Szerző
Pál Tibor

Pál Tibor

Életkor: 24 év
Népszerűség: 9 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 250 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. szeptember 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.


Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Pál Tibor

Ballagásomra

Mit vár most tőlünk az összegyűltek serege?
Hajlongjunk hálásan, mint éhező remete,
Szívünk legyen rőt, magasztaló zsenge zsoltár,
Miben élet ég, s alatta roppant oltár?

Ha így, hát szakadjon szét minden húr konokul,
Csak a hon hiányzik már tisztán és piszkosul,
Még várasson magára az üdvvel telt ünnep,
Csírája csikorog közöttünk a bősz bűnnek.

Tüzes korona izzik már az ékes égen,
Hátra a harc, hol onthatom lángvörös vérem,
S kardot együtt rántunk ringó bölcsőnkből kelve,
Suhintson a szellem pengéjének fémnyelve.

S Te, Ephialtész, vicsorogsz ránk, tudom jól,
Ki zsoldot markolsz meglett idegen uradtól,
Ki koloncokat kötött e kicsiny seregnek,
De elég majd minden engedetlen eretnek!

S ha száz seb szakítja bőrünk búsuló leplét,
Már mind tudhatjuk a ránk mért marcona leckét,
Bár az éjben borzoló boszorkák vijjognak,
Síromnál e sorok szikár sziklába íródnak:

Óriások közt éltem

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


P.Tibor(szerző)2014. szeptember 23. 00:18

@jocker: Nagyon szépen köszönöm!

jocker2014. szeptember 22. 19:48

Jó lett, örömmel olvastalak.
jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom