Szerző

Gőbölös Andrea

Életkor: 58 év
Népszerűség: 62 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 143 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. november 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers utánközlése vagy átdolgozása csak a szerző engedélyével lehetséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (16)

Gőbölös Andrea

Az idő

Mint aki eszét veszti, úgy rohan az idő,
rozsdás vasfogát töretlen edzi,
lelke nincs, de vaskos teste oly szédítő,
pellengérre állítva szemlélik.

Mint a vándormadár, ösztönösen repülve,
szelek szárnyán suhan, s árnyéka nő,
mintha csak lánya lennék, átölel merészen,
fogva tart, s nem enged, kincs nekem ő?

Időtlen idők óta kapaszkodunk belé,
hol rohan, hol lassan őrli malmát,
tudjuk, soha meg nem áll, éli életét,
fitogtatja réges-rég hatalmát.

Ha egyszer az idő megállna, vére hullna,
jaj nekünk, maradunk örök emléknek,
ha a föld többé serényen nem forogna,
veszni fognak a sok szép remények.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


gypodor2015. november 22. 19:56

Szép és mély tartalmú vers!
Szívvel gratulálok.
Gyuri

Andrea61(szerző)2015. november 21. 16:38

Köszönöm szépen!

Liszka08082015. november 19. 11:45

Remek vers!

adamne2015. november 18. 16:31

Versed, mint mindig , most is nagyon szépre sikerült
kedves Andrea. Szívvel gratulálok: Manyi

Faramir2015. november 18. 10:22

Szép vers! Szívből gratulálok!
Üdv: Feri

Andrea61(szerző)2015. november 18. 10:01

Köszönöm szépen mindenkinek aki olvasott!

kokakoma2015. november 18. 09:44

Ne engedjük veszni a reményt és a szép emlékeket! Remek versed szíves emlék marad! Szeretettel. pj

MrMojoRisin2015. november 17. 22:26

Tágulunk.

Dram2015. november 17. 21:09

Elgondolkodtató szép versedhez
szívet hagyva gratulálok; András.

donmaci2015. november 17. 20:35

Nagyon jó ! Szívvel gratulálok: Józsi

uzelmanjanos9562015. november 17. 19:14

Remek vers, bölcs gondolatokkal, gratulálok:János

1-9-7-02015. november 17. 19:00

Kedves Andrea az idő múlása sokszor rémíti meg az embert főleg mikor eszét vesztve rohan .Gratulálok a szép versedhez szívet hagyok szívesen időztem itt .Anikó

Andrea61(szerző)2015. november 17. 18:06

Köszönöm szépen!

Ibolya.522015. november 17. 17:07

Szép és mély gondolatoknak szívet hagyok. Ibi

Eddi2015. november 17. 17:05

Szép vers! Szívvel olvastam soraid. Eddi.

Törölt tag2015. november 17. 14:19

Törölt hozzászólás.

kicsikincsem2015. november 17. 12:32

Nagyszerű versedhez szívből gratulálok.
Icus

gypodor2015. november 17. 11:49

Szép és mély gondolatok.
Szeretettel gratulálok.
Gyuri

rojamsomat2015. november 17. 11:46

Szépet írtál megint!!
A remény az az utolsó, vagy tán örökké élő de mindig van!! Szeresd és jutalmat kapsz!!
Nagyon tetszik!!
Szívvel,,,Tamás

Andrea61(szerző)2015. november 17. 10:39

Köszönöm szépen!

anci-ani2015. november 17. 10:22

''Időtlen idők óta kapaszkodunk belé,
hol rohan, hol lassan őrli malmát,
tudjuk, soha meg nem áll, éli életét,
fitogtatja réges-rég hatalmát.''
Káprázatos verset írtál az időről kedves Andrea!
Gratulálok szívvel, szeretettel: Anci

Abraks_Anna2015. november 17. 10:11

Kedves Andrea!
Szívvel gratulálok versedhez! Szeretettel: adri

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom