Szerző
Vers

A verset eddig 753 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. június 29.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölte

Kincses Endre

az, amikor

az a legfurcsább mikor
kézen fogom
nem maga az hogy fogom a kezét inkább
az ahogy fogom
gyengéden
mint valami gyengéd madarat de
aztán nem hagyom repülni csak
markolom
szorítom az ujjaim között a testét
érzem ahogy liheg ahogy
nekicsapódik a bőrömnek a lelke csak
markolom
már a puszta gondolattól is félek hogy
azt érezzem szabadulni akar
egyre jobban szorítom
szorul ki a bőrünk közötti levegő
szép lassan egybefolyik a
bőr még a lélek
velem meg vele
nem eresztem csak
szorítom

az a legfurcsább hogy
soha nem mondta hogy
szabadulni akar

2015. június 3.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


endremacu(szerző)2015. június 29. 12:06

Kedves Klári! Nagyon szépen köszönöm!

berenyi.klara2015. június 29. 11:59

Kedves Endre! Gratulálok, nagyon jó vers, még az alakja is emlékeztet egy összeszorított ökölre. Klári

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom