Markó Viktor

Takarítás

Mókus asszony takarít,
Férje a szobában lapít.
Munkából magát kihúzva,
Gyerekekkel földön csúszva,
Játszik inkább, jobb ez így.
Minden héten ugyanígy.

Ám egyszer szól az asszony:
- Mire végzek, itt az alkony.
Jöjjön ember, és segítsen!
A padlóról felsegítsem?
Itt egy söprű, kedvesem,
Rongy is itt van nedvesen.
Seperjen és törölgessen,
Nehogy közben hasra essen!

Mókus Úrtól remek ötlet:
- Bevonom a kölykeinket.
Egy új játékot betanít,
Győz, ki jobban takarít.
A kis mókusok nekiesnek,
Játékban nyerni szeretnek.
Lám, öt perc sem telik bele,
Tiszta már a szoba fele.
Nincs kímélet penésszel,
Végeznek az egésszel.

Jő az asszony, majd ítélet,
Férjének a sok dicséret:
- Megoldotta gyorsan, szépen.
Elvállalja minden héten?
Megrémül a hősnek vélt,
Nem ezt várta. Ettől félt.
Asszonya, ha fejbe is veri,
Hogyan történt, beismeri.