Szerző
Vers

A verset eddig 426 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. november 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Takács Péter (1991)

Utolsó üzenet

Ablakomon keresztül
a sötétség eláraszt,
hitem a fényben
mostanra megfáradt.

Hiányzik a fényesség,
szívem vágya annyi,
kapjak egy esélyt,
utolsó, ennyi!

Lelkem, mint az acél,
azt hinnéd egy vasérc.
Köze nincs hozzá,
elmondtam miért...

Napjaimat nehéz
könnyes szemmel töltenem,
ezt visszafogni,
hmmm... lehetetlen.

Minden álmod ismerem,
mit tudattál énvelem.
Megadni nem tudtam,
sajnálom. Ég Veled!

Egyetlen kívánságom,
mit Tőled kérhetek,
ne dobj el engem,
oly messze Szerelmem!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Mikijozsa2016. július 20. 10:58

szép lett, grat

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom