Beérett a kukorica
Beérett a kukorica, lekonyult a száron,
Hej, de szép lány cseperedett az én Málinkómból.
Hej, de csinos, de takaros, meggypiros a szája,
Ha felölti a szoknyáját, olyan, mint egy páva.
Megkérdezték az anyámat, mit szól a kislányhoz,
Azt mondta, hogy pávaisága nem illik fiához.
Olyan kényes, olyan gőgös, akárcsak az anyja,
Mikor megyen, pisze orrát magasan fennhordja.
Ezért aztán sosem tudja, hogy hányadán járja,
Belebotlik a sógorba, a sógor fiába.
Bár a szél is fújdogálja, mindennek van ára,
Minden kutyus megcsóválja a farkincáját rája.
Azt viszont már a faluban kicsi, nagyja tudja,
Hogy a korsó is eltörik, addig mén a kútra.
Így történt a mi napon is, hogy a kényes páva
Felakadt a gémeskútnak hórihorgasára.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
rojamsomat2015. szeptember 10. 15:18
Szívemből írsz kedves Lajos! Hihetetlen jó népies stílus!
Gratulálok!!
szívvel,,,Tamás
Csendhangjai2015. szeptember 10. 12:32
Kedves Mihály!
Annyira örülök, hogy olvashatom versed! Népies megfogalmazásod elkápráztatott... soraid magukkal sodortak... lenyűgöztek!
Hűtlenség, hűtlenség, de megszépíti írói tudásod.:))
Szívvel, szeretettel gratulálok!
Klára
Artur29(szerző)2015. szeptember 10. 11:43
@jocker: Kedves Feri! Köszönöm, hogy olvastál. István
jocker2015. szeptember 10. 08:42
Érdekes, jó, tetszik!
Gratulálok szeretettel: jocker/Kíber/Feri
B...yL...o2015. szeptember 9. 20:30
Imádom az ilyen kedves, vidám hangulatú verseket.
Szívet hagyok, szeretettel: László
Marimama2015. szeptember 9. 17:43
Nagyon aranyos. Gratulálok, szívvel :
Mária
Sida2015. szeptember 9. 14:15
Azt a!
Virágnyelven is tudsz verselni? Népies hangvételű versedhez szívvel gratulálok.
Klári
dr.vegha2015. szeptember 9. 14:11
Játékos, népies versed szinte dúdolva olvastam!
Szívvel, Attila