Szerző
Mercs Máté Péter

Mercs Máté Péter

Életkor: 26 év
Népszerűség: 20 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 155 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2014. december 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető vagy átdolgozható.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Mercs Máté Péter

Renegát

Sohasem hittem, hogy enyém
A világ - nem kell senkinek.
Épp ezért van rá több
Jussom, mint bárkinek.
Csak fodrozódtam, míg összeraktak:
Mélyet zuhantam apámból,
Anyámnak nagyon fájt, mikor sírtam
S kiléptem a vérházból.
Lassan huszonegy éve járok
Furcsán e furcsább élők között,
Meg nem értem mégsem:
Ki szeretett, az miért ütött?
Volt nő, ki szeretett,
De én mégis elhagytam,
Volt, hogy én szerettem -
Akkor meg én csalattam.
Adtam én szívemből is,
Még ha csak aprót,
Másnap mégis kegyetlenül
Becsapták előttem az ajtót.
Érdemelt helyemre mindig
Más, júdásos alakok ültek:
Megszenvedett fészkembe
Kakukkfiókát szültek.
Gyönyörködve, ha jártam szőlőst:
Halált takargatott minden levél.
Mit tehet ilyenkor a rémült,
Hitehagyott vincellér?
Megfáradt már lelkem,
Ez a csalódott renegát.
De utolsó erejével még
Szorítja az idő derekát.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mama552014. december 26. 22:52

Elgondolkodtató szép versedhez szívet hagyva gratulálok: Marika

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom