Szerző
Horacsek Tamás

Horacsek Tamás

Életkor: 32 év
Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 345 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. március 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Horacsek Tamás

Merengő

Gondoltál már arra a legsötétebb éjen,
Mikor még csillagot sem látni fenn az égen,
Hogy mennyire hiányzik, hogy lássad a te Napod,
Mert minden életerőd csakis tőle kapod?

Mikor csak elgyengülten fekszel lenn a földön,
Miként a magány kerít köréd nyirkos, hideg börtönt,
Jut eszedbe, hogy hiányzik az átkaroló melegsége,
S a fény, melytől látszik életednek minden szépe.

Rúttá válik a világ, ha nélküled hunyja le szemét,
Mely rútságon, talán csak álmaink világa segít,
Mert ama képzelet erős hitet és reményt adhat,
Hogy eljön majd a reggel, s te köszönhetsz a Napnak.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


emma.b.davies2015. április 1. 02:41

Kár, hogy ilyen rövid olvasgattam volna még :) ! Gratulálok nagyon jó! (és ezt nem sűrűn szoktam írni :P )

Kicsikinga2015. március 29. 13:39

''Hogy eljön majd a reggel, s te köszönhetsz a Napnak.''
Szép!

Yasmin2015. március 29. 09:17

Nem gondoltam még erre, de azt hiszem, legközelebb már fogok!
Megfogott a versed, örülök, hogy idekerültem. Gratulálok szívvel!

Szeretettel: Bianka

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom