Szerző

Márta István

Életkor: 70 év
Népszerűség: 40 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 736 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. október 15.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (9)

Márta István

Úgy szeretnék boldog lenni

Úgy szeretnék boldog lenni
A karjába már nem zár senki
Az sincs, ki a fülembe súgja
Megpendült a szívének húrja

Úgy szeretnék boldog lenni
Tudnám ezért mit kell tenni
Hiába minden, én öregszem
Ágyamba egyedül fekszem

Úgy szeretnék boldog lenni
Ha nem kellene korán kelni
Ha lenne, aki reggel mondja
Mellettem nincs már gondja

Úgy szeretnék boldog lenni
Az örömért oly sokat tenni
De kiábrándult már a lelkem
Megvénültem, fásult lettem

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


JudyNG2014. október 25. 04:08

Szomorú sorok a magányról, de azért talán még tartogat az élet valamit! Szívvel gratulálok, nagyon szép vers! Jutka

adamne2014. október 16. 15:04

Bizony, sokan szeretnénk!!!!
Szívvel olvastam szép versedet kedves István. Üdv. Manyi

molnarne2014. október 16. 11:39

Nehéz a magányt elviselni, szívet hagyva gratulálok:ICA

Kicsikinga2014. október 16. 10:20

Sokszor olyan apróságok is képesek boldoggá tenni az embert, ezért ne szomorkodjál!

kterezia2014. október 16. 10:05

Melankolikus versed hűen tükrözik az érzéseidet. Azonban ne csüggedj, minden nap hoz valami apró szépséget!

m.agnes2014. október 16. 08:13

Ne várj az élettől nagy csodákat... apró hópelyhek az örömök...
Mindenesetre visszavonulni az élettől nem szabad.
Tetszett a versed.Ágnes

mezeimarianna2014. október 16. 04:52

aj de sokan szeretnénk...

Layosh2014. október 15. 21:03

Fájdalom nélkül nincs változás... Áldozat nélkül nincs áldás... (de nem kellenek a közhelyek...) Meg lehet és meg kell találni minden életkorban azokat a szépségeket, amikért érdemes tovább csinálni...
''Tudom miről írok, tudom miről beszélek
többször küldött padlóra ez a kacifántos élet...''

Ibolya.522014. október 15. 20:52

Gratulálok versedhez. Ibi

uzelmanjanos9562014. október 15. 19:51

Szomorú sorok, bizony nehéz a magányt elviselni. De érzelmeidet egy rendkívül gyönyörű versben osztottad meg velünk. Én is egyedül vagyok de várjuk a tavaszt hátha hoz valami szépet. Poéta barátsággal gratulálok versedhez:János

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom