Szerző

T. Éva

Életkor: 21 év
Népszerűség: 7 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 232 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. augusztus 26.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

T. Éva

Drágakő

Zuhan a kődarab lefelé,
a talán még soha nem látott fény felé.
A valósághoz mérve emelkednie kéne,
de zuhanó érzés az, mi elnyeli a végtelen mélybe.

A végtelen mély a kőnek nem sötét hely.
Most zuhan ő a szabadság puha ölébe.
Lehunyom a két szemem, te drága kő.
A lelkemmel mégis látom, hol van ő.

Látom a mosolyát, látom, a két kezével érint,
Ha felnyitom szemeim, mégis olyan, mint egy tévhit.
Valóban érint, s az én csókomat kéri ő.
Ilyenkor zuhansz le a szívemről, te drága kő.

2015. július 5.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Moozsi2016. január 4. 01:04

Óriási! Ez tetszik a legjobban...

rojamsomat2015. augusztus 27. 06:01

Gratulálok!!
Szívvel,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom