József Attila eszméje...
"Nincsen apám, se anyám,"
Mert a modern korban élek,
"Hogy bűnös vagyok, nem vitás."
Mindegy, mit mesélek.
"Ki gyáván várja a halált,"
Mondják itt a népek,
"Célért, eszméért, okért, hitért."
Küzdjek meg én szépen.
"Igen, tudom, még nem volt a világ,"
Mikor kicsi voltam,
"Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt:
embernek születtem én."
Így lettem művész.
"Én nem fogom be pörös számat."
Amíg élek alkotok,
"A város peremén, ahol élek,"
Soha nem süt be a fény.
"Szállhatnék - nem merek."
Mert bántanak az emberek,
"A rakodópart alsó kövén ültem,"
Gondolkodtam sorsomon.
"S szeretnék élni én is keveset!"
Hisz a művészlélek így remek,
"A fák megálltak mozdulatlan," -ok
S nézték, épp mit is alkotok...
Ezt a verset egy jutalomkirándulásra írtam, melyen József Attila szülőháza előtt el is mondtam.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
jocker2015. december 11. 17:23
Jó és tetszik!
Elismerésem: jocker/Kíber/Feri
kicsikincsem2015. december 9. 14:46
Tetszett a versed.
Szívvel.
Icus
rojamsomat2015. december 9. 12:25
Jó lett!!!
Bátor vagy!!
Szívvel,,,Tamás
Tronok732015. december 9. 12:21
A mester emlékére mindenképp hagyok egy szívet.