Szerző

Major Hunor

Életkor: 21 év
Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 306 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. augusztus 22.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (4)

Major Hunor

Szív

Ember, állat s más, e feletti lény nem tudja megérteni,
Mit érzek én!
Olyan vagyok, mint egy kitépett szív sötétben a nedves kövön,
Elmegy mellette, CSAK EGY BARÁT, s köszön,
Dobban neki egyet-kettőt tiszta érzésből,
De a BARÁT csak megy tova,
A szív most eszmél fel a nézésből.
Dobbanna ő, de kinek? Hova?
Hogy lehettem ilyen ostoba,
Hát most csak fekszik a kitépett szív a kövön,
Üvölt! Üvölt! De más nem köszön.
Fekszik, s hirtelen megáll,
Nem dobban többet soha senkinek se már...

2015. július 23. E.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2015. augusztus 26. 07:25

Fogadd gratulációmat!
Tamás

B.Sanyi2015. augusztus 22. 11:29

Gratulálok fájdalmas versedhez!

Szívvel: B Sanyi

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom