Szerző
Vers

A verset eddig 1592 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. április 25.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (4)

Kotaszek Hedvig

Otthon várj...

Megírom...
mit írnék annak,
akiben elsőt lélegzett
a homályból kibukó gyermek...
/arcot nyitott rád a semmiből
ez a parányi formája testednek/
Aki saskörmöket préselt a
hajnalt befutó Napra,
aki felfutotta jajában
az örökkévaló imák
végtelen lépcsőjét a léthez.
Mit is írnék?
Hogy megszületett...
és dobni lehet már könnyebb
fákról hessenő morcos madár
őszt jósló dalát?
A szélbe akadt ez a
cseppenő, tejes szájú Ember.
Még alig vált le bimbójáról
újratermő léted mélységeinek,
benne nyílt harsogó szóvá,
ami még neked fáj.

Ujjai keresve csukódnak össze,
öklébe fér az ég.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


jocker2015. október 17. 18:05

Hmm...

Kicsikinga2015. április 26. 12:34

Gyönyörű, egyedi, különleges!

kotaszekh(szerző)2015. április 26. 09:29

Szeretettel köszönöm Nektek...

pályázat-szabadság

kicsikincsem2015. április 26. 07:41

Nagyon szép...
Szívvel.
Icus

Beke-poeta2015. április 26. 03:16

óóó, de szépet alkottál!

Törölt tag2015. április 25. 21:58

Törölt hozzászólás.

Sida2015. április 25. 21:47

''Ujjai keresve csukódnak össze,
öklébe fér az ég.'' Nagyon találó, pedig évtizedek múlva lehet, hogy rádöbben, hogy csak a semmit markolta vigyázva.
Versedhez szívvel kívánok szerencsét és sikert a pályázaton.
Klára

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom