Szerző
Kázmér László

Kázmér László

Életkor: 36 év
Népszerűség: 21 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 334 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. június 12.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (5)

Kázmér László

Megmaradni

Emlékszel, testvér?
Még együtt lépkedtünk az úton,
Mely házaink közt kígyózott,
Aztán fonott drót lett a kígyóféreg,
Ki mérges határt mert köpni
Jól megbabonázva
Közénk és közétek.

Emlékszel, testvér?
Még együtt pancsoltunk a patakban,
Mely falunk mentén
Szelte át a zöld határt,
S szomjazó vadnak adott menedéket,
S majd húztak rajta más vonalat is:
Pirosat, fehéret és kéket.

Emlékszel, testvér?
Még együtt áriáztunk a pacsirtaszóval,
Mely a vén körtefáról szállt alá.
Rég kiszáradt,
Kiégett,
Egyenlővé lett a földdel,
Már nem szól róla ének.

Emlékszem, testvér,
Elestem, s Te felemeltél,
Azt mondtad nagy bátorsággal:
Mindig itt leszek, ha kell,
Elmentél,
Eltűntél, mint falevél az őszben.
Felkelnék újra, de félek!

Emlékszem, testvér,
De Te már nem emlékszel,
Meghalt benned a szabadság,
Az egyenlőség, testvériség,
Kihalt minden,
Március idusa, október vére,
Már nincsen, sem az Isten?

Emlékszem, testvér,
Mert emlékekből építem jövőnk,
Nem délibáb ez, valóság,
Igyekezve áradó szeretet,
Mi összeköt
Nem létező határokon túl
Téged, testvér s népedet!

Emlékezz, testvér!
Szavaim igyák be mélyen ereid,
Nem ország vagyunk csupán,
Hanem összetartó nemzet!
Ki, hogyha szól,
Ha ébred százéves álmából,
A zsarnok is csak reszket!

Emlékezz, testvér!
Mikor megfogjuk újra egymás kezét,
S feloldjuk a harag láncait végleg,
Együtt lépkedve szabadon,
Pecsétje legyen
Őseink vére e tettnek,
Járjunk nyitott szemmel, s ne vakon!

Emlékezz, testvér!
Amint egykoron kard a vérrel,
Most egymást segítve kéz a kézzel
Építsünk hidat,
Mely összeköti lelkünk,
Létünk ne legyen fanyar,
Testvér, legyél büszkén magyar!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Mcleslee(szerző)2017. május 3. 09:29

@szombati: Köszönöm látogatásod, nehéz téma ez, Felvidéken is

szombati2017. április 24. 20:11

Kedves László!

Szíved a helyén van,
mint igaz Magyarnak.
Igazat kell adnom,
minden szavadnak!

Szívvel!
Szeretettel!
Tibi

szombati2017. április 24. 20:07

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Mcleslee(szerző)2015. szeptember 24. 19:34

Köszönöm, hogy olvastátok és a hozzászólásaitokat @domezsuzsa: @Varimarici: @kicsikincsem: @hmbt: @chaosparadise:

Mcleslee(szerző)2015. június 19. 20:36

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

domezsuzsa2015. június 13. 21:01

Szívemből szóltál. El is szomorítottál.

Varimarici2015. június 13. 18:55

Nagyon nagyon nagy szívet érdemelsz csodás művedért. Szeretettel olvastalak.
Marika

kicsikincsem2015. június 13. 18:22

Gratulálok.
Icus

Törölt tag2015. június 13. 06:45

Törölt hozzászólás.

chaosparadise2015. június 12. 23:24

Ettől a verstől egy kicsit büszkébben vagyok magyar, mint eddig.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom