Szerző

Rózsa Andrea

Népszerűség: 44 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1248 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. március 28.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Rózsa Andrea

Meggyőzés

Kedvesem! Jó reggelt, miért sírsz, ha kedvvel
a nap miattad s miattam kelt fel?
Miért nem vagy sosem boldog,
mikor én mindig melletted vagyok?

Édesem! Te ezt nem értheted...
nem te jártál úgy, s nem vagy a helyzetben.
Nem tudod teljes mértékben átérezni,
bár lehet, meg tudsz érteni...

Tudod, az én életem nincs kincsben,
mert körülöttem már szeretet nincsen.
Se szeretet, se család,
de rengeteg csalódás s ellenem vallás.

Én megértem kedvesem,
hogy a múltad fájó emlékeket őriz benned.
De tovább kell, hogy lépj, tegyed,
s a pozitívumokra törekedj!

Én itt vagyok veled, gondolj erre,
én soha nem engedlek el,
mindig is támogatlak téged,
ezért is még nem késő győzlek meg:

Te életedre azt mondod nekem, hogy nem jó,
de én meggyőzlek téged: így nem gondolhatod,
mert nem úgy van sok dolog, ahogy most gondolod:
higgy nekem! Életed velem nem lehet fájó.

Nem lehet! Ha érzed a szeretet elfogyott,
de mindenki ellened vall... Tudd: én ott vagyok,
s minden körülmények között ott is maradok.
Hisz megtaláltalak: s azóta vagyok boldog!

De te továbbra is mondod a rossz nézeted:
"Engem senki sem szeretett. Most a kérdésem;
fontos lennék valakinek? Semmi értékem.
Szívvel kirohannék e világból, tehetem."

Én kiszólok halkan. "Hallod, kedvesem? Habár
észre nem vettél engem, de mindent hallottam;
nem direkt, csak nézeteden én tanakodtam.
Újra mondom: nézeted nem jó. Bízz bennem már!

Beszéljük ezt meg, szeretlek, s sokan mások is,
hiszem s akarom, hogy téged szeressenek.
De neked is akarnod kell, hogy keressenek;
minden lépésedben támogatlak; higgy nekem is.

Tudom, családod eldobott - a szörnyű csapat -
az, hogy barátaidban csalódtál; rossz fajta.
De ne rágódj a múlton! Akard, s lépj túl rajta.
Régi nézeted dobd el, bízz, s építsd fel magad!

Én most mentem, rohannom kell mindenhova, mert
a mai világ ilyen. De kérlek: reményért;
gondolkozz el, mit mondtam, hisz nem a semmiért
beszéltem ily hosszan, hanem, hogy ne légy levert!"

Kiment. Ajtó csappant. "S én mostan kijelentem:
sírnék, de nem akarok. Nem akarok többé
ezzel törődni. Hiszen nem lehet örökké...
Inkább tenni kell, hogy: jövőm változás legyen!"

S mostan mibe kezdjek, mihez fogjak?
Hisz oly sok minden kezemből kicsúszni merészelt...
oly sok minden volt, mi bennem könnyeket érlelt,
de fájdalmaim könnyeimmel el nem fogytak.

És mostan egyik pillanatról a másikra kijelentsem:
többé engem nem érdekel: túlteszem magam rajta,
hiszen már túl sok időt elpazaroltam miatta.
Most jövök rá, mily rengeteget kihagytam s vesztettem.

Fájdalmas s egyúttal hosszú ösvényen
fogok menni most már újra, nyitott szívvel,
hiszen el kell felejtenem a múltat nagy ívvel;
s a rossz dolgokat is a régi ösvényemen.

Viszont a pozitívumokat is muszáj keresnem.
Szükségem van rájuk, nem csekélységgel.
Jaj, de hogy jussak el odáig erővel;
hisz most még a nagy mélyben vagyok. Itt kesergek.

Nos, ebben segítség kell, belátom...
Hmm... Mi lenne, ha édesemtől tanácsot kérnék?
Lehet, hogy csak jobban meggyőződve lennék.
Nos, azt hiszem, mit tőle hallottam; kipróbálom.

Ajtó nyílik. Oh, Édeském hazajött.
Nézd, szólítalak: örvendek, hogy együtt lehetünk.
Örülök, hogy minket az élet összekötött,
s ezáltal jobban, boldogabban, édesben élhetünk.

Végre! - Szólalok fel. Kedvesem, látom
magadban tanakodtál, s a jó felé jutottál.
Örvendezek, hogy végre nekifutottál.
De kérlek! Csak oly légy, mint a régi bálon.

Abban, miben voltál ezer s ezer éjszakán,
mi miatt téged meg kellett ismernem,
azt a Kedvesemet, kibe oly szerelmes lettem,
azon a bizonyos napon és éjszakán.

Jaj, Édesem! Biztos lehetsz abban e pillanattól,
hogy most már szívem csak a boldogságra hangol.
Nem fogok már én a múlttal foglalkozni, az pazar,
inkább megélem a mai boldogságot hamar.

Kedvesem, örülök, hogy meggyőzhettelek!
Oh, Édesem, én meg egyszerűen szeretlek.
Tudod mi van ma? A szerelmünk napja.
Így mondom: életünk legyen az újrakezdés papja.

Remek! Remek! Induljunk el újra.
egy sokkal jobb évre, házasságra...
Jött egy mélypont, de a szerelem mindent megoldott,
ez az, mi a kapcsolatunkban elragadott.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Idna(szerző)2015. március 31. 21:16

@B.Sanyi: @PiszarEva: @kicsikincsem: @karkoadam: @Nichi-ya:

Kedves Poettársaim!

Köszönöm a hozzászólásoitokat, a sok szívet, s hogy itt jártatok!

Nichi-ya2015. március 30. 11:09

Sok szeretettel, szívvel olvastam egyedi, különleges alkotásodat. :)

Törölt tag2015. március 29. 14:12

Törölt hozzászólás.

kicsikincsem2015. március 29. 12:19

Szívvel olvastam.
Icus

PiszarEva2015. március 29. 11:05

Micsoda biztatás, nagyon tetszik. A szerelem valóban csodákra képes.

B.Sanyi2015. március 29. 07:12

Gratulálok, szép!

Szívvel: B Sanyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom