Szerző
Grivalszki Péter

Grivalszki Péter

Életkor: 26 év
Népszerűség: 54 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 329 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. október 16.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Grivalszki Péter

Hát így lesz egy hősből hobó

Hát így lesz egy hősből hobó.
Hát mégis narkotikum az ember.
Ha nem kattan a bilincs a karon,
elnyel a naprendszer.

Az a végtelen szabad az igazi börtön,
de elég a szerből néhány gramm.
Szív kalapál, ész megáll,
kocka perdül, lélek stramm.

Hazug, aki nem bűnös.
Hősnek lenni hallucináció.
Nincs ember, aki nem isten,
és nincs, aki nem utcalakó.

Sáros az én cipőm is,
az én kabátom is szakadt.
Nem vetem meg az alamizsnát,
ha egy százast dob, ki elhaladt.

Aztán elfogy egyszer az erő.
Bor a kínra rácsorog.
Kiver a víz, mikor észreveszem:
Már repülni sem tudok.

Pulzusom megfagy,
kriptonit minden egyes szavad.
Harcban halnék, kérlek, üss vissza!
Poromból talán rózsatő fakad.

A rózsa is torz a görbe tükörben.
Ami emlék, az biztos megkopó.
De mégis csak narkotikum az ember,
hát így lesz egy hősből hobó.

2014. október 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


PetiSzakacs(szerző)2014. december 11. 11:32

Köszönöm @Radi :)

Radi2014. december 11. 08:02

Ez komoly, mély vers! Kedves Péter! A versed nem mindennapi! Tetszik! Szeretettel, szívvel gratulálok hozzá! Üdvözlettel: Attila

PetiSzakacs(szerző)2014. október 17. 21:12

@1970 köszönöm, igazán ráálltál a vers lényegére :)
@szalokisanyi1 köszönöm h olvasott Sanyibácsi! :)

19702014. október 17. 17:45

Nagyon tetszik! Először is, a fájdalom kategória és a mondanivaló ellenére mégsem húzza le az olvasót egész a sárga földig. Ami a hobóságot erősíti. A hobók afféle utazók, nem megállapodottak, keresik a betevőt, ami a létfenntartáshoz szükséges. Persze, itt az a lényeg, hogy lesz/lett valaki azzá. Az első és utolsó sor adja a keretet, s közben, akár tükörbe nézve: a visszatekintés, hogy változik át a hős. És miért. Gondolatokon végigfutva, elemezve...aztán mégis csak oda jutva, ahonnan elindult.
Tetszik ez a tőled szokatlan forma is. Talán épp a szárnytalanságra mutat. Vagy arra, mikor bele kell préselődnünk egy olyan bőrbe, akik, szívünk szerint nem is igazán vagyunk. Nem tudom, csak fantáziálok.:-)
Gratulálok!

szalokisanyi12014. október 16. 23:19

A szerelem, mámorító, észt veszejtő, fellegekben repítő, pokol kínját megjáró, csodálatosan szép, édes, keserű, narkotikum. Lehet vele csodásan élni és bele lehet halni! ''Veszedelmes szer a szerelem és a Nő!!! Csak kis adagokban szabad fogyasztani. Ne gondolj rá erősen, mert reszketni kezdesz tőle! Szabaddá tesz, vagy gúzsba köt. Hős leszel, vagy hobó. Családfő, vagy földön futó bolond!

Remek alkotás! Gratulálok, kedves Péter! Baráti üdvözletem küldöm: Sanyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom