Szerző
Vers

A verset eddig 650 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. november 13.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (58)

Juhászné Bérces Anikó

Miért van így?

Miért van, hogy az óhaza
mágnesként vonz, csábít haza,
ha elfújt a sorsod szele,
mint porszemet, tőle messze.

Édes, pajkos gyermekévek
szíved táján úgy zenélnek,
felidéznek titkot, álmot,
ködbevesző ifjúságot.

Ha visszatérsz ugyanoda,
moha-lepte idő nyoma
eltüntetett mindent tova,
mi volt, nem leled meg soha.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


nefelejcs(szerző)2016. február 7. 17:06

@zelgitta1: Meghatottál, kedves Brigitta.
Örömmel és szeretettel láttalak.
Anikó

zelgitta12016. február 6. 11:20

Ezt én is pontosan így érzem, és tudom.
Beleborzongtam a lelki hasonlóságba....
Anikó, örülök, hogy itt olvasgathatok.
Brigitta

nefelejcs(szerző)2016. január 14. 22:33

Kedves Tibor!
Nagyon szépen köszönöm elismerő szavaidat, s azt is, hogy figyelsz.
Azért külön köszönetet mondok, hogy elolvastad a blogban lévő versemet.
Sajnáltam, hogy nem kapott zöld utat, mert én sem éreztem, hogy bármi szabályt sértene, - csupán a szomorú és kétségbeejtő tényekről írtam.
Pedig akkor még ''csak'' a beözönlés stádiumát tapasztaltuk meg, s mennyi szörnyűség történt azóta. Abba pedig belegondolni sem merek, hogy mi jöhet még.
Üdvözlettel:
Anikó

erzocsend2016. január 14. 13:30

Kedves Anikó! A visszavágyódást, és a honvágyat nagyon kifejezően énekelted meg szép versedben! Ehhez nagy szívvel gratulálok, és figyelőmbe tettelek: Tibor ( Szalóki Sanyi: Európa elrablása c. versénél járva lettem figyelmes a becses hozzászólásodra, s a Te Európa c.versedre, amit neki ajánlottál elolvasásra. Így én is megnéztem a blogodat, elolvastam, és egy nagyon frappáns és jó vers köszönt vissza rám! Egyáltalán nem volt uszító, olyan lendületű volt, mint Sándoré! Csak sokkal kényelmesebb volt visszadobni, mint szembesülni vele! Ezek után az emberiség intelligensebb fele miféle változást akar, ha egy ilyen igaz verset sem mer megjelentetni? A probléma itt kezdődik, hogy állunk szemlesütve, mert jaj, nehogy megbántsuk a gazembereket! Közben meg a vég egyre terjeszkedik...S amit nem lehet itt, azt szabad a blogban? Hát, mit ne mondjak erre...Valószínű a ''befogadó'' szóra haraphattak, ezt hallottam mástól is, tapasztalatból kifolyólag. Hát ez van sajnos...De én örültem, hogy olvashattam! )

nefelejcs(szerző)2015. december 9. 13:51

@t.buga: Szeretettel láttalak, kedves Gábor!
Köszönöm szépen a figyelmedet.
Anikó

nefelejcs(szerző)2015. december 9. 13:50

@Szinci: Ahogy múlik az idő, egyre inkább jelentkeznek ezek
az érzések.
Elnézést, hogy késve válaszolok.
Ölellek, Incikém.
Anikó

t.buga2015. december 8. 16:48

Nagyon jó a kérdés, és a versben ott a válasz is. Kiváló alkotásodhoz szívvel gratulálok!

Szinci2015. november 24. 07:15

Kedves Anikó !Szép versed szeretettel olvastam. Sajnos ezek lélekfájdító dolgok. a múltat visszahozni már nem lehet.
Gratulálok .Ölellek. szinci

nefelejcs(szerző)2015. november 23. 23:53

@elke: Ó, kedves Elke, Veled érzek, és megértem a szomorúságodat.
Hálásan köszönöm, hogy megtiszteltél a figyelmeddel.
Szeretettel üdvözöllek: Anikó

elke2015. november 23. 19:42

ami volt, abból ma már nincsen semmi, .... semmi, .... de semmi, sem kő, sem kút, sem házhej, egyetlen fa sincs már a ház hején, ... az ma már mind szántóföld :-((
üdv.
elke

nefelejcs(szerző)2015. november 23. 14:38

@mezeimarianna: :( Szomorú...
@Karsai_Tibor: Örülök, hogy tetszett.
@Donkanyar: Nagy öröm volt olvasni a véleményedet.
Hálásan köszönöm megtisztelő figyelmeteket.
Anikó

Donkanyar2015. november 20. 13:27

Nehéz lenne szebben megírni ezt az érzést !
Szívem hagyom,szeretettel :

Attila

Karsai_Tibor2015. november 20. 05:50

Szépséges alkotás...! Gratulálok szeretettel!

mezeimarianna2015. november 20. 03:45

jó kérdés...azt sem tudom honnan fújt ide...

nefelejcs(szerző)2015. november 19. 12:02

Kedves Mindnyájan!
Fogadjátok hálás köszönetemet megtisztelő figyelmetekért, a szívemet melengető hozzászólásokért, és a szívekért.
Nagy örömet szereztetek nekem!
@kistenkes: @poepoe: @sapa78: @tigris250: @pete57: @Doli-Erzsi: @Faramir: @suemme: @ariamta:
Mindig szeretettel várlak, és szívesen látlak Benneteket:
Anikó

ariamta2015. november 19. 01:24

Jaj, de szépet írtál, Anikó! Gyönyörű! Szívvel és szeretettel voltam nálad: Marika

suemme2015. november 18. 23:04

Szívem hagyom, mert a szavakat nem találom! :)
Zsuzsi

Faramir2015. november 17. 10:45

Gyönyörű gondolatok, szép alkotás! Gratulálok szívvel!
Üdv: Feri

Doli-Erzsi2015. november 16. 17:15

Kedves alkotásodhoz szeretettel gratulálok!
Erzsi

pete572015. november 16. 14:03

Ó, de gyönyörűt és tartalmasat írtál kedves Anikó!
Szívvel olvastalak:
Margit

tigris2502015. november 16. 13:56

Elgondolkodtató sorok.
Talán érdemes lenne olyanoknak is olvasni versedet, akik hazánktól távol keresik / és gyakran találják is / boldogulásukat.
Az utolsó versszak magáért beszél.
Magdolna

Törölt tag2015. november 16. 11:50

Törölt hozzászólás.

poepoe2015. november 16. 09:46

A lelkemtől sem idegen elgondolkodtató soraidhoz szeretettel gratulálok!
Erika

kistenkes2015. november 16. 03:25

Nagyon kedves, megható sorok, jó lenne, ha a kivándorlóink is olvasnák. Szívvel gratulálok Frici

nefelejcs(szerző)2015. november 15. 19:42

Kedves Mindnyájan!
Hálás szívvel köszönöm meg, hogy megtiszteltetek a figyelmetekkel.
Nagyon jó volt olvasni, hogy kiben milyen gondolatot, érzelmeket vetett fel a vers. Gyönyörűen összefoglaltátok azt, amit én is érzek.
Én ugyanabban az országban élek, csak a szülővárosomtól 250 km-re.
Szívem szerint - ha lehetőség adódna rá - mennék vissza, mert bármilyen
jól is érzem itt magam, úgy érzem, hogy ott a helyem.
Azt gondolom, hogy az ősi föld, a gyökerek, a gyerekkor boldog évei, az iskolás évek, a romantikus ifjúkor, a házasságkötés, a gyermekünk születése,
az ő cseperedése mind egy-egy láncszem a életünk gyöngysorán, ami - ahogy
megy az idő - meg-meg csillan és emlékeztet a soha vissza nem térő időre.
S ez az, ami húz hazafelé, pedig az eszemmel tudom, ''mi volt nem leled meg
soha.''
Ölellek Benneteket: @dr.vegha: @domezsuzsa: @111111: @Schmidt-Karoly: @joco57: @editmoravetz: @uzelmanjanos956: @Dram: @Andicsek: @babumargareta01: @amalina: @bereczkif: @195705252012: @kokakoma: @fiddler: @anci-ani: @donmaci: @Sida: @dobosigyorgy: @szalokisanyi1: @Szterebessy: @rojamsomat: @Grigo_Zoltan: @csillogo: @dvihallyne45: @LIne: @bakonyiili: @Kicsikinga: @Eddi: @jocker: @adamne: @varkonyi.zsuzsa: @noheb: @meszaroslajos60: @M.Laurens: @m.agnes: @remember: @kicsikincsem: @Abraks_Anna: @PiszarEva:
Mindannyiótoknak gondtalan, békés jövőt kívánok egy erőszakmentes
Európában!
Baráti öleléssel:
Anikó

PiszarEva2015. november 15. 14:42

A kötődés ereje, de szépen írtad meg. Megható versedhez, gratulálok! Éva

Abraks_Anna2015. november 15. 09:12

Kedves Anikó! Nagy szívvel olvastam e szép költeményt! Adri

kicsikincsem2015. november 15. 08:52

Szívvel gratulálok a gondolathoz.
Icus

remember2015. november 15. 06:00

Honvágy a lélek ragaszkodása ahhoz mi az életet adta, és jelenti!
Szépen foglaltad versbe talán a legnehezebb állapot érzését, elszakadni a szülőföldtől.
Szívvel gratulálok Anikó!

m.agnes2015. november 14. 21:25

Talán mert a gyermekkori élmények, hatások formálják személyiségünket.
Később rájövünk arra, hogy minden fontos volt az életünkben.
Jó volt olvasni versedet: Ágnes

M.Laurens2015. november 14. 20:37

Drága Anikó! Nyomot hagysz az olvasóban, és ez a legtöbb amit író ember elérhet! Szívet hagyok soraidért!
/ Miklós /

meszaroslajos602015. november 14. 20:02

Kedves Anikó, szülőföldünkre visszavágyunk, különösen ha már kezdünk öregedni, szívvel gratulálok, Lajos.

noheb2015. november 14. 19:11

Tiszta, szép gondolatok!!!
Gratulálok!!!
Marika

varkonyi.zsuzsa2015. november 14. 18:36

Gratulálok gondolataidhoz,szívvel.Zsuzsa

adamne2015. november 14. 15:58

Nagyon szép versed szívvel olvastam kedves Anikó.
Gratulálok nagy szeretettel:Manyi

jocker2015. november 14. 14:38

Sors, idő, emlékek?
Jó lett!
Gratulálok szeretettel: jocker/Kíber/Feri

Kicsikinga2015. november 14. 14:16

Nagyon megható, és szépséges verset írtál!
Talán a múltunk sem ismer már ránk, ha meglátna, bár, ezt nem tudhatjuk.

Eddi2015. november 14. 12:59

Csodás versedhez szívvel gratulálok. Eddi.

bakonyiili2015. november 14. 12:29

Kedves Anikó!
Mert a gyerekkor, az anyai szeretet, a barátok maradandó emlékeket hagynak a szívünkben! Talán így értelmezem gyönyörű gondolataidat.
Szeretettel és szívvel olvastam, gratulálok: Ili

LIne2015. november 14. 10:40

A régi emlékekből mi marad?
...nagy sóhaj csak , de a szívünk odaszakad

Ölellek Anikó!
Eta

dvihallyne452015. november 14. 09:22

Nagyon igaz és szép versedhez szeretettel és szívvel gratulálok! Ölellek:Saci

csillogo2015. november 14. 07:37

Szembesülnöm kellett nekem is, hogy a régvolt kis otthon, egy nagyon öreg nagyszülői ház a földdel vált egyenlővé - pityergősre vettem volna, de az emlékek és a szerető gondoskodás, amit ott kaptam még eleven... és megmarad örökre... szépet írtál kedves Anikó!
Ölelésem!

Grigo_Zoltan2015. november 14. 07:21

Azért, mert a Haza, olyan mint a szüleink, a testvéreink, a társunk. Hozzájuk tartozunk, akkor is ha messzire vet tőlük a sors.....Gratulálok érzékeny, szép versedhez. Zoltán

rojamsomat2015. november 14. 07:14

Nagyon szép vers!!
A haza és a honvágy nagy szív erő!!
Gratulálok szép versedhez!!
Szívvel,,,Tamás

Szterebessy2015. november 14. 06:04

Anikó!
Nagyon szépet írtál.
Gratulálok!
Szeretettel Bea

szalokisanyi12015. november 14. 05:07

Kedves Anikó! Voltam dolgozni külföldön. A hároméves szerződést két és félév múlva, felbontottam, nem bírtam tovább. Akkor döbbentem rá, mit jelent a szó, SZÜLŐFÖLDEM! Igen. Vissza vágytam, vissza sírtam, mint Édesanyámat gyermekkoromban ha kivettek karjaiból. Visszavágytam gyökereimhez. Nagyszüleim sírjához, a régi házhoz, szüleimhez, barátaimhoz, a régi iskolához.
Gyönyörű versedet olvasva, ezek a gondolatok jutottak eszembe.
Üdvözletem küldöm. Szívvel, szeretettel, őszinte tisztelettel: Sanyi

dobosigyorgy2015. november 13. 23:26

Csodaszép versedhez szívvel gratulálok.
Szeretettel:-Gyuri

Sida2015. november 13. 22:13

Sajnos így van.
Miért is ne változna a szülőföldünk... hiszen mi magunk is megváltozunk.

anci-ani2015. november 13. 21:48

''Ha visszatérsz ugyanoda,
moha-lepte idő nyoma
eltüntetett mindent tova,
mi volt, nem leled meg soha.''
Meghatón szomorú, szépséges igaz gondolatok!!!
Remek őszinte, szívbőljövő versedhez kedves Anikó gratulálok szívvel,szeretettel: Anci

donmaci2015. november 13. 21:48

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok: Józsi

fiddler2015. november 13. 21:23

Gratulálok ehhez a szép vershez, kedves Anikó!
Laci

kokakoma2015. november 13. 20:55

Szívvel olvastalak. Fáj,hogy így van! Szeretettel. pj

1957052520122015. november 13. 20:27

Nagyon szép! Fájdalmasan szép! Szívvel olvastam , Irén

bereczkif2015. november 13. 20:25

Kedves Anikó! A kövek talán mohásodnak, de az emlékek az idő
múlásával egyre tisztábbak és élesebbek lesznek.
Szívvel gratulálok: Ferenc.

babumargareta012015. november 13. 20:21

Kedves Anikó ,,,nagyon szép gondolataidhoz,,,szivvel gratulálok,,,a vágy az mindig élni fog benned,,,szeretettel üdvözöllek,,,,,Babu

amalina2015. november 13. 20:15

Gratulálok szívvel, szeretettel!:

éva

Andicsek2015. november 13. 20:13

@Dram: András olyan szépen leírta h.sz.-ban, hogy miért...,
Én nem tudnám ennél szebben!
Kedves Anikó!
Őszinte szeretettel és szívből gratulálok: andi

Dram2015. november 13. 19:32

Kedves Anikó!
Ha a sorsunk úgy hozza, hogy a hazától távol éljünk,
lelkünkben, zsigereinkben ott van a haza, a haza szeretete, hiánya.
Vágy a visszatérésre, a szülőföldre, az otthon maradt barátokra, a régen látott szeretteinkre...
Szívvel, tisztelettel olvastam remek sorsversedet.
Üdvözlettel; András.

uzelmanjanos9562015. november 13. 19:25

Gyönyörű gondolatok, igen haza csak egy van. Versedhez gratulálok:János

editmoravetz2015. november 13. 19:24

Nagyon szép a forma s benne a mondanivaló!

A gyermekévek elmúlnak, ám az emlékek bennünk élnek tovább... a táj változhat, az emlék megmarad...
Szívvel gratulálok: Edit /6./

joco572015. november 13. 19:17

Kedves Anikó!
Talán benőtte a moha a köveket, de a hazaszeretet tiszta maradt!
Remek, szépen szerkesztet vers!
Szívet hagyok!
József

Schmidt-Karoly2015. november 13. 19:08

Kedves Anikó!
Az első két sorra válaszolva, bár nem kérdésként hangzik el, azért, mert ott van a gyökér, amely ahhoz a földhöz köti. Az igazi táperőt, a fizikai és szellemi táplálékot onnan kapja, még akkor is, ha a felszínen nem ez látszik. Lehet, hogy fizikai, lelki és szellemi síkon ott ''birkózni kell'', főleg manapság, de ugyebár szülőhaza csak egy van.
Boldog és szeretetteljes mindennapokat kívánok, szeretettel: Schmidt Károly.

1111112015. november 13. 18:59

Kedves Anikó oly szépen száll sóhajod hazád felé s a tovatűnő idő után, hogy teljesen elérzékenyítette a szívemet. Szeretettel Piroska

domezsuzsa2015. november 13. 18:58

Nagyon tetszik. Tetszik a tartalma, páros ríme, dallama. Gratulálok.

dr.vegha2015. november 13. 18:49

Kedves Anikó!
Az idő változik, de vele a világ is...de haza csak egy van..
Szívet hagyok versedért!
Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom