Szerző
Grivalszki Péter

Grivalszki Péter

Életkor: 26 év
Népszerűség: 54 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 269 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. május 10.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Grivalszki Péter

Régi bőr

Szorít egy régi bőr,
és veszettül viszket alatta.
Az új ruhát az Úr már régen megadta,
de hiába, ha nem jó, az ember csak megvárja,
hogy szakálla nő, és belefogy az új ruhába.
Én ember vagyok, ESKÜSZÖM.
Nem hüllő, vagy senki.
Szaladtam a kovácshoz,
de ő sem szeret venni
olyat, mi nem való semmire.
Törött az üllő, nincsen tűzhelye,
e régi bőr most nem illik senkire.
Csak sír és mossa fémporos testét,
erre szánta már ezt a végtelen estét,
én is fürdenék, de beszáradt a festék,
bárcsak kígyó lennék, bárcsak vedlenék...

Úgy megmutatnám a kovácsnak, hova üssön,
de elszáll a köszönet is a hajnali füstön,
s én csak nézem messziről és otrombán várom,
az üllő, ha összeforr a melegtől a nyáron.

2015. május 3.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


PetiSzakacs(szerző)2015. május 11. 09:06

köszönöm szépen mindenkinek! :)

szalokisanyi12015. május 10. 17:34

Néha kicsit kényelmetlen az új ruha. Idővel majd ránk igazodik, vagy másikat növesztünk.

Kicsikinga2015. május 10. 16:59

Sok jó verset olvastam Tőled!
Ez is az!

viola612015. május 10. 15:49

Több ilyen régi bőröd is lehet még.
Írj még!
Viola

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom