Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 699 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 876 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. június 18.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (87)

M. Laurens

MINT SZÁRAZ KÓRÓNAK...

Paradicsomszín égen birkák
legelnek fáradtan, lomhán.
Te is birkaként kallódsz közöttük,
mint sok-sok felesleges szám,
mely rémálmod lett éveid alatt.
Mert az időd most is halad:
nélküled is könyörtelen halad...

Foszlott tükörkép néz vissza faladon,
hajad fakó már, s tudod, hogy
lányod réges-rég nem hajadon.
Az ifjúság sem édes ópium mára,
pipád is rég elveszett,
csak rágott csibukja maradt,
mint száraz kórónak üszkösödő szára.

Pest-Buda, 2015. június 12.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


erzocsend2015. október 19. 20:41

Kedves Miklós! Szinte érződik verseden, hogy ezt csak úgy mint egy ujjgyakorlat, két nagy műved közt lazán kiráztad elmédből. És mégis...a tehetség csillan a versben...Szívvel voltam: Tibor

M.Laurens(szerző)2015. július 17. 21:48

@ildi49: Köszönet a látogatásért, kedves Ildikó!
/ Miklós /

ildi492015. július 17. 14:29

Hát igen..minden tova száll lassan az életünk. ..egy..rövid film lesz..hm el kell ezt fogadnunk..szeretettel gratulalok neked..Ildikó

palko642015. július 12. 20:14

@M.Laurens:
Kedves Miklós!
Én erre nem igen tudnék most többet és hatásosabbat mondani: Talált, süllyedt! De hála istennek, azért kiérezhető a sorokból az élet energiája is.
Baráti üdvözlettel: Palkó

asztalos-sly2015. július 2. 08:58

Kedves Mr Laurens !
Nagy örömmel és érdeklődéssel olvastam versed.
Köszönöm szívet hagyva! :)

S itt köszönöm meg hogy olvastad versem,mi a gyermekem hiánya váltott ki,kit majd 10-éve nem láttam.
Tomi.
:)

Schmidt-Karoly2015. július 1. 14:38

Kedves Miklós!
Bölcs ''visszaszólásodat'' abszolút megértéssel és köszönettel fogadtam, fogadom, szeretettel: Schmidt Károly.

sanszi662015. július 1. 12:00

Tetszik.
Gratulálok szeretettel! Sanyi

hevesieva2015. június 30. 21:44

Babits-érzésem volt... :)

jomolnar2015. június 30. 16:50

Egyetértek veled (a sorok között olvasva is):
''Te is birkaként kallódsz közöttük,
mint sok-sok felesleges szám,
mely rémálmod lett éveid alatt.
Mert az időd most is halad:
nélküled is könyörtelen halad...''
Szeretettel gratulálok versedhez: József

Andicsek2015. június 30. 14:52

'' Paradicsomszín égen birkák
legelnek fáradtan, lomhán.
Te is birkaként kallódsz közöttük,
mint sok-sok felesleges szám, ''

A mögöttes tartalom nem elvetendő..,
Drága Barátom!
Őszinte tisztelettel és szívvel gratulálok: andi

roland.v2015. június 30. 11:14

Nagy nagy szívet hagyva gratulálok!!

Üdvözlettel és tisztelettel:Roland

Seelensplitter2015. június 27. 08:23

Ez bizony ilyen...
Kezdem én, magam is tapasztalni...
Nagyszerűen fogalmaztad meg a lényeget.

Baráti üdvözlettel: Seelensplitter

pummogo2015. június 27. 07:45

A kendőzetlen valóság, ez is az élet része, felülről nézve.
Szívvel szeretettel, grat. Zsófi

gyongyver672015. június 25. 20:40

Nagyon szép,szívvel gratulálok!

kistenkes2015. június 24. 17:58

Mit mondjak, olvastam már tőled vidámabb verset is.
Kesernyés hangvételű remekednél szívet hagyok Frici

church732015. június 23. 11:24

Az idő halad - mégis, soraid mögött ott bújik a bölcs nyugalom!
Tisztelettel olvastalak: Zoli/Church

Aren2015. június 23. 09:51

Szeretettel és szívvel gratulálok kiváló alkotásodhoz!
Ágnes

Szentes2015. június 23. 08:33

Nagyon szeretem irasaidat. Zsofia.

moca6002015. június 22. 21:29

''Paradicsomszín égen birkák''... jobb nem is lehetne,Miklós!

Mikijozsa2015. június 22. 20:37

Szervusz Miklós druszám kissé megkésve jövök és üzenem neked, hogy adja isten még sokat írj, szeretettel olvastam művedet. Üdv Mikibá.

PiszarEva2015. június 22. 19:28

Halad bizony sajnos nagyon gyorsan! Hű képek kedves Miklós! Szívből gratulálok

t.buga2015. június 22. 17:34

Beletörődést érzek nagyszerű versedben. Az ifjúság, ha el is veszett a testből, az elme még friss maradhat, s nagyon is sokat adhat. Alkotásodhoz szívvel gratulálok!

Törölt tag2015. június 22. 13:47

Törölt hozzászólás.

MOROZOWSKY2015. június 22. 13:28

igen, nagyon egy hű képet festettél az idő múlásáról... hm, így van ez, és mindnyájan így vagyunk vele... és egyszercsak megérkezünk a nagy utazásunk végállomására, csak nem mindegy, hogy hol lesz az...
Szivvel gratulálok versedhez!:)

fernst692015. június 22. 09:23

Sorsunk az időben van megírva...Mi csupán az épp aktuális pillanatot tudjuk tartalommal megtölteni. Úgy mint ezek a sorok! Szívvel gratulálok! F.

ahegedusa2015. június 22. 08:07

Micsoda vers.Szeretettel gratulálok.

Nichi-ya2015. június 21. 21:04

Elismeréssel, nagy szívvel gratulálok szomorú soraidhoz.

Angyalfoldisrac2015. június 21. 14:42

Szép. Kár , hogy így van!
József Szívvel

fufenka2015. június 21. 14:01

Az idő halad-robog, de minden állomásnak megvan a látnivalója, látásmódja...
Tisztelettel és szívvel gratulálok: Zsuzsi

vilagjaro62015. június 21. 11:57

De szivünk tán még a régi és irigykedés nélkük, szemüvegen át, üldögélve nérzékeljük a jövő szerebuldi modern világát !gratulálok ! szívet hagyok ! ati

Eddi2015. június 21. 11:47

Kedves Miklós! Talán ez így is van rendjén? Az idő dolga haladjon. A lényeg, a lehetőségeinkben rejlik. Ezekből kapunk valamiféle vigaszt! Nagy szerű versedhez szívvel gratulálok. Eddi.

Pista2015. június 21. 11:38

Nagyon szép vers kedves Miklós!
Nagy szívvel gratulálok !!!

Törölt tag2015. június 20. 21:47

Törölt hozzászólás.

Napsugar06072015. június 20. 21:12

Mert az idő könyörtelenül halad, s szépen lassan felőröl. gratulálok

Viski_Attila2015. június 20. 19:27

''Mert az időd most is halad:
nélküled is könyörtelen halad...''

Kedves Miklós!

Szívemből szólsz a szívemhez. Ezért nem vagyok Veled szívtelen.

Attila

varkonyi.zsuzsa2015. június 20. 18:47

''Mert az időd most is halad:
nélküled is könyörtelen halad...''- igaz sorok.
Gratulálok remek versedhez,szeretettel,szívvel:Zsuzsa

M.Laurens(szerző)2015. június 20. 11:40

---------------------------------------- ------------
Kedves Olvasóim, szerzőtársaim és Barátaim! @Matyi87: @Sida: @lakovics: @kovycs59: @bogyi: @adamne: @nefelejcs: @attgreen: @Rhimbaud: @Eleonora: @dr.vegha: @szalokisanyi1: @Martonpal: @editmoravetz: @amalina: @B.Sanyi: @dvihallyne45: @Lydy: @anci-ani: @maxika: @karkoadam: @195705252012: @pete57: @111111: @Ametisz: @virginas_andras: @dobosigyorgy: @meszaroslajos60: @merleg66: @bakonyiili: @molnarne: @Dram: @oroszlan17: @hmbt: @noheb: @Szabad1986: @Mirana: @remember: @rapista: @Ibolya.52: @Titta: @Gaborovics: @garda: @gypodor: @Perzsi.: @jocker: @Ahita: @Faramir: @Schmidt-Karoly: @kicsikincsem: @rojamsomat: @filo-csibi: @Golo: @eferesz: @tzoldav: @uzelmanjanos956: @picike68: @hillailaszlo-ve: @ODDS: @Evanna: @donmaci: @Gyongyike67: @Meroni: @Doki66: @mezeimarianna: @matyus10:
KÖSZÖNÖM NEKTEK azt a sok szép pillanatot amit hozzászólásaitokkal és megtisztelő véleményeitekkel okoztatok.
Had válaszoljak pár szóban azoknak, akik depressziós hangokat véltek kihallani a sorok közöl. Kortársaim java része, saját bőrén is tapasztalja, hogy egy idő után sztoikus nyugalommal szemléljük a világot. Az idő műlásával értelmét veszti a kapkodás a mindenáron való apró küzdelmek percnyi győzelmi mámora. Értékét veszti a saját magunkat is becsapó hitegetések sorozata, hogy én bizony nem. Amikor elmúlik a félelem kora, akkor rájövünk, hogy a helyünk a világban piciny, már-már észrevehetetlen volt. Tudomásul vesszük végre a hajlott hátat, a ráncos bőrt, a vaksi szemet, és eljön a belső nirvána szerű megbékélés és nyugalom kora. Aki eljut idáig, a boldog lesz a búcsúzáskor, mert nem egy rózsaszín hazugság félelme öleli majd át.
Még egyszer KÖSZÖNET MINDŐTÖKNEK!
/ Miklós /
---------------------------------------- ---------

matyus102015. június 20. 07:08

Nagyon szomorú, elkeseredett vers az idő múlásáról... Nem hiszem, hogy hosszú élet, csak szomorú lehet, rengeteg szépség, jó pillanatok, barátok, boldogság... hiányolom eme sorokat. A beletörődés ugyan általában depresszív folyamat, de a jó történésekre jobb emlékezni. Szívet hagyok eme alkotásnál és várok egy vidámabbat :)

mezeimarianna2015. június 20. 05:27

azért ne add fel..az idő ugyan halad de olvasd vissza magad mennyi szépség az mit magad után hagysz...

Doki662015. június 20. 03:23

Klasszikus sor.....Doki

Meroni2015. június 19. 23:09

Az idő múlásával és a sorssal nehéz kiegyezni. Nagyszerű, ahogy a versed hangulatában teljesen átjön ez az érzés! Elgondolkodtató soraidhoz, szívvel gratulálok kedves Miklós!
Szeretettel -Roni

Gyongyike672015. június 19. 21:55

Mindennek megvan a aga szépsége! ! Nagy szeretettel, szívvel olvastam...Júlia

donmaci2015. június 19. 21:28

Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok! Józsi

Evanna2015. június 19. 20:28

''Mert az időd most is halad:
nélküled is könyörtelen halad...'' - Bizony!:(
Szívvel gratulálok!
Evanna

ODDS2015. június 19. 20:27

Nagyon tetszett!

hillailaszlo-ve2015. június 19. 20:01

Remek! Gondolatébresztő sorok!
Szeretettel, szívvel gratulálok!
Laci

picike682015. június 19. 19:54

Ismét egy nagyszerű vers....
öröm volt olvasni.
picike68

uzelmanjanos9562015. június 19. 19:51

Remek vers, magvas gondolatokkal, baráti szívvel gratulálok_:János

tzoldav2015. június 19. 18:24

érdekes vers.....
nem megszokott tőled

WNOR2015. június 19. 15:32

Kedves Miklós, nagyszerű versedhez szívvel gratulálok! Mesterien leírt gondolatok.... Üdv.: Norbi :)

eferesz2015. június 19. 15:12

Kedves Miklós!
Gratulálok soraidhoz!
Üdvözletem!

Golo2015. június 19. 15:05

Kedves Miki!

Lám, aki mesterien bánik a szavakkal, az két versszakban, két költői képben egy egész életet tér fel, annak sem az idillikus részét, hanem a realitás margóján haladva, bár kissé át-át lépve a túlsó oldalra.


Szeretettel, tisztelettel és szívvel gratulálok: Radmila 49.

filo-csibi2015. június 19. 13:46

Kedves Miklós! Hát sajnos ez van! Szomorúan vesszük tudomásul a realitást, nincs illúzió. Meghatóan, érzékletesen szól minderről versed, üzenete van. Szívvel és szeretettel gratulálok. Ilike

rojamsomat2015. június 19. 13:37

Kedves Miklós! A Tőled megszokott magas nívójú vers!
Úgy szólsz az öregedésről, hogy az idő megáll.
Marad a mindent kifejező pipavég.
Remek vers! Gratulálok!
szívvel,,,Tamás

kicsikincsem2015. június 19. 13:32

Ismét nagyszerű vers..., tisztelettel, szívvel olvastam.
Icus

Schmidt-Karoly2015. június 19. 12:55

Kedves Miklós!
Az jutott az eszembe, hogyha nem lenne idő, akkor nem lenne öregedés sem? A versírói paletta akkor ezzel a két ihletet adó témával szegényebb lenne. Öregedés akkor is lenne, ha nem lenne idő, csak lehet, hogy másként hívnák? Talán ezen nem is érdemes rágódni!
Fiatalító, boldog napokat kívánok, szeretettel: Schmidt Károly.

Faramir2015. június 19. 11:47

Kiváló sorok a múló idő és az élet örök konfliktusáról...
Szívvel gratulálok!
Üdv: Feri

Ahita2015. június 19. 11:37

Huha, lemaradt az idézetből egy nyitó, szép nagy ''P'' betű,
tehát - Paradicsomszín - helyesen:):)

Ahita2015. június 19. 11:35

Igen, ahogy írod, kedves Miklós, az idő velünk is, úgy ahogy, de nélkülünk is szalad, úgy, ahogy
''aradicsomszín égen birkák
legelnek fáradtan, lomhán.
Te is birkaként kallódsz közöttük,
mint sok-sok felesleges szám,...''

talán éppen így? ki tudja
Szarkasztikus, múlton, jelenen elmerengő kissé kesernyés hang,
''
pipád is rég elveszett,
csak rágott csibukja maradt,
mint száraz kórónak üszkösödő szára.''

Ez különösen tetszik:):)
Szívvel olvastalak, szeretettel Éva

jocker2015. június 19. 11:09

Ez az! Bravó! 5*
Eme míves remeked, egyszerűen nagyszerű! Libabőrös is vagyok, meg a letargia nyomai már el is uralkodtak rajtam, meg nevetek magunkon, hogy ilyeneket írunk, amit a fiatalok nem értenek, nekünk a megértéséhez minek is a vers...?
Jézusom! Te mindent beleírtál és elképesztettél, hogy milyen finoman, sőt elegánsan!
E szerint nekünk már dukálna a nihilisztikus depresszió, de úgy vélem, mi ketten nem élünk eme nagyszerű(!), sárba taposó, betonba temető lehetőséggel!
Kérlek alássan, engedd meg, hogy egy karácsonykor majd publikálandó versemből idézzek, bizonyítva, hogy mennyire egy platformon vagyunk...:
''A múltat lezáró gondolataim, mind szánalom
És én már magamban a másodpercet számolom.
Hamarjában átlépünk egy újév várt világába,
Szipogva cseppen az orrom, lefekszem az ágyba…''
Egy szó, mint száz, naponta olvasok sok verset, de ez a fenyőfák hegyén a csillagdísz!!!
Versed, pazar, kiváló, egyszerűen nagyszerű, élményt adó, realistán láttató, és nagy élmény kaptam, hogy olvashattam. Egy kis sajnossal azért megjegyzem, hogy nagyon is magamra vettem...
Őszinte, alázatos és hódolatteljes tisztelettel, elismeréssel és barátsággal, kalapemeléssel és főhajtással, poétaöleléssel és szeretettel: vivát, vivát, vivát!
jocker/Kíber/Feri

Perzsi.2015. június 19. 09:53

Miklós mint mindig kiváló verset írtál. ''Csak az a szép zöld gyep''...csak az hiányzik.
Gratulálok neked, szívvel!

Erzsébet

gypodor2015. június 19. 09:30

Az öregedésnek is vannak szép, megható és fájdalmas, keserves pillanatai.
Az ifjúság édes ópiumát felváltja a növekvő családi fa ágain virgoncan füttyentő rigó-unokák. Az öreg tölgy meg tudja, semmi nem tart örökké...
Kedvesen önironikus versedet szívvel olvastam s gratulálok.
Gyuri

Törölt tag2015. június 19. 09:23

Törölt hozzászólás.

Gaborovics2015. június 19. 08:14

Nagyon szép vers, tetszik! Gratulálok!

Gabi

Titta2015. június 19. 08:13

Az öregedés bizony nem könnyen elfogadható, események sora az ember életében! Az versszaka, a versednek kedves Miklós mindent elmond! üdv Titta szívet hagyva gratulálok!

Ibolya.522015. június 19. 06:53

Remek! Szívvel gratulálok. Ibi

rapista2015. június 19. 04:04

Letargia költészet rózsafájára oltva?

remember2015. június 19. 03:59

Döbbenetesek képeid drága barátom!
Akár az emberi korra, vagy állapotra utalsz, Megáll az ember, néz és elgondolkodik!
Nos ez a Laurens-i mélység.
Mélység hol a szürke összemosódva a kékkel olyan kavalkádot alkot. Mihez sajátos látószög szükségeltetik!
Mint búvár mondom, ez fantasztikus mély merülés volt!
Köszönöm! Szívvel olvastalak, gratulálok Miklós!

Mirana2015. június 18. 23:28

Versedből a férfiúi öregség nemes változatát olvasva,talán elgondolkozva ,a sorszerűség pillanata vár. Talán nem csak negédes is lehet.
Gratulálok szeretettel:Margó

Szabad19862015. június 18. 23:22

Èn azt mondom...hú.
Olyan jò élénk szavakkal írtad le...ez az elkerülhetetlen sorsot. Gartulàlok
Tetszett

noheb2015. június 18. 22:55

Kedves Miklós!

...hú, de realista vagy!!! Remek vers!!!
Gratulálok!!!
Mária

Törölt tag2015. június 18. 22:24

Törölt hozzászólás.

oroszlan172015. június 18. 22:21

Úgy látszik kedves Miklós, hogy egy kicsit szomorkodsz az öregedés miatt, sokszor érzek én is így. Kiírjuk ami fáj és egy kicsivel jobb.
Őszinte szívvel, szeretettel gratulálok: Ica

Dram2015. június 18. 22:18

Kedves Miklós!
Elgondolkoztattak soraid. A beletörődés érzése érződik versedből, a minden mindegy hangulata.
Az öregségről szóló versed remek, de lehangoló-nem dobja fel az embert...
Tisztelettel olvastalak- szívet hagyva; András.

molnarne2015. június 18. 22:08

Remek versedhez szívem hagyva gratulálok.ICA

bakonyiili2015. június 18. 21:46

Kedves Miklós!
Érezzük így néha, semmi sem sikerül, semmi sem úgy ahogy...
Szomorú sorok, de van még előttünk út! Bízzunk!
Szép versedhez gratulálok: Ili

merleg662015. június 18. 21:27

Kedves Miklós! Azért az öregedés, nem mindig ilyen! Nagyon szépen megírtad az egyik változatot. Én például minden prcét élvezem! Ez a másik oldal. Remek képekkel teli versedhez szívet hagyva gratulálok. Üdv: Gábor

meszaroslajos602015. június 18. 20:45

Kedves Miklós, pazarul írod le az öregedést, az elmúlást, szívvel szeretettel olvastam, Lajos.

dobosigyorgy2015. június 18. 20:44

Nagy versedhez szívvel gratulálok.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

virginas_andras2015. június 18. 20:36

tudod... olyan ez a vers, hogy minél többször olvasod... annál jobban kinyílik... mint egy rósza... s ha elidőzől egy-egy kép előtt, és ahogy próbálod közelről is figyelni, meg távolról is beazonosítani... sokkal többet olvasol ki belőle, mint amit te, poéta, beletettél... ez ilyen...
tetszik...
Szívvel
András

Ametisz2015. június 18. 20:18

Pazarul ''suhintottad'' be az elmúlás filmkockáit!

1111112015. június 18. 20:14

Nagyszerű vers. A mi korunkban már szabad, sőt néha kötelező feledékenynek lenni kedves Miklós, javaslom hát, felejtsd el a számokat és örvendj, hogy neked van még ''rágott csibuk''! Szívvel olvastalak. Piroska

pete572015. június 18. 19:33

Miklós!
Én a keserédes ízeket szeretem a legjobban. Ezt a verseidben mindig megtalálom.... Köszönet érte!
Szeretettel és szívvel: Margit

1957052520122015. június 18. 19:19

Ez az élet rendje kedves Miklós! Tudom, h Te is megbékélsz vele, mert remek vers kerekedik belőle. Szívem hagyva gratulálok , Irén

Törölt tag2015. június 18. 19:04

Törölt hozzászólás.

maxika2015. június 18. 19:03

Színvonalas, szép alkotás kedves Miklós!
Albert

anci-ani2015. június 18. 19:02

Kedves Miklós!
A rohanó idő hoz számunkra változásokat, gyakran kétségeket, de sokszor reményeket... A boldogság és életvitel önmagunkban rejlik... művészi szép verseiddel mindig kivirágzik... Hol van itt kóró??? :))
Szívvel, szeretettel gratulálok alkotásodhoz: Anci

Törölt tag2015. június 18. 18:28

Törölt hozzászólás.

dvihallyne452015. június 18. 17:03

Drága Miklós!
Az ember nem szívesen vesz tudomást az idő múlásáról, de az akkor is halad és egyre gyorsabban!!
Nagyszerű versedhez szeretettel és szívvel gratulálok! Saci

B.Sanyi2015. június 18. 16:51

Kedves Miklós!

Gratulálok versedhez, azt hiszem gyönyszem! Bizony, halad az idő!

Szívvel: B Sanyi

amalina2015. június 18. 16:50

Igen, az idő halad. Egyre sebesebben. Ragadjuk meg amit még lehet belőle. Ilyen szép versekben, mint ez is itt.
Szívvel gratulálok:

éva

editmoravetz2015. június 18. 16:37

Kedves Miklós!
Hol is fogjam meg mondanivalódat?
A vers címénél ... vagy netán a végén...
De hát ami közte van!!!! Hiszen ott a lényeg!
Egyszer középső leánykám szomorúan mondta, hogy ő csak ''szendvics gyerek''... se nem első, se nem kicsi ... ekkor mentő ötletem támadt: ''A szendvicsben a közepe a lényeg''
Most is azt mondom!
Éltünk önfeledten gyerekként, voltunk felnőttek tele lendülettel, munkabírással, most eljött az öregedés időszaka ... bölcsen végignézünk eltelt éveinken, s elnézően szemet hunyunk balgaságainkon, mosolygunk néha csetlő-botló lépteinken...
Amit pedig át tudunk örökíteni utódainknak, az a közte levő tapasztalat ...
De hiszen Te is ezt tetted e nagyszerű verseddel!
Érdekes módon, én nem szomorodtam el tőle ... inkább kiéreztem belőle egy kis ''cinkos összekacsintást'' - talán: ''Lám, ezt is megértük!''
Ha nem így van, akkor tévedtem ...
A szívet gratulációmmal mindenképp megérdemled!
Szeretettel: Edit

Martonpal2015. június 18. 16:36

.Nagyon tetszett''Paradicsomszín égen birkák legelnek fáradtan,lomhán''..
Na ,de a birkákat nem fújja el olyan könnyen a szél,mint az égen a bárányokat:)
Szívvel olvastalak...attila

szalokisanyi12015. június 18. 16:23

Kedves Miklós barátom! Egy újabb, Lurens gyöngyszem!

Gratulálok! Őszinte tisztelettel: Sanyi

dr.vegha2015. június 18. 15:55

Kedves Miklós!
Olyan képekkel festetted meg az öregedés érzését, hogy csak a szépet láttam benne, pedig alapvetően egy szomorkás vers...
Szívet hagyva tisztelettel gratulálok!
Attila

Eleonora2015. június 18. 15:51

Szomorúnak tűnik ez a vers, mégis melegszem nála, mert ugyanakkor érett, barna erőt is sugároz. Tisztelettel Nóra

Rhimbaud2015. június 18. 15:39

Balladisztikus,metafórikus, képszerű, átvitt és valós értelembe fogant és rövid hangluat morzsával fűszerezett...dialógus önmagaddal?? Ott van a szeren...Gratula

attgreen2015. június 18. 15:30

Miklós, csodálatos módon viszed az olvasó gondolatát, képről, képre, remek képet festve az élet rajtunk végzett munkájáról, realisztikus képet rajzolva az öregedésről...ez az amit kívülről lát az ember...de vajon mi történik ez idő alatt ott belül...a lélek tud-e fiatalnak maradni?...ő is az elveszett pipa csibukja marad?...
Azért tetszenek írásaid, mert mindig továbbgondolkodásra kényszerítesz! Miklós köszönöm az újabb élményt. Őszinte tisztelettel, Attila

nefelejcs2015. június 18. 15:30

Kedves Miklós!
''Mert az időd most is halad:
nélküled is könyörtelen halad...''
Nap mint nap ezen rágódok, s tessék, most még Te is felhívod rá a figyelmemet.:))
Egyébként remekül megírtad!
Támadt egy mentő ötletem: lehet, hogy ez csak Rád vonatkozik? :))))
Ez csak vicc volt. Ugye nem haragszol?
Szeretettel gratulálok! Anikó

adamne2015. június 18. 15:30

Szomorkás hangulatú versed szeretettel olvastam kedves
Miklós. Szívet hagyva gratulálok: Manyi

bogyi2015. június 18. 15:25

Kedves Miklós!
Remek sorok!
Nagy szívvel gratulálok!

kovycs592015. június 18. 15:06

Kedves barátom realista versedhez szívből gratulálok, remek mint mindegyik.
Laci

Bizony a csibuk már erősen meg van rágva csak az a baj amivel rágtam az is kihullott, így sokszor levegőre szippantok mint a szivattyú aminek elfogyott a vize.

lakovics2015. június 18. 15:03

Most is jó verset olvastam!
Szívvel!
Erzsi

Sida2015. június 18. 15:01

Szomorúan nyomasztó versed hangulata. Milyen is lehetne? A vidámkodás időnként csak színjáték, hogy ne sajnálkozzon senki.
Jó vers ez, erős realitással.
Szívet hagyok.
Klári

Matyi872015. június 18. 14:57

Igen, kedves Miklós, olykor igy érezzük. Minél több és több tapasztalat van az Életben, akkor hasonlóan gondoljuk, látjuk, mint te is soraiddal. Szépen szemlélteted ezt. Ismét egy nagyszerű, remek és sokatmondó verset hoztál, Barátom! Örömmel olvastalak. Gratulálok nagyszerű alkotásodhoz!

Üdvözlettel: Mátyás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom