Szerző
Vers

A verset eddig 514 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 7.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Csizmadia Tamás

Egy cseppnyi vers

Hideg téli éjjelen
Apró jégcsepp a faágon,
Mozdulni már képtelen,
Ragyogás is csak álom.

Sok utat járt a légtérben,
S a magasból lehullott,
Mozdulni már képtelen,
Az álma szertehullott.

Járt a hegyekben, bérceken,
Gleccserekkel folydogált;
Vitte Nap és Szél keze,
Majd alföldi tájon megállt.

Megjárta a sötétet is ő,
A mérhetetlen magasat,
A hideg taszítja le őt,
Megcélozza az ágasat.

Sok ezren voltak cseppek
Vacogva hullottak le,
Mind, mind a földé lettek.
Egyedül az ágat lelte.

Vár egy megváltó csodát,
Nem látja még a sorsát,
Fázik egész éjen át,
Reményt többet már nem lát.

Ekkor, hirtelen valami
Apró kicsi fény tör elő,
Vakítóan tud lángolni,
Árnyakat űzi el Ő.

Egy törpe szikra éri
Az átfagyott vízcseppet,
Ismét van miért élni,
Ismét ragyogni kezdett.

Lassan gurul az ágon,
Nem kapaszkodik tovább,
Huppan a puha ágyon,
Folyó fodra viszi tovább.

A lánggömb emelkedik,
A vízcsepp úszik távol,
Hullámok szeretgetik,
Fodrokon ezer szikra táncol.

2009. január 6.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Tomty(szerző)2009. január 8. 10:09

Köszönöm!

kerecsen2009. január 8. 09:13

Nagyon jó vers-szerintem!
Gratula!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom