Szerző
Vers

A verset eddig 539 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2007. október 31.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Újfalusi Ármin

Szívem szakadozik

Mint a hullámzó tengervíz,
Oly ingadozó a hangulatom.
S míg tegnap reményveszettként élve,
Keserű sorsommal már megbékélve,
Szívem fájdalmát magamba zárva,
S a sötétség útját járva,
Feladtam a szebb jövő képét,
Nem láttam az alagút végét...

Mostan pereg tovább az idő messze,
S karja a végtelenbe nyúlik...
Apadt bennem a fájdalom ereje,
S a bizakodás finoman vállon vereget,
Reménykedem újból, de tudom jól nagyon,
Nem boldogítana semmiféle vagyon,
Csak édes szerelmed, ha irántam lenne,
S személyem minden bút gyorsan elfeledne.

Zeng az ének, száll a széllel,
Versenyt fut az édes emlékkel,
Pár csepp a múltból, nem sok az nekem,
De arra elég, hogy fel nem ébredem,
Álomtengert úszom, vadul tempózva,
S makacs gondolatom fel nem fogja:
Nem létezel nekem, szerelmes szívvel élve,
Tova tűntél már, távol a messzeségbe...

Sivár jövő csalogat, valami belül fáj,
Kietlenné züllött az egykoron varázslatos táj,
Szívem szakadozik, ha arra gondolok,
Hogy holnap más kezét fogod,
S arcod az Ő vállára fekteted,
S Ő lágyan simogatja testedet,
Míg én a réveteg múlt képei között,
Gondolataidból szép lassan eltűnök.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom