Szerző
Vers

A verset eddig 471 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2009. január 24.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Banka Márk

Mint a vízköpő

Szinte életre kel előttem a kép,
ahogy a templom alja tetején,
ül a vízköpő szárazan kihűlve,
a kereszt alatt feledésbe merülve.

Hajnalra, alkonyra egyformán néz,
nem érdekli hova s merre mész,
nem indulhat semerre, egy helyben várja,
hogy lesz apróbb s nagyobb dolgok továbbja.

Mikor már a te arcod is olyan mint az övé,
keserűség alakítja felszínének zömét,
mint a vízköpő arcát pusztító egyetlen erő,
szent, vagy átkozott savas, ónos eső.

Tiszta lelkek félnek tőled, nem értenek,
mint ahogy a szobor durva arcába néző gyerek,
aki anyja kabátujját húzva kérdezi meg félve,
mért van szent helyre gonosz dolog téve.

Úgy gondolkodsz te is egy helyben ülve,
a rohanó világból röhögve gúnyt űzve,
ha mindenki ugrik, te akkor is csak lépsz,
te aki nagyot gondolsz, és kicsit tész.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


mezeimarianna2009. január 24. 05:17

Jól megírtad,tetszett!!!

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom