Komróczkiné Piszár Éva

Kórházban feledve

Sír a szél, a csend is zokog,
idő előtt elhagytatok,
nem találom utam hozzád,
anyatejbe álmom bezárt.

Arcod képtelen menekül,
képzelni tudok egyedül,
kaptam tőled életmagot,
ettől homályban maradok.

Tüdőm nem is akart nyögni,
gyomrom sem kívánt működni,
éhezem az anyaságod,
ölelésed, bőrkabátod!

Nem érintett tested heve,
ebbe haltam majdnem bele,
vacogva jöttem világra,
azóta sem múló lázba`.

Bánatcseppkő egyre csak nő,
benne úszik te csecsemőd,
vérző szárnyam nem gyógyulhat,
hozzád nem ért, tőből tapad.

Angyal táncol, reményt ígér.
Elhagyott, de majd visszatér!
Nem tudom, hogy higgyem-e el?
Eljössz egyszer - holnap leszel?

2015. augusztus 3.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


SzaipIstvanne2018. január 9. 21:34

Aterezheto, remek vers. Szivet hagytam: Maria

PiszarEva(szerző)2016. szeptember 23. 08:53

@195705252012: Drága Irénke! Tudom, hogy mi a hívatásod és érzékelsz mindent ebből a tragikus sorsból. Ettől már tragikusabb az , hogy későn emelnek ki gyereket és a törvény szembe megy a gyerekek érdekeivel, mert a vér szerinti jog kapcsán, kötelezik kapcsolattartásra testvéreivel és szüleivel. A már amúgy is káros hatást ért gyereket képtelenség havonkénti találkozással nevelni. Nagyon sajnálom a pedagógusokat is, mert tőlünk csak megoldást várnak, csodákra pedig nem vagyunk képesek. Szerencsém van három újszülött kortól nevelt fiúhoz akiket nem lehet ide sorolni. Akkor , de csak akkor van esélyük ha végleg kiszakadnak a káros hatású közegből. Köszönöm Irénke, hogy olvastad régebbi versem. Most időm írni éppen ilyen nevelési problémák élethelyzetek megoldása miatt nincs időm. Egyre alul-szocializáltabb a társadalom sajnos, kezünkbe eszköz szinte semmi. A joguk meg határtalan, na látod ehhez már nem hiányzik öntörvényű migráns áradat, az kész tragédia lenne. Bocsi, csak nagyon benne vagyok most. Puszi!

1957052520122016. szeptember 23. 06:15

Drága Éva! Sorsunk annyiban hasonlít, hogy én a peremhelyzetben lévő gyerekek nevelőtanára vagyok. A kitaszítottságot, az önmérgezést és sorolhatnám a gyötrelmek válfajait előttem is terítéken. Versedet megkönnyeztem. Amikor az első gyermekem született a mellettem lévő ágyon fekvő ''édesanya'' egyedül távozott a kórházból, kisfia ott maradt... Szívvel és szeretettel , Irén

PiszarEva(szerző)2015. szeptember 8. 08:05

@Chikes: Hajnikám, nagyon szépen köszönöm! Szeretettel ölellek: Éva

PiszarEva(szerző)2015. szeptember 8. 08:04

@emonye: Köszönöm szépen kedves Emőke! Mindig kell, hogy legyen reményünk! Szeretettel ölellek: Éva

Chikes2015. szeptember 6. 10:43

Csodálatos soraidhoz őszinte szívvel gratulálok!

Szeretettel:
Hajni

emonye2015. szeptember 4. 14:23

Nagyon szép reménnyel teli versed!

PiszarEva(szerző)2015. augusztus 24. 06:43

@Ibolya.52: Drága Ibolya nagyon szépen köszönöm! Szeretettel ölellek! Éva

PiszarEva(szerző)2015. augusztus 24. 06:42

@VOROSDEMON: Nagyon szépen köszönöm Andrea!

Ibolya.522015. augusztus 20. 08:38

Szívszorító soraidért szívet hagyok! Szeretettel Ibi

VOROSDEMON2015. augusztus 19. 07:48

Meseszép, gratulálok!!

PiszarEva(szerző)2015. augusztus 18. 19:27

@KomaromiIstvan: @B.Sanyi: @anci-ani: @editmoravetz: @rojamsomat: @dvihallyne45: @Mamamaci40: @joco57: @uzelmanjanos956: @szalokisanyi1: @Rika52: @dr.vegha: @Golo: @kokakoma: @Eddi: @dobosigyorgy: @Csendhangjai: @Titta: @Martonpal: @Izabella34: @meszaroslajos60: @merleg66: @MrMojoRisin: @Elise: @fufenka: @berenyi.klara: @B...yL...o: @Mikijozsa: @remember: @Mesiko-szan: @111111: @bogyi: @DJ: @asztalos-sly: @jocker: @Abraks_Anna: @Sida: @pintyipontyi: @Elmenni: @varkonyi.zsuzsa: @Dram: @babumargareta01: @kicsikincsem: @bakonyiili: @Donkanyar: @thorwald: @viola61: @hmbt: @palko64: @fiddler: @gypodor: @M.Laurens: @sapa78: @embererika: @gosivali: @Mondika: @Csendhangjai: @donmaci: @BakosErika: @hermannmarika: @garda: @Nichi-ya: @Doli-Erzsi: @t.buga: @zelgitta1: @t.buga: @Perzsi.: @noheb: @ariamta: @efelapi: @Faramir: @rozsika53: @nefelejcs: @kodrane: @tusimama: @kistenkes: Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy ennyien olvastatok! Egész életünkbe fejtegetjük mi miért is történik és nem kapunk mindenre választ. Így néha már nem próbálkozunk a lehetetlennel. Viszont mindenkinek van egy küldetése, ha azt szívvel lélekkel teszi akkor tőle telhetőt megtette. A kérdés az újszülöttben is ott van már tudat alatt is dolgozik és képes elutasítani az élethez szükséges feltételeket, a szó szoros értelmében. Ekkor kell, hogy segítséget kapjanak ami nagyban megváltoztathatja az életét, tehát a sorsunkat és másokét is segíthetjük. Felelősök vagyunk embertársainkért is, és főleg családtagjainkért. Nekem valóban hívatásom a gyermekek védelme, de az embertársaink védelme is rajtunk embereken múlik. felelős vezetőkön épp úgy mint az Anyahelyettesítés megvalósítható. Ha mindent hasonlóképpen, a kapott életünkkel együtt járó adottságunkat használjuk erre összpontosítva akkor kevésbé lennének hiányos láncszemek. Sajnos ma már sok az űr. De mégis mindannyian várjuk, hogy eljössz egyszer végre leszel és nem csak szemfényvesztés lesz a cudar élet! Nagyon szépen köszönöm és megnyugtatásra csak annyit akiknek sorsába én itt belebújtam azok sorsa hála Istennek rendben van. Sajnos egyre több hasonló helyzet van viszont és ebbe nem lehet belenyugodni. Barátsággal köszönöm mindenkinek a kedves, jóságos hozzászólását. Kiemelhetnék néhányat ami engem is megrendített, de mindannyian nagyon fontosak vagytok nekem. Köszönöm!!! Éva

kistenkes2015. augusztus 18. 07:02

Csodaszép vers, de a végére nem tudom az igazi választ. Jó, ha egyszer visszamegy aki egyszer elhagyta. Szívszorító versedhez szívvel gratulálok 75. Frici

tusimama2015. augusztus 17. 09:06

Mindig a szívem szakad meg ha elhagyott csecsemőről olvasok! Szívszorító soraidért szívet hagyok!

kodrane2015. augusztus 16. 17:35

Kicsit sírtam, mindig sírok ha elhagyott gyermekről hallok! Szívvel jöttem!

nefelejcs2015. augusztus 15. 10:13

Kedves Éva!
Szívszaggató soraidat minden anyának olvasni kellene, aki elhagyja csecsemőjét, gyermekét, hogy tudja, milyen - egész életre kiható - reménytelen helyzetet teremtett gyermekének.
Köszönetet, tiszteletet és szívet érdemlő verset írtál.
Szeretettel: Anikó

rozsika532015. augusztus 14. 18:27

Kedves Évikém..fájó versed szívvel szeretettel olvastam :)

Faramir2015. augusztus 14. 12:15

Fájdalmas, megrendítő sorok! Szívvel olvastalak.
Üdv: Feri

efelapi2015. augusztus 14. 08:27

Gyógyuljon és legyen röpképes az a szárny! Szívet hagyok!

ariamta2015. augusztus 14. 00:14

Nagyon szép, szomorú és elgondolkodtató vers. Szeretettel, szívvel és könnyesen olvastalak: Marika

noheb2015. augusztus 13. 17:58

Nagyon szomorú vers!!!
Gratulálok!!!
Marika

Perzsi.2015. augusztus 13. 16:58

Szívvel gratulálok kedves Éva.

t.buga2015. augusztus 13. 15:21

Nagyon szomorú, ha egy ember élete így kezdődik. Van édesanyja, de még sincs. Megható alkotásodhoz szívvel gratulálok!

zelgitta12015. augusztus 13. 11:58

Éva, hihetetlen, hogy hová értél...milyen magasra.

Szeretettel újra itt,
Brigitta

Doli-Erzsi2015. augusztus 13. 11:50

Átérző képek, sorok a lelkem is bele vacogott!
Szívvel olvastalak!
Erzsi

Nichi-ya2015. augusztus 13. 09:08

Fájdalmasan szép, nagyon megérintő alkotásodat szívvel olvastam.

Törölt tag2015. augusztus 13. 07:31

Törölt hozzászólás.

hermannmarika2015. augusztus 13. 06:41

Szívet, lelket borzongató, szép sorok. Egy szívszorítő gyermeksors, mely sajnos nem egyedi. Elgondolkoztam, vajon milyen sors visz rá valakit, e döntés meghozatalára, de a választ nem találtam. Az utólsó verszsak a reménysugár, mellsel oldod a fájdalmat, és ez jó. A remény fontos, az kell mindenki szívébe. Elviselhetőbbé teszi az elviselhetetlent is. Szívvel gratulálok neked, kedves Éva.
Hermann Marika

BakosErika2015. augusztus 13. 05:36

Szívszorító...
Megérintett. Szeretettel olvastalak.
Erika

donmaci2015. augusztus 12. 21:37

Nagyon szép szomorú versedhez szívvel gratulálok! Józsi

Csendhangjai2015. augusztus 12. 20:33

Kedves Éva!

Még egyszer visszatértem versedhez, mert nagyon megérintett, és a Te ''alkotásaidhoz'' nem lehet megfelelőképpen gratulálni. Ezt nem tudja átélni senki, ill. csak az, akivel megtörténik. Neked nem lehet elég szívet adni, oly csodás dolgokat alkotsz.

Most elmondok Neked, egy saját történetet: 30 évvel ezelőtt, becsöngetett hozzám egy kisfiú, és amikor ajtót nyitottam neki, azt mondta, hogy: Anya te vagy az? Őt is kórházba felejtették, és így kezdődött az én történetem, aztán folytatódott a többiekkel.

Ma már felnőttek, nyugalomba élek, de véremmé váltak, és nagyon hiányoznak!

Szeretettel: Klára

Mondika2015. augusztus 12. 20:03

Megható , szomorú de nagyon szép vers. Szívvel gratulálok. Márti

gosivali2015. augusztus 12. 16:44

Szívszorító...
Szeretettel:
Vali

embererika2015. augusztus 12. 13:15

Megrendítő soraid, szeretettel olvastam!
Erika

Törölt tag2015. augusztus 12. 10:59

Törölt hozzászólás.

M.Laurens2015. augusztus 12. 10:11

Fájdalmas és mély érzésekkel teli soraidhoz nagy tisztelettel és szívvel gratulálok!
/ Miklós /

gypodor2015. augusztus 12. 08:57

Lélektanilag és költőileg egyaránt remekül ''összerakott'' vers (elnézést a kifejezésért- nálam ez elismerés). Több értelmű és ütős!
Szívvel olvastalak.
Gyuri

fiddler2015. augusztus 12. 08:40

Nagyon szép!
Laci

palko642015. augusztus 12. 08:24

Kedves Évi!
Ez a vers, a szenvedélyes kitárulkozó érzések sokasága mellett, maga a titokzatosság. Éppúgy szólhat meg nem született, mint elhagyott, elveszett gyermekekről. Megrendítő. Ilyen sorokat, csak magas hőfokon égő, hatalmas beleérző képességgel rendelkező személyiség képes ''papírra vetni''. Szeretettel olvastalak: Palkó

Törölt tag2015. augusztus 12. 07:42

Törölt hozzászólás.

viola612015. augusztus 11. 22:00

Gyönyörű sorok. Szívvel.
Viola

thorwald2015. augusztus 11. 20:54

Kedves Éva!
Megható, de kitűnő versedhez szivvel gratulálok!
Barátsággal Ervin

Donkanyar2015. augusztus 11. 20:21

Kiváló költői képeket használsz ! Szívvel olvastalak !

Attila

bakonyiili2015. augusztus 11. 17:47

Kedves Éva!
Nagyon mély átéléssel érzékeltetted az elhagyatottságot, az otthagyott gyerek lelki szenvedését! '' éhezem az anyaságod '' megrázóan hatnak
versed sorai.
Szeretettel és szívvel olvastam megható soraidat: Ili

kicsikincsem2015. augusztus 11. 17:05

Szomorú-szép versedhez szívvel gratulálok.
Icus

babumargareta012015. augusztus 11. 16:26

Szivvel gratulálok meghatóan szép alkotásodhoz,,,,,üdvözöllek,,,Babu

Dram2015. augusztus 11. 16:24

Kedves Éva!
Meghatóan szépet írtál, átéléssel, mély érzésekkel...
Tisztelettel, szívet hagyva olvastalak; András.

varkonyi.zsuzsa2015. augusztus 11. 14:23

Szép versedhez szeretettel,szívvel gratulálok.Zsuzsa

Elmenni2015. augusztus 11. 14:04

Mély tisztelettel és szívvel olvastam versed... megrázóan megható...

Köszönöm

Ém

pintyipontyi2015. augusztus 11. 13:59

Érzelemmel telített versed nagyon tetszik,kedves Éva.Szívből gratulálok!
Ilon

Abraks_Anna2015. augusztus 11. 13:21

Megható vers! Szeretettel: Adri

Sida2015. augusztus 11. 13:19

Megható versed mellett szívet hagyok.
Klári

jocker2015. augusztus 11. 12:18

Szép, jó és megható...
Szeretettel gratulálok: jocker/Kíber/Feri

asztalos-sly2015. augusztus 11. 10:50

Nagy szívvel olvastalak !
Tomi.
:)

DJ2015. augusztus 11. 09:46

Nagyon szép! :)

bogyi2015. augusztus 11. 09:32

Drága Évi! Nagyon megható,mégis szép versedért szívet hagyok!

1111112015. augusztus 11. 08:27

Kedves Éva, szívfájdítóan szép a versed.Sajnos a szeretethiányt a mai rohanó világban nemcsak az elhagyott gyermekek sínylik meg.Szívet hagyok Piroska

Mesiko-szan2015. augusztus 11. 08:07

Szívbemarkoló versedhez szeretettel gratulálok!
Emese

molnarne2015. augusztus 11. 07:09

Megható versedhez szívvel gratulálok:ICA

remember2015. augusztus 11. 04:45

Kedves Évim!!
Lám - lám!
Sokszor amit az alkotó bagatelnek tart, mert csak úgy jön valahonnan, leszármazik!
A könnyedsége, egyszerűsége miatt.
Azok a legmeghatározóbb alkotások, melyek utalnak a szerző ki, és mivoltára!
Nos!
Ez a versed, súlyos szakmai ártalom terméke, hiszen amit, és ahogy átélsz, ''nevelőszülőként, abból született!
Hiteles alkotás!
Szeretettel hálás szívvel gratulálok.
Ajánlom olvasásra annak a bizonyos ÉGI bírónak is, ki egyszer majd sorsokról mond ítéletet!
Remélem ugyan az a portré körvonalazódik előtte, mint az olvasókban.

Mikijozsa2015. augusztus 11. 03:51

Az anyai féltés és a világ elkorcsosulása, amikor már zuhan az emberség valami nehéz idők kórisméi keserű mindenkinek s főképpen a gyermek világa sérül.. elgondolkodtató vers, Gratulálok szeretettel

berenyi.klara2015. augusztus 10. 23:42

''éhezem az anyaságod,'' nem történhet rosszabb egy újszülöttel, mint az hogy elhagyják, a szeretet hiányába belehalhat, hiába gondoskodnak róla mások.
Ha ilyen gyönyörű verset írsz a fájdalmadról az már út a gyógyulás felé, szívvel, szeretettel gratulálok.Klári

B...yL...o2015. augusztus 10. 22:39

Nagy-nagy beleérzéssel írtál egy elhagyott gyermekről - igazándiból nem is tudom, mit íírjak Neked erről. Fiatal koromban dolgoztam nevelőotthonban, én is átéreztem ezt az élményt. Csak köszönet jár szép, rímes versedért.
Szíves szeretettel: László

fufenka2015. augusztus 10. 22:26

Megható versedhez szívvel gratulálok: Zsuzsi

Elise2015. augusztus 10. 22:26

Csak sejteni lehet, de pontosan sohasem mérhető fel az a fájdalom és hiány, amit érezhet az, akit csecsemő-, vagy kiskorában elhagyott (eldobott?! magától) az anyja.
Nem múló a fájdalmad, de a remény, hogy viszontlásd az sem. Ezt érzem a versedben, amit szívvel olvastam!

MrMojoRisin2015. augusztus 10. 22:17

Versed nagyon megható. Egyszer én a tévébe láttam egy kecskegidót akinek a szive eltolódott picit s az anyukája, no meg persze a gazdák is rendkivüli gondot forditottak reája. Ime a többi állatoktól mindig lehetne tanulni.

merleg662015. augusztus 10. 22:15

Kedves Éva! Nagyon szép versedhez szívet hagyva gratulálok. Üdv: Gábor

meszaroslajos602015. augusztus 10. 21:48

Kedves Éva, meghatóan szép, fájdalmas sorok, gratulálok szívvel szeretettel, Lajos.

Izabella342015. augusztus 10. 21:27

Szívvel gratulálok Éva! Gyönyörű vers, fájdalmas, megható, újra és újra olvastam. Iza

Martonpal2015. augusztus 10. 21:02

Óriási a szíved, a gyerekszereteted. Szép vers.gyönyörű képekkel.
Szívvel gratulálok...attila

Titta2015. augusztus 10. 20:50

Évi!! lenyűgözően írtad meg ezt a kis történetet gondolom igaz lehet,nem fikció.tán te vetted szárnyaid alá azt a is elhagyott csecsemőt?!Megható!
szívvel szeretettel olvastam gratulálok üdv Titta

Csendhangjai2015. augusztus 10. 20:23

Kedves Évike!

Meghatódva olvastam versedet... hangom elakadt, mert tudom, hogy miről írsz.

Szívvel, szeretettel: Klára

dobosigyorgy2015. augusztus 10. 20:18

Csodaszép,megható versedhez szívvel gratulálok.
''Angyal táncol, reményt ígér,
Elhagyott, de majd visszatér!''
Sok szeretettel és naqgy baráti öleléssel:-Gyuri

Eddi2015. augusztus 10. 20:13

Megható versedhez nagy szívvel gratulálok Éva! Tisztelettel Eddi.

kokakoma2015. augusztus 10. 19:56

Szívvel,szeretettel. pj

Golo2015. augusztus 10. 19:52

Mélységesen megérintett szomorú hangulatú versed, ami sajnos a Sors malmában őrlődik.

Szívvel és szeretettel gratulálok: Mila

Rika522015. augusztus 10. 19:38

Szomorú,de nagyon szép vers Éva! Meghatódva olvastam! Marika

dr.vegha2015. augusztus 10. 19:27

Kedves Éva!
Többen, sok mindent elmondtak már, nagyon jó, megható vers, az utolsó sor a korona..
Szívvel, Attila

szalokisanyi12015. augusztus 10. 19:08

Kedves Éva! Megható, nagyon szép alkotás.

Gratulálok! Szívvel. Tisztelettel: Sanyi

uzelmanjanos9562015. augusztus 10. 18:59

Megható, fájdalmas versed, nehéz volt könnyek nélkül végigolvasni. Poéta szívvel gratulálok:János

joco572015. augusztus 10. 18:54

Nehéz bármit is írni bővebben!
Meghatódva, szívet hagyok!
József

Mamamaci402015. augusztus 10. 18:49

hatalmas sóhaj, előtörő könnyek, s egy szívecske a versedért!

dvihallyne452015. augusztus 10. 18:32

Gyönyörű, megható versedhez szeretettel és szívvel gratulálok! Ölellek:Saci

rojamsomat2015. augusztus 10. 18:25

Kedves Éva! Olyan verset írtál,amit egy anyás fiú
nehezen tud fátyolos szemek nélkül végig olvasni!
Nagydarab ember, itt olvas és bőg! Nem szégyellem csak mondom.Megható sorok, remek vers!! Barátságunk jogán ölellek érte!!
Szívvel,,Tamás

editmoravetz2015. augusztus 10. 18:20

Kedves Éva!
Versedet már olvastam. Most is meghatódom tőle....
Olyan átéléssel írtál az elhagyott gyermekről, hogy újra kibuggyant a könny a szememből...
Csodálatos vagy! Csodálatos a vers!
Megható a feltett kérdés:
''...Nem tudom, hogy higgyem-e el?
Eljössz egyszer - holnap leszel?''
.....
Szívet hagyok szeretettel: Edit

anci-ani2015. augusztus 10. 18:16

Drága Évám! Megkönnyeztem megható szomorú versed!
A fájdalom süt az édesanya meleg védő szeretetéért!!!
Szomorú sors az ilyen, de mindvégig hisz benne, hogy egyszer visszatér... a remény mindig benne él!
Szívvel, szeretettel gratulálok szépséges versedhez: Anci

B.Sanyi2015. augusztus 10. 18:00

Kedves Évi!

Gratulálok megható versedhez!

Szívvel: B Sanyi

KomaromiIstvan2015. augusztus 10. 17:55

Nagyon megható a versed, sajnos egyre sűrűbben történik ilyesmi! Szívet hagyok...
István

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom