Himnusz Aton napisten tiszteletére - Ay Amarnai sírjából -
Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (i.e. 1355-1337)
Úgy izzik ma felséges korongod és veti fényét az ég horizontján,
eleven ragyogás csodája!
Az élet megkezdi harcát, kikél a porból,
betölti a zsigereket, megrezeg a mindenség dimenziójában.
Keletről nyugatra tekint szemed rezzenéstelen szempillával.
Tapad a rögre, visszatükröződik a tavakban,
a szél játékos füttyét viszi tovább a csillagok ragyogásáig.
Te magad vagy Ré!
Magad vagy a gyönyör, a mosoly,
elkopott koldus arcán
az önfeledt megbékülés.
Lebegsz egyetlen fiad a Föld felett: végtelen és egyetlen bizonyságként,
a halált túlélő bizonyságként. Az öröklét bizonyítékaként
magad alá gyűröd a sötétséget, az elmúlás leheletét.
Nővéred a Hold, pajkos kölykei a csillagok.
Az embert kirabolhatják vagyonából, de te visszaadod a látást.
Az oroszlán széttépheti az eleven húst, de te fölszívod könnyét a fájdalomnak.
A férgek felemészthetik a romlandó testet, de te magadhoz veszed a lelket.
A Teremtő akarata vagy, Aton!
Az éltető mag nélküled kushad, lapít a homályban, te kicsalod a fényre.
A gyenge palánta ernyedten térdelhetne, de te bátorságot öntesz belé.
A fának gyümölcse sápadtan kornyadozna, de te mosolyt csalsz rá.
Ragyogásodra felkél az ember, s lerázza az éj bánatát,
pőre teste megmosakszik sugaraidban, majd felölti ruháját.
Egész nap glóriát fonsz fejére, míg ő munkálja a földet,
elülteti a magot, meglocsolja a palántát, és leszakítja gyümölcsét.
Asszonya méhében lapuló magzata alig várja,
hogy fényeddel tápláld,
és ráléphessen élete ösvényére,
melynek útját te mutatod meg neki.
Aton!
Jöttödre a madarak flótája tölti be a leget,
szárnyuk suhogása versenyzik a széllel.
Az állatok erős izmokkal dobbannak eléd
és emelik arcukat fényed felé.
A folyók habos hátukra veszik és visszatükrözik csillanásodat,
elbújnak a völgybe, hogy pajkosan futhassanak újra eléd.
A halak kiugrálnak a vízből, megvillantják pikkelyüket
és csobbanásukkal jelzik neked létüket.
A tenger morajló áhítattal loccsan fiad lábához, a Földhöz.
A Nílust, melyet ajándékul adtál neki,
te irányítod, hogy locsolhassa az izzó homokot,
amelyből élet fakad.
Az alvilágból hoztad Egyiptom földjére;
itassa a lábasjószágokat, locsolja a földeket
és az egymást követő évszakoknak termését teremje meg nekünk.
A te arcod látásától fénylik a szem, adja nekünk az erőt.
Hitet az öröklét misztériumához te adsz.
Ha lehullsz, nincs fény és megtorpan a munka...
Átfordítás 2008. Szent Iván éjjelén. - Az eredeti nyersfordításból teljesen saját vers keletkezett, meghagyva az eredeti vers egy-két motívumát és gondolatmenetét.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Doki662019. december 29. 04:14
Remek........Doki
nemojano(szerző)2014. március 24. 12:55
:) :)
xderiosz2014. március 23. 21:17
Úgy tűnik, régen tudtál verset írni... :D :P
nemojano(szerző)2014. március 23. 20:41
na, mi történt, hogy tetszett? :)
xderiosz2014. március 23. 18:17
Még több ilyet! :)
nemojano(szerző)2013. augusztus 12. 09:03
Négy év telt el lassan, mióta ezt a verset ide feltettem. Azóta született pár versem, de ennek ellenére, a mai napig ezt szeretem a legjobban.
jocker2013. augusztus 9. 19:33
Az ókori történelem, nekem is egyik kedvenc témám. Jó volt olvasni róla. Olyan rég' volt, hogy nem is érdekes, mennyi a mese és mennyi a valóság...
tetszett a gondolatmeneted.
Kalapemeléssel, hódolattal és tisztelettel: jocker/Kíber/Feri
csillango2013. július 14. 21:46
Én tavaly írtam ugyanerről átdolgozást, így a csodálat érzésével töltött el, mikor megláttam versed címét... A nagyszerű, grandiózus tartalomról már nem is beszélve! :) Gratulálok!
nemojano(szerző)2009. február 6. 12:31
elnézést a betű elütésekért!
nemojano(szerző)2009. február 6. 12:30
Igen, voltak ''besúgói'' A gusztustalan az egészben, hogy wgy olyan szegedi költöcske (mihályka), aki úgy hirlik, még meg is akarja írni a besúgói múltját. 1998-ban Szegeden a romániai falurombolás ellen ez a költöcske pofátéanul tiltakozott, a Szegedi Irók Társaságában a legádázabban kikelt Simai Mihály ellen is, aki legalább gerinccel rendelkezik! Nem az a baj, hogy valaki abban a rendszerben is evickélni akart, és meghajolt néha, hanem az, ahogy egynémelyik tette! Nagy László írt Sztálinsírató verset, ennek ellenére, akkor is irodalmunk egyik nagy értéke!
janow2009. február 5. 19:38
''...a Tiszatáj főszerkesztőjeként, szinte becsempészte a határon túli irodalmat a 70-es években a magyar kultúra tudatába. ''
Kapott is érte ''AczélGyuribácsitól'', meg a III/3 sem számára sem volt emiatt közömbös... Sok méltatlan mellőzést köszönhetett ennek az időszaknak, illetve bátor kiállásának. Örülök, hogy közelről ismered.
evica9202009. február 5. 14:05
Nagyon tetszett!
nemojano(szerző)2009. január 28. 15:00
A Naphimnuszok, és hasonlók az irodalom egészen érdekes szegmencse! Szerintem elég nehéz műfaj, és kevesen foglalkoznak vele!
furjanos2009. január 28. 14:30
nemojano
Tényleg tetszett. A nyelvezete különleges és elég eredeti nekem ahhoz, hogy elgondolkodtasson.
A szerkezete miatt írtam, hogy érdekes volt olvasni. Azért még nem lesz a kedvenc műfajom,
de ettől még ez egy egészen jó kis írás.
nemojano(szerző)2009. január 28. 14:25
furjanos, kimaradt a nem szó, vagy én értettem félre? Mert igazából nem baj, ha nem tetszett a vers! Én is járok úgy, hogy ami nekem tetszik, másnak nem, és fordítva!
nemojano(szerző)2009. január 28. 14:21
okés! Természetes: ''kinek a pap, kinek a papné!''
furjanos2009. január 28. 14:18
nemojano
Érdekes volt olvasni, de nekem tetszett!
Üdv.: Papp Für János
nemojano(szerző)2009. január 28. 14:08
elmondanám, hogy ezt a Molnár Imre változatot nem ismertem. Én egy nyersfordításra emlékeztem, ami rövidebb, de sajnos, mivel régebben olvastam, nem tudom hol. Itt a net adatbázisában nem volt megtalálható!
nemojano(szerző)2009. január 28. 13:53
janow! Ilia Misi bácsival van szerencsém találkozni időnként,. mikor Tápéról néha kimozdul! Hála Istennek jól van! Büszke vagyok rá, hogy tegezőviszonyba kerültünk! Elévülhetetlen érdeme, hogy a Tiszatáj főszerkesztőjeként, szinte becsempészte a határon túli irodalmat a 70-es években a magyar kultúra tudatába.
Ennek a versnek a nyersfordítását megpróbálom idetenni. Sajnos, nincs meg nekem, de akkor össze lehet hasonlítani, mennyit csempésztem belőle be. Öszintén megvallva, e vers írásakor nem volt nálam. Mivel versmondó is vagyok, ezért emlékezetből valószínűleg sokminden belekerült! A gondolatmenet egyértelműen igen, valamint a vége emlékezetem szerint a nyersfordításban így hangzik: ''ha lehullsz megtorpan a munka...''
nemojano(szerző)2009. január 28. 13:47
Debrecen irodalmát is van módomban ismerni! Jelen voltam Szabó Magda 85. születésnapján. Nemcsak Csokonaival azonisítható be. Szeged sem csak Juhász Gyula, de tény hogy ő az aki legjobban asszociálható be.
Mikstáh Kálmán szegedi újságíróskodását követően tett országos hírnévre. A szegedi Nagyárvíz tudósítója volt. Gárdonyi, Móra, Tömörkény ugyancsak asszociálható! A jelenben Baka István és Petri Csathó Ferenc költészete, valamint Darvasi László prózája emeli Szeged irodalmának nívóját.
Petri emlékére írtam is egy verset, legközelebb felteszem.
janow2009. január 27. 11:53
Mivel ebben a témakörben meglehetősen hiányos a műveltségem, nem tudom, mennyi ebben a versben az ókori szerző, mennyi a nyers fordítás szerzője és mennyi ennek a versnek a szerzője. Csak azt tudom, hogy elragadó, bámulatba ejtő.
Szegedről nekem Ilia Mihály jut eszembe. A hazai és a határon túli magyar irodalom csendes, de annál lelkesebb rendszerezője, pásztora.
alberth2009. január 26. 23:21
Szegedről Juhász Gyula jut először eszembe. Debrecenben is jó néhány nagy költő bontogatta szárnyait annak idején. Örüljünk, hogy van jó néhány ilyen városunk.
Egyiptom és Mezopotámia ókori történelme és mitológiája nekem is a kedvenc témáim közé tartozik. Ehnatonról elolvasok, amit csak találok. Rejtélyes uralkodó volt, szinte misztikus aura övezi őt és korát. Nyersfordítás, átfordítás..., de az a lényeg hogy érdekel és szép!
nemojano(szerző)2009. január 26. 23:06
egyébként nem fordítás! Nem véletlenül írtam átfordítást! Körülbelül olyan, mint amit Faludy György csinált Villon balladáival!
nemojano(szerző)2009. január 26. 23:04
Kösz szépen! De olvasd el az eredetit is! Fantasztikus, igaz én nyersfordításban olvastam. Remélem, nem plagizáció, hogy felhasználtam egyes elemeit! Egyébként, mind az egyiptomi, mind a mezopotámiai kulturához erősen kötődöm, és ezért szeretem ezeket a dolgokat! Ehnaton személye különösen érdekes, hisz forradalmian megújító szándéka volt. A teljes egyiptomi hitvilágot reformálni szerette volna!
alberth2009. január 26. 22:40
Nagyon ügyes fordítás! Nekem mindig is tetszettek a naphimnuszok. Ehnatoné és Szent Ferencé is. Most valami új, friss olvasattal ajándékoztál meg minket. Sokszor el fogom még olvasni!
Gratulálok!
Alberth