Szerző
Cri Amer

Cri Amer

Népszerűség: 87 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 340 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. július 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (18)

Keress pénzt online kérdések megválaszolásával! (x)

Cri Amer

Pantha rhei

Az élet ekéjével szántott a sorsom
mély redőket a homlokomra,
s a szorgalmas idővel suhanó végzet
ereimre meszet hord lopva.

A világra szürke homály borul lassan,
a csend is megszűnt már örökre,
vagy csupán a régi "sasszemem" lett gyenge,
s a zaj pulzusom rappelése?

Az álmaim már szomorédes eclogák,
fáradt elmém álmokra simul,
a szétszórt könyveim között mordul a rend,
s a gondolat figyelmet koldul.

Úgy érzem, talán a fényév is rövidül,
s a gyógyíthatatlan tegnapok
átsodródnak reménytelenül a mába.
A kozmikus énem fintorog,

elvágyik ebből az elaljasult létből,
ahol az önzés lett a morál,
ahol ember embernek farkasa lehet,
ahol sovány ételért sor áll.

Már torzóvá lett a kultúra, amelynek
oly sokáig követe voltam.
Szabadíts meg ettől a gonosztól engem,
és fogadj magadhoz, jó Uram!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


amer(szerző)2015. augusztus 26. 19:52

Köszönöm kedves Azuur!

azuur2015. augusztus 26. 13:43

Fájóan szép ez a vers, de méltóságteljes alázatot érezni belőle a sors iránt, ez manapság nagyon ritka dolog. gratulálok. ♥

amer(szerző)2015. július 17. 07:44

Köszönöm kedves Viola, ha a szemem már nem is a régi, megpróbálok a szívemmel látni.

viola612015. július 16. 19:32

A ''sasszemed'' a régi és nagyon is jól lát.
Nagy szívvel.
Viola

amer(szerző)2015. július 16. 19:21

Köszönöm kedves Zsuzsa!

Radaszsuzsanna2015. július 16. 17:18

Sajnos ilyen az élet egyszer vége lesz, s addig a testünk szépen leamortizálódik. A jó az, hogy a lelkünk fiatal tud maradni, ezt kell élvezni ameddig lehet és a testünk engedi. Szerintem:-)))))))))))) Szomorkás versed szívecskét érdemel! Gratulálok!

Zsuzsi

amer(szerző)2015. július 15. 07:07

Köszönöm kedves László és kedves Ádám!

Törölt tag2015. július 14. 20:38

Törölt hozzászólás.

B...yL...o2015. július 14. 19:58

Nagyon szép vers!!!!
Talán mégsem lett annyira torzóvá a kultúra, hiszen itt van például ez a csodavers.
Van még remény!
Szívemet küldöm: László

amer(szerző)2015. július 14. 17:41

Köszönöm kedves Ica!

kicsikincsem2015. július 14. 17:22

Különleges...
Szívből gratulálok.
Icus

amer(szerző)2015. július 14. 11:24

Kedves Jocker, jó, hogy olvastad a versem, köszönöm!

amer(szerző)2015. július 14. 11:21

Kedves Mária, én vagyok a legalázatosabb lázadó. Köszönöm, hogy meglátogattál!

amer(szerző)2015. július 14. 11:19

Kedves Sida és kedves Zsuzsa, nem adtam fel, csak nem jó nekem már ebben a világban.

amer(szerző)2015. július 14. 11:16

Igen, kedves József, magammal szemben vagyok könyörtelen és a vers írása előtt én is mélyen gondolkodóba estem az élet értelmét illetően, kedves Klára.

amer(szerző)2015. július 14. 11:11

Köszönöm kedves Nóra, Ágnes, Attila és Albert a kedves szavakat!

berenyi.klara2015. július 14. 09:28

''a szétszórt könyveim között mordul a rend,
s a gondolat figyelmet koldul.''

Gyönyörű képek, nagyon jó vers!Szívvel gratulálok:Klári

jocker2015. július 14. 09:13

Tetszik a versed.
Jó, hogy olvashattam: vivát! jocker/Kíber/Feri

csillogo2015. július 14. 07:37

Meg fog szabadítani, de addig el kell fogadni (alázattal) mert másképp nem lehet..... gratulálok kedves Amer!

tzoldav2015. július 13. 23:54

(9) remek vers, gratulálok

fufenka2015. július 13. 23:23

Kemény sorok..., én még reménykedek...
Nagyszerű vers szívvel gratulálok: Zsuzsu

Sida2015. július 13. 21:35

Mindenkit elhagy időnként a remény, ''ahol az önzés lett a morál, ahol ember embernek farkasa lehet,
ahol sovány ételért sor áll.'', de éppen ezért nem szabad feladni! Szükség van azokra, akik tisztán látnak és ki is tudják mondani azt, amit látnak.

KLára

Eddi2015. július 13. 21:02

Remélem érzelmed csak múló állapot. Nagyszerű versedhez szívvel gratulálok. Eddi.

Csendhangjai2015. július 13. 20:56

Versed olvasása után,mélyen gondolkodóba estem...
Szívvel veszlek figyelőmbe.
Klára

kovjoe2015. július 13. 20:00

Friss, könyörtelen szavak. Folyik minden velünk, majd nélkülünk is tovább.

J.

m.agnes2015. július 13. 19:47

Mindig önzők voltak az emberek, kissé azzá is kell lenni, hogy boldoguljanak.
A kultúra követe vagy. Maradj még! Ágnes

dr.vegha2015. július 13. 19:41

Azért én nagyon remélem, hogy nem ennyire tragikus a kép, de persze azt sem mondom, hogy nincs igazság abban, amit írtál!
Szívvel, Attila

maxika2015. július 13. 19:12

Ne készülj sehova kérlek, írj nekünk azt javaslom, sok ilyen szépet!
Albert

Eleonora2015. július 13. 18:51

Nagyon fájdalmas, amit írsz, de Te is tudod, csak akkor fáj igazán a fonák, ha a színét is ismered. És Te ismered. Nem ''csak'' voltál, ma is követe vagy a jónak, kultúrának. Verseidet olvasva mindíg elgondolkodom, és mindíg erősebbnek érzem magamban az '' emeld fel fejed '' gondolatát. Jól tudom, a látás romolhat, és a mésztől, szűkülhet az ér, s beazonosítatlan hangok kopogtatnak.
Én köszönöm, hogy újra olvashattalak.

Nóra

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom