Óda anyuhoz
Anyai gondoskodás,
Itt vagy örökké.
Gondolatod csodás,
Álmod nem válik köddé.
Vigyek esernyőt, hangzik halk szavad,
Én nem viszek, és zuhog persze.
Lányod minden éjszakai buszról lemarad,
Reméli, hogy alszol merengve,
És nem aggódsz az ágya mellett.
Arra tanítottad, hogy éljen,
És becsülje a perceket.
Nem ringatod többé mesékben.
Én kérem a búcsúpuszidat,
Nem hagylak el, csak elköltözöm.
Azt mondtad, hogy védjem vágyaimat.
Minden hívásod maga az öröm.
Anyu, anyu, maradj még velem!
Nem érdekel, ha elkésem mindenhonnan,
Mert kell, ahogy néz e szem,
És összefutunk végállomásokban.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
VictoriaVikki2015. január 10. 21:48
Szia!
Nagyon tetszett a versed. Gratulálok. :)
Viki.
Varimarici2015. január 8. 21:00
Az Anyuk már csak ilyenek. Ezért is szívet hagyok.
Marika