Eltépett kötelék
Eltépett kötelék,
a megvonás végleges.
Lelkemben az a hely
most kietlenül üres.
Értelmét keresem,
könnyem kúszik arcomon,
itatóspapírként
beszívja mind bánatom.
Az éjjel sírni vár.
Hány holdtölte látta már?
Számban keserű íz,
édes megkeseredve.
Emlékek. Oly gyatrák
a valósághoz mérve.
Gyomrom csak kavarog,
túlcsordult edény fejem.
Hiányzik! Nem értem...
Nem találom a helyem.
Szívem szorul, akad,
hurokcsapdában a vad.
Keresett ölelés,
gondolatok és szavak...
Mi lett volna, ha...
Ostoba mondat.
Nincs a volt,
nincs a van,
nem lesz ha.
Nincs többé
hozzám szava.
Döntött.
Édesapám nélkül
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
Singlarb(szerző)2015. november 16. 20:33
@Liszka0808
@viola61
@kicsikincsem
@rojamsomat
Köszönöm soraitokat, köszönöm, hogy olvastok! Szívvel Barbi
Singlarb(szerző)2015. november 16. 20:33
Ezt a hozzászólást a szerzője törölte.
Liszka08082015. november 12. 10:52
Csak egy csendes szív...
viola612015. november 10. 22:33
Megdöbbenve , szívvel olvastalak.
Viola
kicsikincsem2015. november 10. 15:27
Elszorul a szív...
rojamsomat2015. november 9. 18:54
Szívem veled és itt!!!,,,,Tamás
Singlarb(szerző)2015. november 9. 18:10
@jocker: Köszönöm az együttérzésed, jól esik! B
jocker2015. november 9. 16:11
Nagyszerű a búcsú gondolatsorod...
Együttérzéssel olvastam, csak gratulálni tudok: jocker/Kíber/Feri