Szerző
Vers

A verset eddig 1096 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Pauer Katalin

Anyámhoz

Takarít, mos, mosogat és vasal,
Mégsem kap annyit amennyit ad.
Mindenét odaadja ha kérjük,
Legfőbb célja, hogy boldogan éljünk.

Igényünk az persze túl nagy,
De Ő azt mégis megvalósítja,
És mi csak tétlenül állván,
Semmit sem teszünk meg,
Amit Ő kíván.

Hogy én mennyire szeretlek,
Elmondani nem tudom Neked,
De ha egyszer nem leszel,
Nem is tudom milyen lesz az életem.

1985. november 4.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom