Füstbe ment tervem
Kész a diagnózis,
helyén minden tünet:
"Influenza miatt
két hét kényszerszünet."
"Hurrá" - hangzik el egy
fájdalmas kiáltás,
nem árt igazoltan
néhány nap hiányzás.
A lazításba még
senki sem halt bele,
az iskolát addig
egye meg a fene!
Terveimnek dokink
gyorsan vetett véget:
két hét ágyban fekvés -
kegyetlen az ítélet.
Ezzel kezdődött el
kínzásaim sora,
nem segíthet rajtam,
csak orvosi csoda.
Keserű a gyógyszer,
mint a filctoll hegye,
mondtam is anyumnak:
a kukába tegye.
Mindet ki is köptem -
volt ám ramazúri!
A dokinál persze
kéznél van a szuri.
Ordításra késztet
a tűnek látványa,
a sajgó fenéknek
sok ám a hátránya.
Négy nap - a gyötrést én
tovább már nem bírtam,
fájdalmaim sorát
levélben megírtam.
El is mondtam itt most,
érjen az ügy véget!
Nem nekem való ez:
inkább a függvények!
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Callypso2016. április 13. 17:45
De aranyos! Eszembe juttatta az általános- és középiskolai éveimet, mikor örültünk, ha otthon maradhattunk. Egy idő után azonban már tényleg hiányzott még a dolgozat is... De rég is volt... Köszönöm, hogy olvashattalak, visszarepítettél kicsit a múltba. (:
Szeretettel gratulálok!
rojamsomat2015. szeptember 10. 14:59
Aranyos, gyermek versed az unokáimnak olvasom!!
szívvel,,Tamás
babumargareta012015. szeptember 10. 07:22
Kedves,,,mókás versedhez szivvel gratulálok,,,üdvözöllek,,,,Babu