Szerző

Csurulya Csongor

Életkor: 21 év
Népszerűség: 50 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 582 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. október 21.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (16)

Csurulya Csongor

Ágyadnál

Látom - mint őszülni megy
az idő, s lázad babrál.
Kedvenc lámpám kérted el,
s homály van ablakomnál.
Csak egy kicsit - egy kicsit
hadd üljek még ágyadnál!

Elveszni - veszni hagyni,
ki látja, hogy halni kár?
Ne fogadkozz imákra!
Isten halott lábadnál.
Csak egy kicsit - egy kicsit
hadd üljek még ágyadnál!

Kezed - mi fonni vélte
szakadt létem oltalmát,
most petyhüdt s apró rügyek
érik az arcom markát.
Csak egy kicsit - egy kicsit
hadd üljek még ágyadnál!

Látod - nekem se könnyű,
ríni kéne - s maradnál.
Tenyeremben kifújom,
hogy örökké mondanám:
"Csak egy kicsit - egy kicsit
hadd üljek még ágyadnál!"

2015. október 11.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Frigyes-Csongor(szerző)2015. november 8. 22:58

@viola61: köszönöm szépen!

viola612015. november 8. 21:22

Összeszorult szívem hagyom.
Viola

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 27. 22:37

@Eleonora:Úgy látom véletlenül tényleg elnéztem a válaszom címzettjét, de örvendek, hogy végül rátaláltál. Engem is örömmel tölt el, hogy egyre többen vagyunk, és remélem, én is képes leszek jobb, eredményesebb verseket írni.

Üdv,
Csongor

Eleonora2015. október 27. 20:50

@Frigyes-Csongor: Már kezdtem félni, hogy megbántottalak, mert nem láttam a válaszod, aztán rájöttem, hogy válaszoltál, csak gondolom véletlenül, nem nekem küldted, hanem az Icusnak.
Örömmel látom, hogy egyre többen fedeznek fel téged, meglásd nemsokára még többen leszünk.

Üdv.

Nóra

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 26. 21:31

@kistenkes: Örvendek, hogy köreimben fogadhatlak! Köszönöm szépen a szívet és a figyelést!

kistenkes2015. október 26. 14:51

Örülök, hogy ide találtam, egy költői vénával megáldott ifjú titánhoz, remek versedhe szívvel gratulálok, és figyelőmbe teszlek Frici

kistenkes2015. október 26. 14:50

Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 25. 19:38

@s.Anailil: Köszönöm szépen!

Törölt tag2015. október 25. 15:16

Törölt hozzászólás.

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 19:03

@Sida: Köszönöm szépen! Örvendek, hogy átérződött!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 19:02

@berenyi.klara: Köszönöm szépen a véleményt és a kiemelést!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 19:01

@19580808: Köszönöm szépen!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 19:01

@donmaci: Köszönöm szépen!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 19:01

@111111: Köszönöm szépen! Igen, valójában mindkettő észrevétel igaz.

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 19:00

@kicsikincsem: Ismét köszönöm ezt az elemzést is Nóra! Legtöbb esetben a verseimet emlékekől írom, ahogy ezt is. Azt mondhatom, most nem vagyok szomorú. De akkor tényleg nehéz volt élni.

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 18:56

@kicsikincsem: Köszönöm!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 18:56

@joco57: Köszönöm szépen!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 18:37

@rojamsomat: Köszönöm szépen!

Frigyes-Csongor(szerző)2015. október 22. 18:37

@Liszka0808: Köszönöm!

Sida2015. október 22. 10:23

Nagyon megható a ragaszkodás kifejezése.Szívvel gratulálok:
Si

berenyi.klara2015. október 22. 09:00

Szerintem ez egy kiemelésre érdemes vers. Nagyon tetszik, szívvel gratulálok:Klári

195808082015. október 22. 05:08

Szép alkotás!
Szívvel olvastalak.
Üdvözlettel Eszter.

donmaci2015. október 21. 20:12

Nagyon szép alkotás! Szívvel gratulálok: Józsi

1111112015. október 21. 17:03

Nehéz megtalálni a szót egy ilyen vers olvasásakor, összeszorult a szívem a szerető alázattól, a belső szenvedéstől, amit félsz kimutatni, a távozó miatt, avagy magadért? Nem tudhatom, a szívem veled könnyezik. Piroska

Eleonora2015. október 21. 15:49

Már sokadszorra olvasom a versed, s még mindíg némi félelemmel fogtam a válaszhoz. Érezni a drámaiságot, nem csak az övét, a tiéd is. Nem is tudom eldönteni melyik megrázóbb. Hisz el kell menni, egyszer mindenkinek el kell menni. Mégis, talán égetőbb fájdalom az, mikor ''halottként'' kell élni.
Talán nem sértlek meg vele, mert nem szándékom, tanácsolnám, hogy nem kell mindig erősnek lenni, ha '' ríni kéne'' hadd hulljon a könny. Én bízom benne, hogy Neked is mosolyt fog virágozni nemsokára.

Tisztelettel, szívvel olvastalak.

Nóra

kicsikincsem2015. október 21. 14:47

Tetszett a versed!Szívvel olvastam.
Icus

joco572015. október 21. 14:23

Ez meghatóan szép lett, kedves Csongor!
A visszatérő sorok fokozzák drámaiságát!
Gratulálok!
Szívet hagyok!
József

rojamsomat2015. október 21. 14:02

Kedves Csongor gyönyörűt írtál!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,Tamás

Liszka08082015. október 21. 13:46

remek

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom