Szerző

Lingli Ferenc

Népszerűség: 1 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 304 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. szeptember 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Lingli Ferenc

Magány

Magány, magány, ki a társam már,
nem várnak sehol rám,
föld és pokol közt lebegek, mert a nő, kit szeretek, enyém már nem lehet.
Éjjel sírva ébredek fel, mert lelkem tele van gyötrelemmel.
Kitaszított kutya volnék, tán több örömhöz jutnék.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


piree(szerző)2014. szeptember 9. 18:54

Köszönöm a bíztatást! :)

adamne2014. szeptember 6. 14:36

A magány kegyetlen, tegyél ellene!!!
Nagyon jó versedhez gratulálok, szívet hagyva üdvözöllek. Manyi

kispipe2014. szeptember 6. 14:04

Szomorú amit írtál.Együtt érzek veled.
Tetszik versed.
Üdv Anikó

Vargazlajos2014. szeptember 6. 10:02

A magány valóban rettenetes állapot de átmeneti, az ember társaslény!
Szívvel olvastam versedet!
VZL

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom