Szerző

Sohonyai László

Életkor: 29 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 379 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. december 8.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Sohonyai László

Öreg karácsony

Ajtómon bekopogott az öreg karácsony,
És megterített szegényes asztalomon.
Én az ablakomhoz vánszorgok,
S számolom a hópihéket.
Közben integetek.
Hátha így észrevesz valaki,
S betekint ablakomon.

Lent az utcán mily sok a boldogság.
Gyermekkacajt reptet a hideg karácsonyi szél.
Olyan hideg van, fürdőköpenyem fázósan remeg
Öreg testemen.
Sírva fordítok hátat a kinti világnak.
Penészes falamon táncot lejtenek árnyaim,
S mint bábjátékos, köztük élem életem.
Fuldoklom, olyan nehéz a levegő.
Számolok, ahogyan a tüdőm éhesen levegőért kapkod.
S fáj a mellkasom.
Már nem számít semmi.
Csókolj szájon, öreg kaszás, vidd terhem tovább.
Mert a magányt nem bírják remegő vállaim.
Még ő is kinevet, nem kellek neki.
Utálom, mert válogat.
Anyámra gondolok, de valahogy elmosódtak a kontúrok,
Nem emlékszem rá, és ez annyira fáj.
Kezembe hajtom fejem,
S gondolataimba mélyedtem,
Keresem eltékozolt életem.
Kinyitom ajtóm, s betekint a múlt,
Rozsdás kilincse kezemben marad.
Nem merem kinyitni szemem,
Mert félek,
Sárga körmeimmel vakarom fejem.
Csak a hangok olyan erősek.
Meg kéne halnom.
Hallom hangom.
Ne válogass, öreg.
Szólnak öreg gondolataim.
Fogd kezedbe életed, s mint galacsint: dobd el.
Állj fel, s nézz körbe.
Nem! Nem! Magamban beszélek, Istenem.
Hess, csapkodom s elüldözöm árnyaim,
Nem vagyok őrült.
Hallom kopognak, fáradtan közeledik ajtóm,
S kezembe megkapaszkodik a kilincs.
Tétován kinyitom ajtóm
És a fény megvilágítja arcom.
A szomszéd gyerekek.
Édes illatot hoztak magányos szívembe.
Csak egy tálca sütemény.
De benne ott a boldogság üzenete.
Egy kis szeretet.
De ennél is szebb a gyermeki mosoly,
Mely megtörte bánatom.
Kezem fogják, és szinte vonszolnak
Meleg otthonukba.
Köszönöm, Isten, és szinte zokogok.
Olyan meleg és boldogság költözött a szívembe.
Meleg étel és finom desszertek kacsintanak rám.
Kinézek az ablakon és a hópihéken át látom anyám arcát.
Tisztán, kedvesen, s én érzem, hogy fogja kezem,
Hallom lelkét, ahogy suttogja, gyermekem,
Ne félj, édes kicsiny fiam.
Mosolygok, mert ez a Karácsony a legszebb az életemben.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


edesemil2014. december 8. 15:05

Érdekes világot nyitsz ki előttünk remek gondolataiddal, Ez a világ szép és érdeke is, de megnyugtató és félelmetes is...
Szívből gratulálok! Legyen áldott Karácsonyod!
Emil

dobosigyorgy2014. december 8. 12:40

Kiváló versedhez szívvel gratulálok.
Üdvözletem:-Gyuri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom