Szerző
Vers

A verset eddig 359 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. november 23.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (12)

Károlyfi Zsófia

Csak út van

Már nem hiszem hogy megérkezünk
csak megyünk
egy láncszem körbe-körbe
még egy láncszem
és így tovább
jaj nem nézek a tükörbe
és nem kérdezem
mi van odaát
ami itt van azt sem tudom
már rég nem is akarom
ha szemem behunyom
játsszunk mi lesz
e játék talán visszavisz
az ősök törvényeihez

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


koboldka..2018. január 21. 16:52

Igen. Csak út van.
'' Az életet csak előrefele tudjuk élni, de csak visszafele tudjuk megérteni.''

viola612015. november 26. 21:27

Van ilyen. Tetszett. Szívvel.
Viola

Alyz2015. november 26. 21:23

Igen ! Ezt játszom én is ! Gratulálok versedhez ! :)

'' e játék talán visszavisz
az ősök törvényeihez ''

karolyfi(szerző)2015. november 26. 16:04

Köszönöm, hogy agyaltok rajta. :)

Steel2015. november 26. 13:59

Gondolatkeltő vers...jó felvetések. Az út biztosan van, talán mi magunk építjük magunknak is, magunk által, mindazzal, mit megtapasztalunk...hogy megérkezünk-e? Az ember sajnos vagy nem, mindig új horizontokat kémlel, új ajtókat tárna ki... Remeket írtál.

voodoo2015. november 26. 09:34

Sajnos sok a hiányzó láncszem, az élet játéka már csak ilyen elénk kiterített keresztrejtvényekből áll. Ha tovább lépsz az egyiken, ott a másik. De az ősök sem láttak a jövőbe, minden változik, a játékszabályok is... Volt, amikor dühömben tükröket törtem, mert nem akartam tovább játszani. A törött tükör mögött is csak a fal volt... a tükörcserepeken viszont ezernyi kérdés és válasz, millió darabos puzzle. És még soha senki sem volt képes összeilleszteni. Szóval játs(s)zunk és legyen igazad: becsukott szemmel talán nyerhetünk még. De vissza(felé) nem mennék mégsem...

karolyfi(szerző)2015. november 26. 05:19

Kedves Róza! Örülök, hogy itt jártál.

Rozella2015. november 25. 21:21

Átmenetekben élünk a folyton érkezésekben és az állandó elindulásokban telnek ''utazó'' napjaink... ahogy lépegetünk oda-vissza.. tetszett a versed, a titok maradjon titok! Szeretettel, Róza

Grigo_Zoltan2015. november 24. 20:37

Visszafog, ebben biztos lehetsz....
Addig meg játszuk tovább az életnevű játékot.
Tetszett a versed Zsófia!
Gratulálok szeretettel. Zoltán

Kicsikinga2015. november 24. 16:35

''Már nem hiszem hogy megérkezünk
csak megyünk''

karolyfi(szerző)2015. november 24. 13:12

Kedves Gyula és Józsi, köszönöm. :)

Balsamo2015. november 24. 11:24

Jó is és tetszik is a vers. Kedves
Zsófi gratulálok. Gyula

donmaci2015. november 23. 21:40

Nagyon szép versedhez szívvel gratulálok: Józsi

karolyfi(szerző)2015. november 23. 20:48

Köszönöm a látogtást, fiúk. :)

rojamsomat2015. november 23. 18:29

Kedves Zsófia!
Szép ez a vers, még ha szembehunyva hallgatod míg felolvassák, mit írok!!
A boldog lélek mindig egyensúlyban van az ember
életével, és korával!! Nagyon szépen írod, e vívódás lényegét!! Talán a legszebb rész mikor játékot akarsz
és múlt törvényeit!!
Gratulálok, ehhez a remek vershez!!
Szívvel,,Tamás

t.buga2015. november 23. 18:04

Az életút örök téma, nagyon eredeti módon közelítetted meg nagyszerű verseddel. Szívvel gratulálok!

Eddi2015. november 23. 16:49

Kedves Zsófi! Ez csodálatos vers! Nagyon szép gondolataid, csodálatosan versre írtad. Szívvel gratulálok. Eddi.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom