettünk, mégis elhagytak,
S ebbe nemegyszer majd belehaltam!
Barátokban hittünk, és reméltünk,
S mondd, mi maradt ebből?!

Csalódás, ármány, szomorú vigasz,
Gyász, hogy vége van.
Bosszúszomjas ébredés!
S a remény, hogy a fájdalmat visszafizethetnénk.

S most újra itt állunk.
Szerelem reménye nyomja vállunk.
S ha vége lesz, mondd, mi lesz?!
Újra hordjuk álarcunk,
Melyet a szerelemért eldobunk?!

A szív válasza:

Megvetsz, ne tagadd.
Tudom jól, hogy zavarodott vagy,
Hiába melenget
A szerelem vörös hajú Istene.

De gondolj, kérlek arra!
A sors hatalmas fogaskerekében lelked másokéval.
Olyan emberek, mint te.
Kiknek álmai eltűntek,
Vágyaik szertefoszlottak, mint neked.
Kik ugyanúgy nem hisznek,
Sőt már nem is akarnak hinni benne.
Hogy egy nap talán
Eljő az igazság!

S ez így van jól.
Ti emberek, gyarlók, hitványak, kapzsik,
Kiknek a hatalomtól habzik szájuk.
S megvetik az olyan lelket,
Mely nemegyszer sebzett,
S melyből tiszta erős fény árad!
De a depresszió lánca zárja.

Gondolj bele, kérlek, szeretett lelkem.
Te választottál engem.
Te választottad ezt a gyötrelmes földi létet.
Mikor szellemként úsztál fent az égen.
S visszavágytál ebbe az otromba földi létbe.

De majd egyszer megállok.
De hogy mikor, azt el nem árulom!
Az lesz az a nap.
Mikor véget ér élted harca.

Jöhet hideg is, meleg is :)

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


LukyPeti(szerző)2014. szeptember 2. 20:02

Köszönöm. Remélem további verseimet is örömmel fogod olvasni

Matyi872014. szeptember 1. 14:17

Kedves Péter!
Nagyon erős és komoly verset irtál! Elgondolkodtató. Érdeklődéssel, örömmel olvastalak! És figyelőmbe tettelek!
Baráti szeretettel: Mátyás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom