Fogyó utak
Lassan már elfogy alólunk az út.
Megyünk a pusztaságon át,
még visz a láb,
mert tart a lendület,
de már nem tudjuk, hogy hová, minek?
Forrást keresnénk, élő, bő vizet,
de lassan elfogy alólunk az út.
A nap tüzel,
cserzett bőrünk csak álca,
alatta ezer fájdalmas barázda.
Tán bosszúvágy volt, vagy csak félelem,
talán a lelkiismeret terelt? Hiába!
Lassan már elfogy alólunk az út.
Mindegy miért, és honnan érkezünk,
már oktalan és céltalan megyünk...
Még szólnak hozzánk.
Kérdezik talán:
miért e vándorélet,
de lassan elfogy alólunk az út.
Csak bólogatunk: más is idejut.
Letérni, félrenézni? Ó, miértek!
Volt hitvallás meg zászló, büszke dal.
Már csak motyogva mondunk némi rímet.
Nem látunk otthont, nekünk-tárt kaput.
Lassan már elfogy alólunk az út.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Mikijozsa2020. december 4. 17:09
elfogy az út s talán bevisznek egy garázsba, s ráírják a homlokunkra hogy retro, vagy ki tudja, gratulálok vershez szívvel szeretettel
Sida(szerző)2020. november 26. 17:07
@patakizsuzsa: @tigris250: Köszönöm a látogatást, szívet. Én most csak a koronavírustól tartok. A verset évekkel ezelőtt írtam, de ha körülnézek, most is ugyanazt látom. Sőt! Erről a sokaknál tapasztalt kiábrándultságról szól a vers. Ezért elevenítettem föl.
Üdvözlettel:Si
patakizsuzsa2020. november 26. 16:10
Nagyon elgondolkodtató ,választ kereső a versed. Valóban..''elfogy alólunk az út..'' De mi következik az után ?..Köszönöm soraidat !Szívemet küldöm!
Zsuzsa
tigris2502020. november 26. 13:49
Igen,sajnos,valahogy így...
Ezekhez a sorokhoz nincs mit hozzátenni.
Szeretettel:
Magdolna
erzsebet102014. december 25. 08:34
Ismét egy remekmű, szomorú, de nagyon szép!
Andicsek2014. december 18. 05:20
'' Nem látunk otthont, nekünk-tárt kaput.
Lassan már elfogy alólunk az út. ''
Olykor én is így érzem, de tovább kell mennünk..,és reménykednünk!
Nagyszerű alkotás, melyhez őszinte szívvel gratulálok: andi
hillailaszlo-ve2014. december 14. 21:04
Szép szomorú vers, de reméljük, lesz még vidámabb folytatás!
Szívvel gratulálok!
Laci
JudyNG2014. december 6. 04:30
Szomorúsága ellenére, nagyon szép vers. szeretettel hagyok szívet. Jutka
Sida(szerző)2014. december 4. 20:12
@voodoo:
Kedves voodoo!
Köszönöm, hogy benéztél hozzám. Lehet, hogy pillanatnyi rossz hangulatban írtam, amit írtam, de a vers nem rólam szól. A sokaknál tapasztalt kiábrándultságról szól a vers.
Üdvözlettel: Klára
Sida(szerző)2014. december 4. 19:53
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
voodoo2014. december 4. 18:55
Klári, vegyük úgy, hogy akár már holnap jobb kedvűen haladsz tovább. Így rosszkedvűen még a közel is túl messze van, és a leszálló ködben valóban nem látod, hova lépsz. Voltak, lesznek napfényesebb hangulataid, örömmel olvasom majd a napsugaras útinaplódat is. :) Szeretettel: VooDoo
Sida(szerző)2014. december 4. 13:37
@Schmidt-Karoly:
Kedves Károly!
Mindenkinek vannak kilátástalan pillanatai. Szerencsésnek tartom magam, hogy az írással le tudom vezetni az ilyen borús hangulatot. Amit írok, abban hiszek is, de azért a vers nem napló és nem vallomás részemről. Talán inkább a nézeteim, a véleményem.
Köszönöm a részletes elemzést, amit küldtél az adott témáról, és örülök, hogy a véleményünk eltérése ellenére tetszett vers.
Üdvözlettel: Klára
Sida(szerző)2014. december 4. 13:09
@lukacsleopold:
Kedves Attila! Köszönöm a látogatást és a dicsérő szavakat. Minden mondatod erőt és bátorságot ad, amire bizony nagy szükségem van. Remélem még lesz feltölthető versem, és ahhoz is szeretettel várlak.
Klára
Sida(szerző)2014. december 4. 13:04
@pauleve55:
Drága Éva, jó lenne egy ilyen beszélgetés a túlvilági otthonban. El is tudom képzelni, de nem tudok hinni benne. Hangya vagyok és verseimmel együtt úgy múlok el, mint a természet többi élőlénye. Nem fáj és nem félek tőle. Talán a verseimet sajnálom kicsit, magamat nem.
'' Nem a haláltól, csak a szenvedéstől
félek... ha félek,
azt is, csak míg élek.''
Szeretettel: Klári
Sida(szerző)2014. december 4. 12:15
Kedves Barátaim! Köszönöm a sok biztató üzenetet. Úgy szeretném mindenkinek külön megköszönni a jóságát, szeretetét, megértését, amivel versemet olvasta, de nekem már minden olyan lassan megy és gépelni is csak egy újjal pötyögtetve tudok... és még verset is kellene írni. Így csak ennyit írok: Köszönöm, hogy vagytok. Klári
@Vargazlajos: @Pista: @adamne: @gypodor: @church73: @kterezia: @strofa: @t.buga: @vihar: @Golo: @jocker: @varkonyi.zsuzsa: @B.Sanyi:
Vargazlajos2014. december 3. 19:14
Nagyon szép ez a mindenkire vonatkozó vers!
Szívvel gratulálok.
VZL
Pista2014. december 3. 19:07
Nagyon szép kedves Klára. Versed sorainak igazsága elszomorít.
Nagy szívvel !!!
adamne2014. december 3. 13:22
Remekművet írtál kedves Klára. Csak gratulálni tudok egy
hatalmas szívvel. Ölellek. Manyi
''Lassan már elfogy alólunk az út.''
gypodor2014. december 3. 11:55
Nagyon mély gondolatokat vetsz fel, s nem egyszerű reagálni rá frázismentesen.
Szép a versed. Szívet hagyva olvastalak. Gyuri
church732014. december 3. 07:38
Mindig - mindig, tanulni jövök hozzád, de mivel képességeim végesek..,
még inkább olvasni, érezni, átérezni.. Tökéletes alkotás! Nagy szívet hagyok:
Zoli/Church
kterezia2014. december 3. 07:34
Adjon reményt, hogy amikor elfogy lábunk alól a földi út, egy sokkal szebb helyre érkezünk.
strofa2014. december 3. 00:32
Pfúúú! Ez nagyon belevaló!!!
De hát igen, sajnos ez a jelen...
Szuper!
Zs.
lukacsleopold2014. december 2. 21:38
Ismét egy remekmű. Mértani pontossággal tervezett, mégsem szögletes, hanem finoman sodró. Imádom. A tökéletes koncepción túl az ilyen sorokért:
cserzett bőrünk csak álca,
alatta ezer fájdalmas barázda.
De jó itt Nálad.
t.buga2014. december 2. 19:37
Mulandóságunk tudata, valóban szomorú, eleinte félelmetes is, de a gondolat ereje, és egyre növő bölcsessége lendületet ad ahhoz, hogy a kiszabott ''távot'' becsülettel bejárjuk. Igen, az út fogy, de valós hosszát nem láthatjuk. Ez így jó. Kiváló alkotásodhoz őszinte tisztelettel gratulálok!
Törölt tag2014. december 2. 18:53
Törölt hozzászólás.
Golo2014. december 2. 18:36
Ez a versed, drága Klára fájdalmasan belehasít az ember lelkébe.
Nagyszerűen megfogalmazott élettapasztalat és igazság.
Szívvel és szeretettel gratulálok: Radmila
jocker2014. december 2. 16:54
Hmm... nagyon elgondolkodtató a mondanivalód, de nagyon jó is!
Kérdések? Azokra nincs válasz, azt mindenki magában keresse...
Poétaöleléssel és szeretettel csak gratulálni tudok: jocker/Kíber/Feri
varkonyi.zsuzsa2014. december 2. 16:12
Meghatottak gondolataid.Szeretettel,szívvel olvastam.Zsuzsa
B.Sanyi2014. december 2. 15:08
Gratulálok nagyszerű versedhez!
Szívvel: B Sanyi
pauleve552014. december 2. 14:59
Kedves Klára, érdemes továbbmenni azon az úton, mert a végén ott vár az Otthon, bár nem ebben az itt megszokott értelemben, és meglátod, majd, amikor megérkezünk, akkor rájövünk, milyen jó is, hogy végre elfogyott az út lábunk alól.
Ha korábban talán nem is, de ott majd találkozunk és újra kibeszéljük ez a kicsit kiábrándult versedet :-)
A találkozás és az Otthon biztos reményében - tudatában! - sok szeretettel gratulálok.
Schmidt-Karoly2014. december 2. 13:52
Kedves Klára!
Az első gondolatom az lett, hogy az alólunk elfogyó útra nem kell a figyelmünket pazarolni, annál is inkább, mert az elfogyó út végén csupán egy elágazás vár bennünket, s onnan lehet majd erre is, meg arra is menni. Ezt az energiamegmaradás törvényéhez lehet(ne) hasonlítani, mely szerint: el nem tűnik semmi sem, csak átalakul. Ebből a gondolatból kiindulva - szerintem - a ''már oktalan és céltalan megyünk...'', nem állja meg a helyét, persze gondolni lehet. A ''Fogyó utak''-at elég jól illusztráltad azzal, hogy a ''lassan már elfogy alólunk az út.'' sor mindig egyel lejjebb kerül(t), s mivel nincs hatodik versszak, így valóban elfogyott az út?!
Én kívánom, hogy alólad azért még ne fogyjon el az út, szeretettel: Schmidt Károly.
Törölt tag2014. december 2. 13:48
Törölt hozzászólás.
Kicsikinga2014. december 2. 13:21
Ott baktatok melletted...
Nem szégyellem, hogy könnyezem.
geza19472014. december 2. 12:46
A ''hatodik versszakra'' valóban már nem is lett volna út...!
ahogyan szép csendesen (miképpen fogy az idő) kivezetted
''lábaid'') életed alól...!
Gratulálok kedves Klárika!
Üdv: Géza.
rildi2014. december 2. 12:34
Visszatérő soraiddal erősíted olvasóidban a szomorúság, kiúttalanság érzését, kedves Klári, és az utolsó versszakban mindez tetőződik. Nagyon érzékletes vers!
Szeretettel olvastalak: Ildi
Dram2014. december 2. 12:13
Kedves Klára! Elgondolkodtató szép versedet tisztelettel, szívvel olvastam; András.
sigord2014. december 2. 11:43
Nagyszerű vers!
Törölt tag2014. december 2. 11:31
Törölt hozzászólás.
1957052520122014. december 2. 10:46
KEDVES KLÁRA!
SORAID SZÍVET ÉRINTENEK. SZERETETTEL ÉS SZÍVVEL GRATULÁLOK , IRÉN
vendel2014. december 2. 10:06
Nagyon szépen megírt vers!!! Szívvel gratulálok! Neubauer
Törölt tag2014. december 2. 09:15
Törölt hozzászólás.
Faramir2014. december 2. 09:08
Megható, nagyon szép! Szívvel olvastalak.
Üdv: Feri
Mesiko-szan2014. december 2. 08:08
Ilyen hangulatom van most nekem is, kedves Klári. Biztos az időjárás teszi.
m.agnes2014. december 2. 07:50
Nagyon szép a versed.Átérezhető.
Két könnycsepp és egy szív jár érte.
Szeretettel. Ágnes
szalokisanyi12014. december 2. 05:41
Zseniális alkotás. Tisztelettel: Sanyi
Nicol_C.Davis2014. december 2. 03:09
''Amíg van gondolat, s a lélek él, szabad,
az utolsó percig ne hagyd magad!''
Nagyok verseit olvasni amikből tanulok (nem csak versírást) valami olyan érzés, mintha a saját Horizontomon túl láthatnék.
Köszönet érte.
Nicol
Nicol_C.Davis2014. december 2. 02:28
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
M.Laurens2014. december 2. 01:15
''Lassan már elfogy alólunk az út.
Mindegy miért, és honnan érkezünk,
már oktalan és céltalan megyünk...''
--
Pusztán három sor, és mégis beleborzongtam a szavak könyörtelen szépségébe.
Szívet hagyva gratulálok nagyszerű alkotásodhoz, kedves Klára!
/ Miklós /
Sida(szerző)2014. december 2. 00:43
@kicsikincsem: Köszönöm, hogy itt jártál és jó szívvel gratuláltál. Klári
Sida(szerző)2014. december 2. 00:41
@bogyi: Ahogy a sok gond is homályba vész már, majd a csalódásokat is kiheverjük. Az út, tart, ameddig tart. Csak legalább még egy-két szép év legyen.
Üdvözlettel:
Klári
Sida(szerző)2014. december 2. 00:35
@uzelmanjanos956: Kedves János! Fiatal koromban el se tudtam képzelni, hogy öregen is szép lehet az élet és hogy az írás mennyi mindent pótol.
Köszönöm a biztató szavakat.
Klára
Sida(szerző)2014. december 2. 00:32
@donmaci: Jó lenne még élni, de egyre nehezebb.
Köszönöm, hogy meglátogattál.
Si
oroszlan172014. december 2. 00:08
Elismeréssel, szívből gratulálok: Ica
amalina2014. december 1. 22:42
Meghatott szívvel gratulálok!
éva
molnarne2014. december 1. 22:30
Szép valós gondolatok, szívem hagyva gratulálok:ICA
Sida(szerző)2014. december 1. 22:28
@anci-ani:
Drága Ancikám! Örülök, hogy folyamatosan olvasod a verseimet. Szinte már közeli ismerősök lettünk. Jó érzés, ha az ember tudja, hogy vannak, akiket érdekelnek a gondolatai.
Köszönöm a szívet, a dicséretet és a szép szavakat.
Üdvözlettel:
Klári
Nichi-ya2014. december 1. 22:24
Szomorúan szép, mély mondanivalójú alkotásodhoz elismeréssel, nagy szívvel gratulálok.
Sida(szerző)2014. december 1. 22:21
@Sun68: Köszönöm a látogatást és a kedves szavakat.
Klára
Törölt tag2014. december 1. 22:08
Törölt hozzászólás.
kicsikincsem2014. december 1. 22:02
Minden tiszteletem! Szívvel gratulálok!
Icus
bogyi2014. december 1. 21:43
Kedves Klára!
Nagyon szép szomorú versedhez szívvel gratulálok!
Még remélem,hogy nem fogy el az az út!
Szeretettel:Éva
Sida(szerző)2014. december 1. 21:36
@Layosh:
Kedves Lajos! Azt írod: ''kiábrándult'' . Kiábrándult! Igen az vagyok, és ha nem is gondoltam így rá, de tudat alatt ezt akartam érzékeltetni a verssel. Köszönöm a véleményt. A dicséreted egészen meghatott.
Klára
uzelmanjanos9562014. december 1. 21:32
Szépen szomorú versed, igen az út lassan elfogy alólunk. De amíg van út addig haladni kell és ha már csak keskeny ösvény , annak is megvannak a szépségei. Versedhez szívvel gratulálok:János
donmaci2014. december 1. 21:27
Nagyon szép szomorú vers de az út még hosszú legyen! Szívvel gratulálok !Józsi
Sida(szerző)2014. december 1. 21:23
@zelgitta: Drága Brigitta. Sokat várunk az élettől. Talán ez okozza, hogy a végén kevésnek tűnik, amit elértünk. Mennyivel jobb egy hangyának! Teszi a dolgát és nem gondolkodik.
Üdvözlettel: Si
anci-ani2014. december 1. 21:22
Drága Klárikám!
Szépséges versed nagyon megható!
Az út csak fogy, de mi elszántan, büszkén haladunk rajta, nem is kell a végére gondolni, csak írni a szépséges verseidet!
Gratulálok szívvel, szeretettel: Anci
Sun682014. december 1. 21:19
Még tart az út és szomorú-szép dal ez. Köszönet érte!
Sün
Layosh2014. december 1. 21:13
Az ''út'' azok alól fogy el, akik belevesznek az Anyag mulandóságába. Azok alól, akik az Életet ''csak'' életnek fogadják el, nem pedig a Létezés egy kirándulásának.
Gyönyörűszép, letisztult, igazi kiábrándult MesterMunka.
Köszönet érte !!!
Sida(szerző)2014. december 1. 21:12
@Meryen: Jól értelmezted versem, valóban az elmúlást, a kifáradást, és a célok feladásának fájdalmát próbáltam kifejezni. Köszönöm a megértést és a szívet.
Klári
Sida(szerző)2014. december 1. 21:08
@dr.vegha: Kedves Attila, kinek mennyi van megírva -ahogy mondani szokták. Egy másik versben írtam, persze ennek legalább 10 éve:
''Amíg van gondolat, s a lélek él, szabad,
az utolsó percig ne hagyd magad!''
Azért az ember lassan elfárad és a lelkesedés is csökken.
Köszönöm az olvasást és a szíves üdvözletet. Klára
Törölt tag2014. december 1. 21:04
Törölt hozzászólás.
Sida(szerző)2014. december 1. 20:49
@Ibolya.52: @dobosigyorgy: @Matyi87: Nem szántam én ezt szomorú versnek, inkább a beletörődést próbáltam kifejezni. Valamiféle reális számvetés az élet vége felé.
Köszönöm, hogy elolvastátok. Klári
Sida(szerző)2014. december 1. 20:44
@ahegedusa: ''fájdalmas barázda'' az önérzetünkön, az érzékenységünkön, az életünkön. Sokan a csalódások és kiszolgáltatottság útját jártuk be. Köszönöm, hogy átérzed, mit szerettem volna elmondani. Klári
Sida(szerző)2014. december 1. 20:37
@Angyalfoldisrac: Köszönöm, hogy megértesz és a szívnek is örülök. Klári
Meryen2014. december 1. 20:35
Nagyon szép ez a vers .Az élet elmúlásáról szól úgy vélem és tényleg nagyon szomorú is .Gratulálok.
Sida(szerző)2014. december 1. 20:34
@maxika: Köszönöm a látogatást és az elismerést.
Klára
dr.vegha2014. december 1. 20:33
Megható szép versed után mit is kívánhatnék? Még maradjon tovább előttünk az út! Szeretettel, Szívvel, Attila
Sida(szerző)2014. december 1. 20:32
@meszaroslajos60: Köszönöm a gratulálást, és a szívet. Üdvözlettel: Klára
Sida(szerző)2014. december 1. 20:31
@Nicol_C.Davis: Drága Nicol, mint mindig, most is fején találtad a szöget!
Klári
Matyi872014. december 1. 20:29
Szomorú a versed, de szépen megirtad. Gratulálok!
Üdv: Mátyás
dobosigyorgy2014. december 1. 20:19
Szomorú versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri
Ibolya.522014. december 1. 20:13
Gratulálok szeretettel. Ibi
ahegedusa2014. december 1. 20:09
''cserzett bőrünk csak álca,
alatta ezer fájdalmas barázda''Remek alkotás.Szeretettel gratulálok.
Angyalfoldisrac2014. december 1. 20:08
Jaj Klári , Klári! ! Szív.
maxika2014. december 1. 20:06
Szomorúan szép !
Albert
meszaroslajos602014. december 1. 20:06
Kedves Klára!
Szép valós gondolatok, gratulálok szívvel Lajos.
Nicol_C.Davis2014. december 1. 20:05
Volt hitvallás meg zászló, büszke dal.
A dal most csak azokban tud visszhangozni, akik nem üresek.
Nicol