Horváth Henrietta

Egy bárány gondolatai

Küzdeni küzdeni
folyton csak küzdeni
miért kell nekünk is állatoknak lenni?

Érzékszerveink csökevényesek
alakunk förtelmesek
és még mi érezzük magunkat felsőbbrendűnek?

Vajon azért mert a környezet
elpusztítása élvezet
vagy mert embernek neveznek

Könyveket a kukába dobjuk
amiért az erdőket irtottuk
technológiánk fejlődik
de a gazdaságunk elveszik

Nincs miért aggódni
koldulás fog minket jellemezni
a szegénység nem szégyen
de a hülye okoskodik az már igen

Hála Istennek az irányítóink
sokszoros hatalomvágya átkozódik
várhatnánk a jobb életre
de a remény már elveszett...

Lehet hogy ez a vers lázító
de a baromságot már unom
a bíróság játszótér színhelye
a gyerek meg gépeket szeret
egy igazi élő anya helyett