Szerző
Papp Für János

Papp Für János

Életkor: 43 év
Népszerűség: 154 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 2028 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2008. november 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (49)

Papp Für János

üzenet de kinek?

I.

körülvesznek múltunk képei
bástyafalakká híztak az évek
mindketten a túloldalon állunk már
talán ezért olyan halványak a képek
de az ölelés a mosoly a tekintet
soha - és semmit nem változik
az elmémben két egymásnak
fordított tükör csak ábrándozik
mert mindig ugyanaz a film
ugyanaz a vetítés pereg
csak Te vagy és Én
és itt senki más szereplő nem lehet
kitiltottuk magunkból egymást
és a távolság már irtóztatóan messzire ért
téged elvitt mellőlem engem itt hagyott
- de miért?

II.

az első lehetőség-kereszteződésben
nem a jó irányba mentem
visszamenni nem tudok
s kiásni lehetetlen amit eltemettem
összekavarta bennem magát a világ
csak egy zavaros valamiben létezem
az élet keresztjére felfeszítve
oda van szögezve mind a két kezem
megbámulva körbejárom önmagam
mint egy pocsékul sikerült szobrot
belenézek a szemembe de tekintetem
csak időmúlt és romlott
képeket vetít felém
árkot ás belém a félelem
hogy már soha nem feszíthetem
le magam a keresztről
- fájdalmasabb vajon mi lehet ettől?

III.

üres akna a világ mióta nem vagy benne
hol keresselek ha mindenütt voltam már
el kell hogy felejtselek
de temető-lelkem melyik
sarkába temesselek
hogy ne találjak rád
megfontolt léptekkel körbejár a halál
szemlélget és méreget
de egyszer úgyis rám talál
kiürülök teljesen nélküled
semmi nem marad már bennem
csak bolyongó emlékképek
csavarognak a csendben
szememben semmivé zsugorodik a lét
kihunynak benne a csillagporos álmok
s elveszíti legutolsó semmi-láng-tüzét
és én csak bénultan állok
s téged várlak
- de a keresett világban
vajon majd ott leszel és megtalállak?

2008. október

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


janow2010. február 1. 14:31

El kellett olvasnom megint. Különösen azután, hogy kiolvastam az Apokrifot.

Régi kedvencem ez a versed.

furjanos(szerző)2009. november 22. 11:59

Kedves Ibolya!

Azért érezheted a magasság-mélység
együttes hatását, mert amikor a hiány
állapotáról írunk; hol velünk, hol pedig ellenünk
dolgoznak az emlékeink.
Én ez bizony-bizony felvisz minket
a lehető legmagasabb pontra is,
de leránt magával a mélységes mélybe is.
Örülök, hogy ezt észrevetted...

furjanos(szerző)2009. augusztus 31. 21:13

Köszönöm Diácska!

Igazán kedves vagy!
Micsoda véletlenek...:-)

Diacska2009. augusztus 31. 21:10

Igen...hát én nem itt kerestem...méltó helyén...Szép:D:D:D

furjanos(szerző)2009. augusztus 23. 14:37

Köszönöm véleményed.
Elég nehéz olvasni - már csak a központozás nélküli forma miatt is.
Örülök, ha tetszett!

Üdv.: Papp Für János

Ametist2009. augusztus 23. 09:40

Sokszor el kell olvasni ezt a verset, de már elsőre is nagyon megfogott a mondanivalója, gratulálok!

furjanos(szerző)2009. augusztus 21. 20:10

Köszönöm szépen!

szalaikincses2009. augusztus 21. 18:40

Magasság - mélység együtt ...

furjanos(szerző)2009. augusztus 21. 18:22

...gondolom... és köszönöm...
igazán kedves vagy...

Törölt tag2009. augusztus 21. 18:20

Törölt hozzászólás.

furjanos(szerző)2009. június 1. 09:52

Kedves iringo5!

Köszönöm szavaidat.
Nagy fontosságú számomra ez a versem.
És nagyon jó, hogy ezt Te érzed, átérzed.

Üdvözlettel: Papp Für János

iringo52009. május 31. 22:31

Kedves János!
Most leltem rád, ''kóstolgatlak''. Ez a vers megfogott. Tamásnál film pereg előttem, látom a versét, itt érzések törnek elő, régi, elfeledett, felkavaró, nagy szerelem. ''Érzem'' a versedet. És fáj. Pont úgy, ahogy akkor, bár ''halványak az évek'' de az élet keresztjére oda van szögezve a kezem.
Tisztelettel: Iringó

Törölt tag2009. április 3. 10:03

Törölt hozzászólás.

furjanos(szerző)2009. március 20. 17:00

Nagyon örülök neki kedves Csilla. Köszönöm.

Papp Für János

shila_keeru2009. március 20. 16:57

azt hiszem néhányszor még el kell olvasnom majd, hogy megfogalmazzam miért tetszik, de tetszik nagyon, nagyon, s hogy hasson hagyom, hagyom

furjanos(szerző)2009. február 12. 19:56

Janow!

Köszönöm tartalmas, és igen figyelmes hozzászólásodat. Az apokrifokkal való összefüggésben igazad van. Nagyon helyénvaló észrevétel. Bár ezt csak kevesen veszik észre. Nem csak szerkezetileg, de tartalmilag is sok párhuzam állítható. Az egyik legfontosabb és legmélyebb tartalmú versem ez! Köszönöm mégegyszer értékes észrevételeidet.

Barátsággal: Papp Für János

mezeimarianna2009. február 12. 06:45

Nagyon elgondolkodtató.Szép!!!

janow2009. február 12. 03:12

Nem tudom, mennyire független ez a versed az Apokrif sorozattól, illetve annak összegzése-e, vagy lezárása. Bizonyos visszatérő motívumokat fedezek fel, ami persze egyáltalán nem hátrány, sőt! Ilyenek a testen kívüliség, illetve megtöbbszöröződés, (''megbámulva körbejárom önmagam''), keresztre feszítettség, temető, fejfák, üresség, falak.
A komor képek ellenére a befejezés nyitva hagyja kérdéseket. Az olvasóra. ill. a sorsra bízva. Nagyon sűrű, ''viszkózus'' vers. Erő kell a befogadásához is. Nem azért, mert nem könnyen felfogható, hanem azért, mert súlya van minden sornak, amit bizony felkészülten lehet csak biztosan megtartani. Nagyon jól nyomatékosít az egyes szám első személy. Érdekes, ahogy az első szakasz végén a többes elsőből váltasz át egyes elsőbe. Bár nyilván a te személyes érzelmeid is benne vannak, egy vers jóval több, mint alkotójának személyes érzelmei, gondolatai. Itt az 1.sz.1.szem. kiköveteli az empátiát, beleérző-képességet.
Első olvasáskor csak abbéli örömömet voltam képes kifejezni, hogy e vers veled együtt visszatért a poetra. Sokszor vagyok úgy egy-egy nagyobb hatású versnél, hogy csak később tudok érdemben hozzászólni.

ambrus.magdolna2009. február 11. 21:50

Ez gyönyörű munka,mert nehéz vers,de mester munka.Gratulálok.Magdolna

Bero2009. január 27. 11:59


Für János! Mikor kapom vissza a gitáromat? Szükségem lenne rá. nem baj, ha nem csináltál vele semmit. Várom válaszod itt vagy e-mailben!

Törölt tag2009. január 5. 20:29

Törölt hozzászólás.

furjanos(szerző)2009. január 5. 20:24

Köszönöm emed. Örülök, hogy tetszett!

Törölt tag2009. január 5. 20:23

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2008. december 10. 20:21

Törölt hozzászólás.

furjanos(szerző)2008. december 9. 11:34

Ez a versem már régebben is itt volt a Poeten.
Az egyik legfontosabb versem, és már akkor is sokaknak tetszett és úgy látom, hogy most is.
Ez igen megnyugtató és köszönöm figyelmeteket.

Üdv mindenkinek: Papp Für János

Soultribe2008. december 1. 11:28

''Kócol-e valaki az égen
reményfelhőket és mossa-e majd
fehérre őket?''

Mindig csodálattal és tisztelettel Feléd: János

(meg a tehén és a kecskék, forró tea és Te: a Lángos)

paphnutius2008. december 1. 08:35

Szia János!
Örülök, hogy ismét itt vagy! A verseid hiányoztak innen. Ezt a versed már korábban is megszerettem, és jó, hogy újra feltetted!
Barátsággal:
Paphnutius

juditti2008. december 1. 01:50

Örülök, hogy ez a vers újra itt van.
Könnycseppem most is hull...
Szeretettel ölellek:
Judit

ZETA2008. december 1. 00:09

Bocs. az utolsó előtti sor így helyes ''Furcsa érzet ez a képzet''

ZETA2008. november 30. 23:52

Az én tükröm néma, hallgat
Előlem ő el nem szalad.
Tükörképem én nem nézem
Ő néz engem én úgy érzem.
A tükörben nem én vagyok
Csak a fénynek árnyékolok.
Én a fénynek rabja vagyok
És talán a te barátod.
Én azt mondom a tükörnek
Nem tartalak én különbnek.
Tükörképem nem barátom
Akkor se, ha csak őt látom.
Fényjáték a tükörképem
Akkor is, ha épp nem nézem.
Tuloldalam soha nem volt,
Mert az mindig csak épp egy holt.
Ami látszik az csak játszik
Nekem az sose hiányzik.
Antianyag mi nem anyag,
Mit nem fognak fel az agyak.
A tükörkép az is olyan
El nem viszi azt a folyam.
A tükörnek nincsen képe
Csak te látszasz épp a fénybe.
Tükörképed csak emléked
Addig él csak amíg nézed.
Érted-e, hogy miért holt az,
Mert az egész mind csak volt az.
Furcsa érzet ez a képtet
Talán olyan, mint az élet.

Holdsugar2008. november 30. 18:31

Drága Fürjános!

Nagyon szeretem ezt a versedet (is).
A többi véleményemet pedig úgyis tudod, azt most nem írom le. :-)

Puszillak!
Holdsugár

Holdsugar2008. november 30. 18:28

Kedves Janow!

Für János nevében is mondhatom, hogy biztos, hogy ''többször nem fog eltűnni e vers a poetról... ''

Üdv! Holdsugár

janow2008. november 30. 18:00

Remélem többször nem fog eltünni e vers a poetról...

narnia2008. november 30. 17:02

Hmmm....
''de temető-lelkem melyik sarkába temesselek''

Főleg ha tudnánk temetni...kellene hozzá....talán...egy szó:FELEDNI

pilko752008. november 30. 09:19

Leperegtek előttem a versed képei mint a filmkockák.

''csak egy zavaros valamiben létezem
az élet keresztjére felfeszítve
oda van szögezve mind a két kezem''

Gratula.
Pilko

Törölt tag2008. november 30. 08:59

Törölt hozzászólás.

Törölt tag2008. november 30. 08:37

Törölt hozzászólás.

kapocsi.ancsa2008. november 30. 07:54

Önmagunknak üzenünk, de a kérdés megmarad.
Mit kellett volna másképp tenni, hogy ne ott legyünk ahol most, s van e még választás ...
''lehetőség-kereszteződésben
nem a jó irányba mentem
visszamenni nem tudok
s kiásni lehetetlen amit eltemettem
összekavarta bennem magát a világ ''

Üdv

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom