Szerző
Radnóti Attila Endre

Radnóti Attila Endre

Életkor: 52 év
Népszerűség: 96 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 763 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. november 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (40)

Radnóti Attila Endre

Egy fiatalember a mában

"Fiammal beszélgetve"

Gyermekként csodáltam még ezt a világot,
a gyönyörű tereket és a virágot.
Szelíd bokrok között napestig bujkáltam,
vagy szalmabálákra vidáman ugráltam.
A selyem-puha pázsiton szétterültem,
arcom` melengető Naptól felhevültem.

A játékok életre keltek kezemben,
és boldogság ragyogott naiv szememben.
A sütemény illatát mohón szagoltam,
a habverőt meg lopva mindig lenyaltam.
A kamránkban pirosló kolbászok lógtak,
és füstösen sárgálló szalonnák folytak.

Esténként apámmal hosszasan csevegtünk,
viccein gyakorta nagyokat nevettünk.
Néha csak csendesen az ágyon hevertünk,
máskor meg birkózva egy vázát levertünk.
Konzollal, kártyával nagyokat játszottunk
megunásig. Éjjel szépeket álmodtunk.

Mindez már a múlté! Azóta felnőttem.
Az életem korántsem ilyen felhőtlen.
Naphosszat lófrálok céltalan, egyedül,
és lelkem a zöldtől erősen feketül.
Nem gyógyír a gondokra, én is jól tudom,
de terheim mázsásak. Már nagyon unom!

Zsebeim üresek. Hogy lesz így családom?!
Nincsen még szerelmem, nincsen már barátom.
A kamrát az egér is messze kerüli,
a szemétdombot immár többre becsüli.
Az apám hallgatag, keveset beszélünk.
Jobb jövőt mi már alig-alig remélünk.

Dolgoznék, de munkám nekem éppen nincsen,
szétfolyó álmomban akad egy-egy kincsem.
Amikor volt munkám, éhbérrel fizettek.
Tolvajok minket nagyon félrevezettek!
Hazudtak és loptak! Mindenünk elfogyott.
Érzem, a hazám engem nagyon elhagyott...

Gyula, 2014. november 14., fiammal beszélgetve

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Holdangyal2018. augusztus 4. 21:37

Igaz lélek igaz története.
Meghatódva olvastam.
Gratulálok versedhez!

Abraks_Anna2015. november 18. 00:58

Tisztelettel gratulálok szomorú versedhez? Adri

Radi(szerző)2015. március 2. 21:38

@karkoadam: Kedves Ádám! Nagyon köszönöm, hogy benéztél, olvastál, és az értékelést! :)
Szeretettel üdvözöl: Attila

Törölt tag2015. március 1. 22:59

Törölt hozzászólás.

Radi(szerző)2015. január 21. 23:48

@Zsuzsa-Amriswil: Kedves Zsuzsa! Örülök, hogy benéztél, és olvastál! Köszönöm! :)
Üdvözlettel: Attila

Zsuzsa-Amriswil2015. január 21. 23:01

Szép, szomorú versednél szívet hagyok, szeretettel üdvözöllek:

Zsuzsa

Radi(szerző)2015. január 16. 09:02

@WNOR: Kifelejtettem, ne haragudj kérlek! Nagyon köszönöm az elismerésedet! Szeretettel üdvözöl: Attila

Radi(szerző)2014. december 17. 21:58

@church73: Kedves Zoltán! Nagyon köszönöm, hogy benéztél, olvastál, és értékeltél, illetve a biztatást is! Azt azért tudnod kell, hogy a figyelmetlenségem miatt ez a vers nincs az elejétől a végéig idézőjelben, és a javítási kérelmemet félreértették a moderátorok, ugyanis a fiam szavai lennének. Azért a biztatás rám is rám fér, és köszönet érte! Szeretettel üdvözöl: Attila

church732014. december 17. 09:52

Nagyon mély, őszinte, remek alkotás! Nagy gratulációm érte!
Ha szabad megjegyeznem: soha, vagy inkább így: SOHA ne add fel!
Nem akarom teregetni a szennyest,de négy éve egyik hullámból ki sem ért
a fejem, már jött a másik.. A csakazértis', meg némi mázli és partot értem,
Te is fogsz, mert kell! A legjobbakat! Üdv.: Zoli/Church

Radi(szerző)2014. december 11. 22:19

@panrolandov: Kedves Roland! Köszönöm, hogy benéztél, és a kimerítő elemzést is! Tudod vannak másképpen megírt verseim is, viszont van egy célom: szeretném a verseimmel (legalábbis néhánnyal) megcélozni azokat is, akik manapság nem olvasnak verset, reménykedve abban, hogy ez egyszer megváltozik! Ezért néhány versemet tudatosan úgy írok, ahogy. Jó példa erre a Vádak című versem! Amikor feltettem a Facebookra, az ismerőseim szinte meg se szagolták, míg pár korábbi sokaknak tetszett! Szeretettel üdvözöl: Attila
(tudod: várom még a telet!)

WNOR2014. december 9. 17:35

Nekem nagyon tetszett, szívvel gratulálok! Norbi

panrolandov2014. december 5. 22:32

Szia Attila!
Nagyon jól láttatod ebben a versedben a '89 előtti és utáni éveket, egyszerre mérlegre is helyezve azokat, és olyan képekben, amelyek meg is jelennek előttem! Őszinte sorok!
Megengedsz nekem egy tanácsot? Szerintem túl sokszor rímel ebben a versben igére ige, főnévre főnév. Kicsit meglehetne ezt huncutul cifrázni, h. pl. igére főnév, főnévre melléknév rímeljen! Sokkal váratlanabb lenne talán a mondandó megfestése. A vers tartalma nagyon tetszik.

''Nincsen még szerelmem, nincsen már barátom.''
Ez a sor a kedvencem, mert tényleg van az életnek ilyen szakasza! Őszintén kívánom, h. a következő versben a Van már... helyettesítse a fenti ''Nincsen''-eket!

Üdvözlettel: Páncsics Roland ;)

Radi(szerző)2014. december 3. 07:56

@mama55: Kedves Marika! Köszönöm, hogy benéztél, és olvastál, illetve a szívedet! Szeretettel üdvözöl: Attila

mama552014. december 3. 00:08

Kedves Attila!
Megrázó, de nagyon szépen megírt versedhez nagy szívvel gratulálok.
Szeretettel üdvözöllek: Marika

Radi(szerző)2014. december 1. 12:21

@noheb: Kedves Mária! Örülök, hogy benéztél, és olvastál! Köszönöm az értékelést, és a szívedet! Szeretettel üdvözöl: Attila

noheb2014. december 1. 10:47

Kedves Attila!

Nagyon, de nagyon megrázó versedhez tisztelettel gratulálok!!!
Mária

Radi(szerző)2014. december 1. 08:39

@Baranyai_Attila: Köszönöm Attila, a szívet is,megtisztelsz! A tippet is köszönöm, olvastam, és gratulálok! Üdvözlettel: Attila

Törölt tag2014. november 30. 20:33

Törölt hozzászólás.

Radi(szerző)2014. november 29. 07:06

@kistenkes: Kedves Frici! Megtisztel, hogy benéztél, olvastál és értékeltél! Szeretettel üdvözöllek, és még sokáig ''találkozzunk'' egymás oldalán! Üdvözlettel: Attila

Radi(szerző)2014. november 29. 07:03

@Pista: Kedves István! Köszönöm, hogy olvastál, értékeltél, és a szívedet! Szeretettel üdvözöllek! Attila
(az adatlapodon jó verset mutatsz be a gyerekkorodról! Gratula)

kistenkes2014. november 29. 02:41

Hazudtak és loptak! Mindenünk elfogyott.
Érzem, a hazám engem nagyon elhagyott...
Sajnos sokunkat becsaptak, míg ők degeszre tömték a zsebeiket. Megrázó kórképedhez szeretettel gratulálok Frici

Pista2014. november 28. 22:41

Egy kicsit visszatévedtem a múltba, a gyerekkoromra emlékezve. És sajnos a jelen tényleg ilyen amilyennek feltérképezik soraid.
Nagy szívvel kedves Attila !!!

Radi(szerző)2014. november 28. 21:51

@stapi: Köszönöm, hogy benéztél, olvastál és értékeltél! Szeretettel és tisztelettel üdvözöllek! Attila

Radi(szerző)2014. november 28. 21:50

@Ahita: Kedves Éva! Köszönöm, hogy olvastál, értékeltél és a szívedet! A vers teljes mértékben úgy íródott, hogy ezek a fiam szavai, de ezt a kimerítő fáradságom miatt ezt nem jeleztem megfelelően, ezért kértem némi javítást! Én még úgy tűnik elég jól el bírom viselni a rám nehezedő nyomást, és nem hiszem, hogy hozzányúlnék bármikor is ahhoz, amihez a fiam nyúlt, ezért is sikerült már lebeszélnem róla. De hogy a vers aktuális problémát feszeget, az nem kétséges, naponta találkozom ezekkel! Tisztelettel és szeretettel üdvözöl: Attila

stapi2014. november 28. 15:11

Sajnos túl sokan ismételhetnék veled együtt. Jó lenne a változás!

Ahita2014. november 28. 14:45

Versed naturálisan, egyszerűen írja nekünk a naturális valóságot.
A szegénység alatt nehezen, vagy egyáltalán nem nyílik virág. Elcsépelt frázisokban ''nyugszik'', és néha felnyög csöndben a vigasz. Ami nem vigasz, tudjuk nagyon jól. Nem a hazád hagyott el, nem, az soha! Azok, akik kufár pénzére cserélték mind azt ami a hazát jelenti, aztán azt zsebre vágták.
Csak reménykedni tudok, hogy egyszer valaki végre, valahára közéjük csap.
''Naphosszat lófrálok céltalan, egyedül,
és lelkem a zöldtől erősen feketül.''

Értem, megértem, s még is, túl sötét, és árnyas és reménytelen ez a választás.
Kedves Attila, hogy itt írsz nekünk, már ez is jó. Szívvel olvastalak, szeretettel Éva

Radi(szerző)2014. november 27. 14:39

@1954: Köszönöm, hogy benéztél, olvastál és értékeltél! Szeretettel üdvözöl: Attila

19542014. november 27. 10:35

Nagyon szomorű és sokakat érintő dologról írtál. Nem a haza, hanem rossz döntéseket hozó emberek tehetnek róla. Tetszett a versed, a keserű hangvétele ellenére!

Radi(szerző)2014. november 26. 20:45

@sosjudit: @Szinci: @Doli-Erzsi: Kedves Judit; Szinci és Erzsi! Köszönöm, hogy olvastatok, az értékelést és a szíveteket! Szeretettel üdvözöl: Attila

Doli-Erzsi2014. november 26. 19:16

Szomorúan szép, őszinte soraidhoz, ami sajnos a mai állapotot mútatja be!
Szívvel gratulálok!
Erzsi

Szinci2014. november 26. 18:02

Sajnos idáig jutottunk, se munkánk se pénzünk:-( Régi szép idők!Nagyon időszerű a versed. Gratulálok tetszett. szinci

sosjudit2014. november 26. 15:21

Nagyon szép őszinte sorok, sajnos az léet igazsága rejlik benne. Szépen leírtad a szomorú jelent, melyhez szívből gratulálok, versed komoly tartalmas. Reményt azért nem adjuk fel soha sem, Szívvel gratulálok.

Radi(szerző)2014. november 26. 12:49

@vihar: Igen, bízni kell, bár egyre nehezebb! Nagyon köszönöm, hogy benéztél, olvastál és értékeltél, meg a szívedet is! Szeretettel üdvözöl: Attila

Radi(szerző)2014. november 26. 12:47

@Golo: Kedves Radmila! Köszönöm, hogy olvastál, értékeltél, illetve a szívedet! Igen, a probléma sajnos nem egyedi, és fel nem foghatom, hogy a hasonló fiatalok miért vannak ilyen helyzetben! Nincs jövőkép, nincs min elindulni! Nekünk legalább volt. lehetőségünk volt dolgozni, még plusz munkát is vállalni, és szorgalmasan építeni a jövőt! Mára ez sokaknak elveszett! Szeretettel üdvözöl: Attila

Törölt tag2014. november 26. 12:20

Törölt hozzászólás.

Golo2014. november 26. 12:00

Minden szava versedben akár az életem egy részét vetítette volna elém, csak nem apa, hanem anya a beszélgető társ.
Szociális problémával küzdő világot mutatsz be ellentétbe gyerekkoroddal. Sajnos, általános, és (ne legyen) örök értékű a versed, de erre a korra jellemző, ezért mégis örök értékű.
Szívvel gratulálok: Radmila

Radi(szerző)2014. november 25. 21:13

@adamne: @fejosfranciska: @Eddi: @meszaroslajos60: @donmaci: @Gyongyike67: @vendel: @Donkanyar: Nagy örömmel láttam, hogy olvastatok, és értékeltetek! Mindenkinek nagyon köszönöm a gratulációt, a szíveket, és a biztatást! Tisztelettel üdvözlök mindenkit, és poétaölelésemet küldöm! Attila

Donkanyar2014. november 25. 19:58

Őszinte versedhez szívet hagytam !

Attila

vendel2014. november 25. 19:35

...Őszinte szavak egy remek versben!..Szívvel gratulálok! Neubauer

Gyongyike672014. november 25. 19:33

Mesteri alkotás! Egy kis derűt, pozitivitást azért mellékelek. Nagy szeretettel és szívvel....Júlia

donmaci2014. november 25. 19:20

Nagyon szépen írtad le érzéseidet! Itt nálunk egy picit jobb a helyzet de azért nem fizetnek túl minket sem! Szívvel gratulálok! Józsi

meszaroslajos602014. november 25. 18:50

Kedves Attila!
Sajnos egyre több ember küzd hasonló gondokkal, szomorú, megható soraidhoz tiszta szívből gratulálok, Lajos.

Eddi2014. november 25. 15:48

Szomorú, mégis őszinte írás! Szívvel gratulálok Eddi.

fejosfranciska2014. november 25. 15:34

Kedves Attila!

Kissé harmatos versed mondandója.,hatalmas üzeneteket küldeva külvilág zajló tengerébe.
Sétáltam emlékeidben, szépeiden,éltem a vad valóság elhagyatottságát...
szép vers Ő!
Szeretettel gratulálok,küldve egy erősítő lelki mosolyt.

Francseszka

adamne2014. november 25. 14:45

Mindig elszomorodok amikor ilyen élethelyzetről olvasok!
''Amikor volt munkám, éhbérrel fizettek.
Tolvajok minket nagyon félrevezettek!
Hazudtak és loptak! Mindenünk elfogyott,
Érzem, a hazám engem nagyon elhagyott....''
Megható, szomorú sors. Szívvel gratulálok versedhez.
Üdvözöllek szeretettel. Manyi

Radi(szerző)2014. november 25. 14:00

@Evanna: Kedves Evanna! Köszönöm, hogy olvastál, és a szíves gratulációdat! Szeretettel üdvözöllek! Attila

Radi(szerző)2014. november 25. 13:59

@kterezia: Köszönöm, hogy benéztél. és az értékelést! Szeretettel üdvözöl: Attila

Evanna2014. november 25. 13:52

Keserű hangon szólnak versedben a rímek - és a gondolatok!
Szépen megfogalmaztad mindazokat az érzéseket, melyek az élet szomorú valóságát tükrözik.
Szívvel gratulálok!
Evanna

kterezia2014. november 25. 12:51

Szomorú valóság őszinte sorokban.

Radi(szerző)2014. november 25. 12:37

@roland.v: Nagyon köszönöm, hogy olvastál, és az értékelést! Szeretettel üdvözöllek! Attila

Radi(szerző)2014. november 25. 12:36

@Mesiko-szan: @Szinita: @Ibolya.52: @19580808: @gypodor: @k.laszlo: @szalokisanyi1: @dr.vegha: @anci-ani: @maxika: @Dram: @Faramir: @Mirana: @bogyi: @Kicsikinga: @peronkakas: @Sida: @dvihallyne45: Nem gondoltam, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sokan ''megjelennek'' a versemnél az általam oly nagyon tisztelt költők, akiknek jobbnál jobb verseiket olvastam már, akik hatással voltak/vannak az érzéseimre, és egyre inkább a műveimre is! Nagyon nagy tisztelettel, és szeretettel üdvözlök mindenkit, aki olvasott, értékelt és szívet hagyott! Könnyeket csaltatok a szemembe! Tudnotok kell,. hogy a versben nincs semmi túlzás, a fiam sajnos tényleg így vélekedik a mai világról, és egy elkeseredett pillanatában be is került a pszichiátriára, és amikor hazajött, akkor született az Apa lettem c. versem, és a vers vége is az akkori érzéseimet tükrözi! Szeretettel üdvözöl mindenkit: Attila

roland.v2014. november 25. 12:09

Gratulálok őszinte írásodhoz!

Roland

dvihallyne452014. november 25. 11:33

Nagyszerűen megírt, elgondolkodtató soraidhoz szeretettel és szívvel gratulálok! Sarolta

Sida2014. november 25. 11:28

Szomorú versed a realitás talaján áll. ''Amikor volt munkám, éhbérrel fizettek.
Tolvajok minket nagyon félrevezettek!'' Gratulálok őszinte verssoraidhoz.
Klára

peronkakas2014. november 25. 11:08

Még szerencse, hogy élénken él benned a gyermekkori élmények zuhataga. Anélkül el sem lehetne viselni a jelenlegi állapotokat, amit az utolsó versszakban nagyon élethűen rajzolsz meg. Sajnos a segítség a megoldáshoz nem egy emberen múlik, hanem az embertömegeken.
Szeretettel gratulálok szép versedhez. István

Kicsikinga2014. november 25. 10:46

Szomorú, hogy ennyi keserűség van Benned ily fiatalon!

bogyi2014. november 25. 10:44

Kedves Attila!
igen az otthon melegénél nincs jobb,nagyon igaz elgondolkodtató sorokat vetettél papírra,gyönyörűen megfogalmazva,soha ne add fel!Remélem ,hogy majdcsak változás lesz,mert nagyon sok fiatal jár ebben a cipőben!
A versed gyönyörű!Tiszta szívemből,szívvel gratulálok neked!
Szeretettel:Éva

Mirana2014. november 25. 09:59

Nagyon igaz sorok.
Gratulálok versedhez:Margó

Faramir2014. november 25. 09:50

Mindig voltak és lesznek is trógerek, hamis próféták, korrupt percemberkék, de a Haza marad és velünk van. Szerintem. Komoly versed szívvel olvastam.
Üdv: Feri

Dram2014. november 25. 08:12

Szomorú sorok. Elgondolkodtató versedhez szívvel gratulálok; András.

maxika2014. november 25. 08:09

Ez a magyar valóság!
Igaz vers.
Albert

anci-ani2014. november 25. 08:04

''Dolgoznék, de munkám nekem éppen nincsen,
szétfolyó álmomban akad egy-egy kincsem.
Amikor volt munkám, éhbérrel fizettek.
Tolvajok minket nagyon félrevezettek!''
Nagyon szomorú élethelyzetek vannak, sajnos mindig akadnak olyan munkáltatók, akik az embereket kizsákmányolják, éhbérért dolgoztatják....
padlóra küldik.
Szép alkotásodhoz szívet hagyok szeretettel: Anci

dr.vegha2014. november 25. 07:59

Figyelemre méltó vers...de a Haza nem hagyhat el, mert nem a Haza felelős tetteinkért. Szívvel, A.

szalokisanyi12014. november 25. 07:45

Igaz, szomorú gondolatok. Remek alkotás! Gratulálok, kedves Attila!

Tisztelettel: Sanyi

k.laszlo2014. november 25. 07:17

Nyugi Attila!Lesz még kolbász,lesz még lágy kenyér!Nem hagyjuk magunkat,fel a fejjel!Szívet hagyok a szépen megírt versedért!!
Baráti üdvözlettel:Kóródi Laci

gypodor2014. november 25. 07:11

Szép emlékezéssel indított, zömében páros rímekkel -itt-ott alliterációkkal - megírt versed szomorú hangba fordul a végére. A haza senkit nem hagy el, s vannak tolvajok, félrevezetők, éhbérrel fizetők- ez kétségtelen. Meg kell nevezni őket a tisztességesek miatt is.Sokak életérzését fogalmaztad meg!
Szívvel olvastalak!
Gyuri

195808082014. november 25. 03:21

Sajnos hogy ijen világban kel élnünk.
Gratulálok versedhez szívvel olvastalak.
Üdvözlettel Eszter.

Ibolya.522014. november 25. 01:22

Nagyon szép! Szeretettel gratulálok. Ibi

Törölt tag2014. november 25. 00:27

Törölt hozzászólás.

Mesiko-szan2014. november 25. 00:10

Nagyon szép vers, és annyira ismerős a helyzet.

Radi(szerző)2014. november 24. 23:13

@molnarne: Kedves Ica! Köszönöm, hogy benéztél, és olvastál, az értékelést és a szívet! Szeretettel üdvözöl: Attila

molnarne2014. november 24. 22:59

Remek versedet szertetettel olvastam,szívem hagyva gratulálok:ICA

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom