Szerző
Zsolnai Bianka Dorottya

Zsolnai Bianka Dorottya

Életkor: 21 év
Népszerűség: 13 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 206 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. április 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Zsolnai Bianka Dorottya

Ezeréves fa

1000 -
Mily hatalmas ég kerekedett felém,
Ekkor hatalmas volt bennem a remény.
Az emberek ekkor kezdtek el hinni,
S hátukra feszítve keresztet vinni.
Bár a végén egymás vérét ontották,
S annyit mondtak: Ők a hitet gondozták.
Jeruzsálembe elzarándokoltak,
hogy megnyerjék a bűnbocsánatukat.

1100 -
Ahogy én elsőre rügyet bontottam,
A vérontások is abbamaradtak,
Köszöntek nekem a kétlábonjárók,
és nem voltak annyira borúlátók.
Falakat emeltek fel a városok,
Nem találták helyüket a becsvágyók.
Gyönyörűen virágoztak, akár én,
De csak most kezdek mesélni őszintén...

1200 -
Még fiatalnak számítottam akkor,
mikor egy lány jött hozzám, de tucatszor.
Leült a lombkoronám árnyékába,
S így kezdett neki saját játékába.
Örökké tartó pillanatnak látszott,
Mire a hölgy az ágaimra mászott.
Lépésenként felcseperedett asszony,
Ki megtanulta, miként adjon s kapjon.

1300 -
Először hoztam termést, mi satnya lett,
Mégis volt, ki alattam heverészett.
Neki nem számított, hogy mit nem tudok,
Csak élvezte, ha a szél halkan suhog.
Letörte ágaim, mik már elhaltak
S magával vitte, hisz nem volt ő gazdag.
Így csinálta ő velem minden télen,
Majd nem jött... de arcát lelkembe véstem.

1400 -
Egy csillagos éjszaka történhetett,
Mikor két idegen hozzám tévedett.
Csókok váltásába is elegyedtek,
De úgy érezték, nem jól cselekedtek.
Egy nap hangosan vitatkozni kezdtek,
S amit nem vártak, az bekövetkezett.
A hölgyeményt férjhez adták, de máshoz,
Kedvem így tűnt el a virágzástól.

1500 -
Évekig némán, korhadtan hevertem.
Már az embereket ki sem nevettem.
Azok pedig csak jól kirekesztettek...
Akadtak, kik előttem egybekeltek,
Kérgembe firkantották a dátumot,
Legyek a jövőbeni árulójuk,
Magam előtt láttam, szemem lehunytam.
S így újra virágomba borulhattam.

1600 -
Egyre szebb naplementéket éltem meg,
S közelebb éreztem az embereket.
Éjnek-éjjelén tengődtem holdfényben,
mikor is egy eretnek lett vendégem.
Törzsem tövében ásott jó nagy gödröt,
Szóltam neki - Nem szabad erőlködnöd.
Nem is figyelt, ám így akadt alkalmam,
hogy eretnekemet jól elbújtassam.

1700 -
Ekkortájt találta meg a rejtekhelyt,
egy lány, de nem ébresztett benne kételyt.
Láttam, hogyan nézett rám a kis nyeszlett,
S örültem, amikor ölelt, mert elment.
Bennem ott ezernyi napsugár tombolt
Nem éreztem még azt: - valaki fontos!
Veszedelmek közt megtanított erre,
Erre az úgynevezett Szerelemre!

1800 -
Ismertem az érzést, bár hasztalanul!
Maradt világomban vigasztalanul.
S hogy az Isten engem még sanyargasson,
Egybekelt előttem, hogy szárnyalhasson.
- Egy fiatal pár! Mily csodás! - rezzentem,
Ám jött a hadsereg, és én reszkettem.
Férjét a hölgy temette a bunkerbe...
Én pedig világ elől rejtettem el.

1900 -
Csata vette kezdetét ez időtájt,
Hisz az embernek nem járt még szabadság!
Porba hulltak nemes, szegény emberek,
Mint rólam az egészséges levelek.
Ember, ember ellen. Vér takarta kéz.
Ami egyszer cirógatva hozzád ért,
az mára már rohan a percekért,
hogy megmenthesse egyetlen gyermekét.

2000 -
Virágzó gazdaság, gazdag emberek,
Árnyékom most halottak sírhelye lett...
Sivár, kietlen, unott betontömbök,
Számomra hold- s napfényben sem tündöklött.
Számos hasztalan falakat emeltek.
Régmúltjuktól tudatlanok remegtek.
Mert, ki értük a szabadságot vívta,
Annyi ért el csak: más lett a perspektíva.

U. i.

Számomra érthetetlen tettek ezek,
Ettől lettem én egy ideje beteg.
S dicsőséggel, korhadtan, halva halok,
Mert Földön emberek közt nem maradok.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


DreamyGirl(szerző)2015. április 23. 17:54

Nagyon köszönöm :) Bár nekem még mindig nem tetszik :D nem lett a kedvenc , viszont sokat dolgoztam vele :3

jocker2015. április 23. 11:59

Jó, ha mondom!
Szokatlan, de ügyes kezdeményezés és Te az akadályt is vetted, mert nagy élményt adtál. Köszönöm, hogy olvashattam!
Bravó! 5*
Rendben, irány arccal a Parnasszus felé...
Őszinte, alázatos tisztelettel, elismeréssel, kalapemeléssel, főhajtással, barátsággal: vivát, vivát, vivát!
jocker/Kíber/Feri

Törölt tag2015. április 22. 20:21

Törölt hozzászólás.

asztalos-sly2015. április 22. 16:27

Ez igen!!!
Bravó!!!!!
Több mint ügyes vagy!!!!!!!!!!!!!!!
Szívem hagyom a 11-ik figyelőd!
Tomi.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom