Szerző

Koók Gergely

Életkor: 21 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 314 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. szeptember 3.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Koók Gergely

Üres érzelem

Minden titkom a bőröm alá rejtem,
további időkre el is felejtem,
a szívemben kiürült minden érzelem,
megszűnt már a szeretet, az értelem.

Ez egy halálos adag, halálos emlék,
mert az érzelem nem más, mint kellék.
Nem nagy dózis, csak fájdalom,
mi eltűnik, ha eljön a halálom.

Ez minden, ezt még elmondhatom,
a kezedbe a szívemet is adhatom,
ez jár neked, mit én tettem veled,
az égtől a bocsánatom kérted.

Nem tehetem, a kezem nem engedi,
hagyom hát végre tovább remegni,
ez az egy, amit most tehetek,
nem maradhatok veletek.

Fájdalom költözött a testembe,
úgy érzem, mintha égnék a mennyekbe,
tiszta tűz emészti már a lelkem,
mert én csak ezt tehettem.

Ez minden, ezt még elmondhatom,
a kezedbe a szívemet is adhatom,
ez jár neked, mit én tettem veled,
az égtől a bocsánatom kérted.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


kistenkes2014. szeptember 8. 16:39

Kedves Gergely! Szép a versed, de a halállal még kár játszanod. Egyébként rím, ritmus, hangulat remek, szívvel gratulálok és figyelőmbe teszlek Frici

Vargazlajos2014. szeptember 5. 10:04

A világban meg kell találni a helyet, ahol vagyunk, leszünk. A borús napok változnak, jó idők is jönnek napsütéssel életkedvvel. Hangulat-versedet szívvel olvastam. Gratulálok.
VZL

Anonymu(szerző)2014. szeptember 3. 20:23

Jaj emberek, nem kell aggódni, nincs semmi halálvágyam, se különösebb üresség. Csak az időjárással együtt a kedvem is kicsit változik és hangulat ember vagyok. Nem kell megijedni, nem szokásom depressziós lenni, de nagyon kedves tőletek, hogy így foglalkoztok egy viszonylag idegen emberrel. Köszönöm mindenkitől a kedvességet!

DJ2014. szeptember 3. 20:17

Jönnek majd boldog órák, napok, hetek, évek... amik tele lesznek csodás, szép érzésekkel. Bízz benne! Minden üresség, hiány, vagy rossz elmúlik nyomtalanul... belőled... és másokból is.
Joli

Sida2014. szeptember 3. 20:05

15 éves kiskamasz koromban én is hasonlóan gondolkodtam. Bűntudat képzelt botlásokért, halálvágy... Jön majd más téma is, komolyabb is, vidámabb is. A kezdet jó. Aki úgy érzi, írnia kell, ne adja fel.
Si

Anonymu(szerző)2014. szeptember 3. 19:41

Köszönöm szépen, nem kell aggódni az ilyen versek csupán egy kicsit rosszabb kedvnél jönnek elő. Attól függetlenül köszönöm szépen a hozzászólást, Marika kedves!

Varimarici2014. szeptember 3. 19:33

Gergő ez nagyon szomorú, keserves vers. A Te korodban még vigadni, örülni, ünnepelni kell! Tedd hát azt! Ennek reményében szép versedért a szívecském megkapod.
Marika

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom