Szerző

Úri Szűcs Bence

Életkor: 23 év
Népszerűség: 3 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 259 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. július 6.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Úri Szűcs Bence

Léleksivatag

Torz jövőkép, morbid festmény,
a semmi közepén magasló kémény.
A purgatórium kénes füstje
fojtogat és marja szemem,
valóság, vagy elment az eszem?

Égő tetemek szaga gomolyog,
a kaszás képe a pofámba vigyorog.
Hangokat hallok, imák és szitkok,
beteg vágyak, mocskos kis titkok,
a vér és a pusztulás igaz hangjai,
véget nem érő rémálom rabjai.

Szorít a bilincs, mit kételyek fontak,
szétnyom a föld, amelybe hantoltak.
Megöltek a gondolatok,
ezek a sehonnai hóhérok.
A gyásznép is gyötrés és öntudat,
az elmém sem keres már kiutat.

Keresztfámon egy varjú kopogtat,
nincs már füst, mely fojtogat.
Kihunyt jó szándék, elért a vég,
nincs már kínzó elmejáték.
Kihunyt jó szándék, elért a vég,
nincs már kínzó elmejáték.

2015.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Danzig777(szerző)2016. január 4. 02:08

Köszönöm mindenkinek.

t.buga2015. július 29. 16:24

Remélem, csak szomorú álom! Szívvel gratulálok első, publikált versedhez!

jocker2015. július 9. 11:13

Érdekes és tetszik is.
jocker/Kíber/Feri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom