Szerző

Hegyes Beatrix

Életkor: 24 év
Népszerűség: 4 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 208 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. szeptember 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

rojamsomat, Yew, 1 láthatatlan tagunk

Hegyes Beatrix

Nem kell

Nem kell nékem a zene, hisz az ördögnek rigmusa;
fejemben zajlik tőle a rémséges, véres tusa.
Meghagyom én a dalt másnak, ki párját kutatná
szüntelen és szakadatlan kopott, ócska kottában.

Nem éljük már azon világot, hol az atya dalba rejtve
adja át a tiltott titkot, a tudást, hogy minden lény
felér a magasba, fel a felhők fölé, fel az álmok mögé,
oda, hol az élet szép, a világ csodás, oda fel a csendbe.

Nem súgja már két fülembe édes kincsem kacagva,
győzzön a szabadság, készülj, indulj a harcba.
Nem mond mást, minthogy minden rémes, minden véres,
az, ami volt, már a múlté, ami lesz, az nevetséges.

Mutasd meg te pusztító tömegfegyver,
hol rejted titkod? S mért nem árultad el
némán a jónak, a szépnek, a becsületnek, a kedvességnek?

Csalfa vagy, s hazug, te ócska muzsika!
Ne lássalak máshol, mint falu menti fogadóban!
Ne halljam gyászos sárga hangod sehol a földön,
vigyen magával végleg gazdád, az ördög!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


rojamsomat2015. szeptember 25. 06:44

Érdekes lett!!
Szív,,,Tamás

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom