Szerző

N. Elizabeth

Népszerűség: 79 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 440 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. szeptember 27.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (16)

N. Elizabeth

Többé...

Láttam egykor a tengert,
ahogyan ébredt,
a hajnali napot,
ahogyan aranyhídon
kérlelt,
maradjak! Maradjak annak,
kinek születtem,
annak az élni akarónak,
ki úgy érezte hazatalált
és nyugalmat lelt
az Égei-tenger szigetén,
ki nem értette, máshol
miért nem lelte meg helyét...
és mikor el kellett hagyni
a szigetet s a régi kikötőt,
búcsút hullámzott a tenger,
mert ő is érezte, hogy
többé talán már soha
nem láthatom őt...

2012.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:10

@jocker: Köszönöm szépen!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:10

@3: Köszönöm kedves Ibolya!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:09

@M.Laurens: Köszönöm szépen!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:09

@hszilard76: Nagyon köszönöm!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:08

@pauleve55: Köszönöm!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:08

@Evanna: Szívvel köszönöm!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:07

@Faramir: Köszönöm szépen!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:06

@kodrane: Köszönöm a szívet!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:06

@Ibolya.52: Köszönöm szépen!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 14:05

@Kicsikinga: Jól látod drága Kinga...tudod, ha lehetne, én mindenkinek azt kívánnám, hogy legalább egyszer az életben jusson el a tengerhez...lehet, fájó a tengertől elválás, ám hatalmas gyógyereje van az ottani levegőnek...ha mindenkit megérintenének a tenger hullámai és a finom sós levegő, nem volna annyi szomorú, beteg és depressziós ember. Valamit otthagy az ember a tengernél...talán a lelkének egy töredékét..emlékeket hagy és emlékeket kap....de egy biztos, mindig vissza fog vágyni...köszönöm hogy megtiszteltél drága Kinga!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 13:54

@Matyi87: Nagyon örülök, hogy tetszett, köszönöm szépen!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 13:53

@voodoo: Bizony, ebből sohasem lehet kigyógyulni...a tengeri levegő, a napkelte- alkony...s maga a Tenger...minden ami a mediterrán érzésvilágába beletartozik, ha megérinti az embert, olyan akár maga a tenger..elmerülsz benne, magával ragad, s kicsit meghalsz belé...leírhatatlan...köszönöm a véleményed!Köszönettel: Eliza

Eliza.(szerző)2014. október 16. 13:46

@adamne: Szívvel köszönöm! :)

Eliza.(szerző)2014. október 16. 13:45

@Vargazlajos: Köszönöm szépen!

Eliza.(szerző)2014. október 16. 13:45

@erzsebet10: a ''talán'' is mindig velem van, ahogy a remény..köszönöm! :)

Eliza.(szerző)2014. október 16. 13:43

@Lola22: Amikor azt érzem, hogy a remény távol jár, akkor hirtelen megérint váratlanul...az sosem hagy el...köszönöm!

jocker2014. október 7. 12:58

Remekbe szabott lett a versed. Örülök, hogy olvashattam.
Poétaöleléssel: vivát!
jocker/Kíber/Feri

Eliza.(szerző)2014. október 4. 10:39

Igyekszem hamarosan Mindenkinek válaszolni kedves hozzászólásához. :)

Eliza.(szerző)2014. október 3. 20:17

Köszönöm szépen Mindenkinek a kedves figyelmét!

32014. szeptember 29. 20:17

Szép emlékezés ! Gratulálok ! Ibolya

M.Laurens2014. szeptember 29. 14:20

Szívvel és szívből gratulálok soraidhoz! / Miklós /

hszilard762014. szeptember 29. 12:43

Én is éreztem már hasonlóképpen Horvátországban, Rab szigetén...
Piros szívvel gratulálok!
Szilárd

pauleve552014. szeptember 28. 20:24

''búcsút hullámzott a tenger,
mert ő is érezte, hogy
többé talán már soha
nem láthatom őt...''
Csodás...

Evanna2014. szeptember 28. 17:45

Szép verset írtál a tengerközeli élményedről
Szívvel gratulálok!
Evanna

Faramir2014. szeptember 28. 13:42

Szép képeket festettél. Gratulálok szívvel.
Üdv: Feri

kodrane2014. szeptember 28. 10:05

Gyönyörű emlékezés. Megható szépség! szívem hagyom!

Ibolya.522014. szeptember 27. 20:05

Nagyon szép emlékezés! Szeretettel gratulálok. Ibi

Kicsikinga2014. szeptember 27. 18:59

''búcsút hullámzott a tenger,''
Mily gyönyörű lehetett!
Szép és egyben fájó is a hangulat, de ez így van ''rendjén'' ebben az esetben...

Matyi872014. szeptember 27. 15:24

Egyik legszebb vers, amit olvastam tőled. Nagyon szép, gratulálok!
Üdv: Mátyás

voodoo2014. szeptember 27. 15:20

Aki egyszer látott egy naplementét a tenger hullámaiban elmerülni és a Nap helyébe az égre kúszó Hold ezüst fényhídját megnyílni a horizontra... mindig visszavágyik. Akit még a szerelem is utolér az ilyen ezüstös, hullámzó holdfényben, sosem gyógyul ki belőle többé... Nem konkrétan egy személy, hanem azt a leírhatatlanul határtalan érzést vágyjuk vissza... Ebből a betegségből nem gyógyulhatsz ki, más se tud, én sem tudok... Csodásan fogalmaztad meg ezt a szívszaggatóan ismerős lelkiállapotot... Szeretettel: voodoo

adamne2014. szeptember 27. 14:58

''búcsút hullámzott a tenger,'' de gyönyörű gondolat!!!!
Szívem hagyom e gyönyörűséges versednél. Üdv. Manyi

Vargazlajos2014. szeptember 27. 14:23

Nagyon szép vers, ''búcsút hullámzott a tenger''.
Szívvel olvastalak.
VZL

erzsebet102014. szeptember 27. 14:07

Talán mégis...

Lola222014. szeptember 27. 13:53

Reménykedj kedves Elizabeth:)

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom