Szerző
M. Laurens

M. Laurens

Életkor: 67 év
Népszerűség: 702 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 987 alkalommal nézték meg.
Publikálás időpontja: 2015. december 17.

Megosztás

Szerzői jogok

A vers a szerző és a Poet.hu forrásként való megjelölésével, nonprofit céllal szabadon utánközölhető.

A vers átdolgozásához a szerző engedélye szükséges.

Címkék
Kedvencnek jelölték (89)

M. Laurens

POCSÉK VERS

Mint irgalmatlan éji békadal a sás közt,
én is nyirkos-pocsék időben születtem,
egy célt tévesztett pocsék világba.
Még hidak csonkjai lógtak a Dunába,
de már az atomkor hangjai zsongtak fülembe,
a zöldre festett konyhai hokedlire állva.
- Máig nyekereg bennem enyvtelen siráma. -

Ó, azok a betonon érlelt napsütések!
A keresztbe rakott fruska lábak,
és feledhető, pocsék iskolai könyvek.
- Hazugságaikra már alig emlékszem -
Öncélú idiotizmusukat azóta betiltották.
Cserébe viszont kaptunk gyorsan múló instantot,
- ehhez már gondolkodni sem kell -
soraikat mások másról és máshoz írták.

Apám korán feledett minket.
Kamasz koromban, nem ment pocsékba semmi.
Drága, jó édesanyám spórolós volt:
"Nincs rá pénzünk, fiam, tessék megenni!"
Az élet pocsékul bánt szegénnyel,
éjjel-nappal varrógépét taposta.
Én gombostűibe ülve gyakran okultam:
míg neki cérna, spulni, bobbin volt a sorsa.
Végül magam sem jutottam többre,
csak férc maradt utánam minden:
nem tudok mit felakasztani az égi szögre.

S ha ott fenn az égiek,
megnyomják a törlés gombot...
- Pocsék egy érzés -
Elpocsékoltam az életből,
hatvan-egynehány mihaszna évet,
s e nyamvadt rímek helyett is:
faraghattam volna inkább széket!

Pest-Buda 2015. december 1.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


ereri2018. február 19. 17:00

''Végül magam sem jutottam többre,
csak férc maradt utánam minden:
nem tudok mit felakasztani az égi szögre.''

Dehogynem, kedves Miklós! Tömegnyi tartalmas versed! Amikor ezt publikáltad, nem voltam még Poet tag, de örülök, hogy Gábor evokációja most épp ide irányított. Elismerésem és nagy-nagy szívem hagyom tartalmas soraid mellett - szeretettel, mély tisztelettel: E. E.

emonye2016. január 12. 16:45

Jól sikerült ez a visszapillantás!

Attila672016. január 10. 11:21

Óriási ajándékot kaptál,sose feledd. A kifejezés erejét birtoklod amit szerencsére a jó oldalon használsz. Volt már sok példa sajnos az ellenkezőjére is. Magam előtt látom én is gyerekkorom furcsán zöld hokedliját,kis fiókkal az aljában.Ha akkor belenéztem volna talán Ariadne fonalát találom benne. Gratulálok versedhez.

Csendhangjai2016. január 9. 19:23

Végig csodálattal olvastalak, de csattanód különösen tetszett, és örülök neki, hogy mégsem széket faragtál!:)

Szívvel, üdvözlettel:

Klára

Seelensplitter2016. január 6. 13:06

Drága Miklósom!

Ez a vers minden, csak nem pocsék.
Az előttem szólók leírtak mindent...
Még, még, még ilyeneket! Színvonalban és tartalomban is. Akkor megnyugszik az én lázongó lelkem is, hisz ez a költészet!

Baráti üdvözlettel: Seelensplitter

Gadratil2016. január 3. 13:39

Nagyón jó tükör ez a vers. És kell valaki aki leírja, mert hanem az éterben marad. Gratulálok! nagyon jó vers lett. :)

BudaiIquka2016. január 2. 16:34

Kedves Miklós! A világ pocsék, de hogy az ilyen, meg kell mondani valakinek, mert rengeteg, és sajnos egyre több a vak, süket, lelketlen, együgyű, akiknek ilyen módon tükröt kell tartani, talán még nem olyan késő, és meglátja egyik-másik magát benne...
Verseiddel szólsz lelkedből olyanokhoz, akik ''szegények'', hogy azzal többek lehessenek, mielőtt elmennek.
Aki így tesz, biztosan nem él hiába, nem fölösleges, dolga van itt, ahogy nézem, nem is kevés!
Őszinte tisztellettel: Rádai Edit

nyakoattila2016. január 2. 14:31

Bárcsak rengeteg ilyen pocsék verset olvashatnék! :)
Szívvel-üdvözlettel: Ny. A.

Martonpal2015. december 22. 20:35

Igen,annyira pocsék minden,hogy szinte zseniális.
Kedvelem a verseidet,ez sem olyan pocsék:))
Szívvel olvastalak....attila

Törölt tag2015. december 21. 22:59

Törölt hozzászólás.

kodrane2015. december 21. 19:14

Azt hiszem, a rímeket neked sem kell ''faragni'', jönnek azok szépen sorban a fejedből, vagy inkább a szívedből! Ez is egy szívet érdemlő vers!

Andicsek2015. december 21. 15:52

Drága Barátom!
Nem tudhatom, hogy milyen széket tudsz faragni, de a rímfaragásnak mestere vagy..,
Őszinte tisztelettel és szeretettel: andi

pengaulini2015. december 21. 04:29

Kedves Miklós!
Gratulálok e ''pocsék vershez''. A sok pocsék között mennyire ráismertem arra a világra, a hídcsonkokra, hazug iskola könyvekre, varrógépre. Felnőttünk és talpra áltunk. Szívet hagyok s van mit felakssz a az égi szögre.

tisztelettel József

Nichi-ya2015. december 20. 23:11

Elismeréssel, szívet hagyva gratulálok mesterien megírt, mély alkotásodhoz.

NK2015. december 20. 19:05

Minden elismerésem és tiszteletem a sorokhoz.. Egy olyan időszakban jártam, míg olvastam amit talán még én is csak képeslapokon láttam valamikor.És megtiszteltetésnek veszem a figyelmedet irányában..

gosivali2015. december 20. 08:29

Itt is, újra, szeretettel... Mindig öröm, ha verseidre bukkanok.
Szép karácsonyt!

Ildus2015. december 20. 00:24

Biztosan nem volt mihaszna a sok év. Gondolj vissza minden emlékre, rájössz,nem mihaszna, csupán annak érzed, valami oknál fogva, amit csak te tudhatsz. Versed megkapóan szép. Gratulálok!

Karsai_Tibor2015. december 19. 19:47

-Nos-.. Kedves Barátom, értve érzem át írásodat...! Tisztelettel gratulálok!!!

fufenka2015. december 19. 18:01

Tökéletlen vilågbôl tökėletes rímfaragó, ki értėket teremt!
Szívvel gratulålok: Zsuzsi

nefelejcs2015. december 19. 13:57

Dehogy pocsékoltad el az éveket, kedves Miklós!
Nem tudom, hogy a szék faragása több örömet adott volna-e?
Az is hasznos tevékenység, ha valaki szívvel-lélekkel csinálja, és van hozzá tehetsége.
Te a versíráshoz született tehetség vagy, ezért inkább írjál, hidd el maradandót, és értékeset hagysz majd az utókorra.
Épp a sorsról készülök beküldeni egy verset én is.
A sorsról, ami csak keveseket kényeztet el.
Szeretettel gratulálok, és
Áldott Karácsonyt kívánok!
Anikó

eferesz2015. december 19. 10:27

Kedves Miklós!
Kérlek, hidd el, hogy TÖKÉLETES vagy!
Szeretettel: Szabolcs

Ivory2015. december 19. 10:23

Szeretek ide jönni. Idevonzanak a verseidben feszülő ellentétek. Miközben arisztokratikus felsőbbségtudattal mondasz ítéletet a világról, nem kíméled saját magad sem. Baj volna, ha az önirónia önostorozásba fordulna. Szellemi vagyonod a lenyomatod, a lábnyomod, mit a világban hagysz. Nem pocsék! Érdeklődéssel olvastalak :-)

cssimonjanos2015. december 19. 10:18

Szeretettel olvastam emlékezésedet,gratulálok hozzá.
Szívvel,
János

Molnar-Jolan2015. december 19. 08:35

Szívbe markoló korrajz, megható emlékezés.

BakosErika2015. december 19. 06:44

Szerintem meg faragd a rímeidet tovább, drága Lélektársam.
Mélyről fakadó nagyszerű versedet szeretettel olvastam.
Számomra a nap verse.
Áldott ünnepvárást kívánok.
Poéta öleléssel: Erika

oroszlan172015. december 18. 22:54

Élmény mindig a versedet olvasni. Örömmel, szívvel, lélekkel voltam itt: Ica

tzoldav2015. december 18. 22:25

Szerintem pedig többet is meg ér a versed egy széknél,én szivvel fizetek! (66)

Evanna2015. december 18. 21:37

Keserű iróniával fejezed be a visszatekintő versed, kedves Miklós, de faragványaidat inkább olvasom - szívvel! - széket meg faragjon más!
Remek, gratulálok!
Evanna

Elise2015. december 18. 21:31

Lehet, hogy a szék is ülhető lett volna, de kár lenne ezekért a versekért!
Az élet néha tényleg tud pocsék lenni, léteznek (sajnos), akik ebben segítenek, ezért születnek ilyen, nem pocsék versek!
Hát hajrá az életben is!
Szívvel, szeretettel; Elise

Gaborovics2015. december 18. 21:09

Nagyon szép és jó vers. Nagyon emberi. Gratulálok!

Gabi

KomaromiIstvan2015. december 18. 21:02

Tudok valamit rólad :) Csak az tud ilyen verset írni, aki realistán látja a világot és önmagát! Sokszor voltál nagyon boldog és ezért azt is tudod, milyen, amikor nem vagy, voltál az. Nekem tetszik ez a vers, mert őszinte....

matyus102015. december 18. 20:45

Kedves Miklós!
Biztosan szép széket faragtál volna, de akkor nem ülnék itt monitor előtt életed egy darabját olvasva. Nekem is felrémlett édesanyám, ahogy a viharban stoppolja a nadrágom, foltot varrt rá, mert akkoriban az még nem volt gáz... Mindenki abban járt, ami volt neki és nem volt ciki spórolni, sőőőőt...
Versedhez szívből gratulálok!

kovycs592015. december 18. 20:33

Azt hiszem már leírtam valahol , hogy nem kell azt elsietni. A széket faragja más kedves barátom, te csak faragd tovább csodálatos rímeid , mer nélkülük szegényebb lenne a világ, sokkal szegényebb.
Remek versedet megszívezem!
kovycs59

gypodor2015. december 18. 20:06

Nehéz emlékekből épülő sorsvers. Nagyon jó!Szívvel olvastalak.
Gyuri

donmaci2015. december 18. 18:50

Nagyszerűen megírt, ez nem lehet pocsék! Örülök hogy rímfaragásnál maradtál, s így remek műveidet sokan olvassák! Én is! Szívvel Józsi

Elmenni2015. december 18. 17:51

Na tessék... Így karácsony táján egy Luca-széket?
Felesleges vádak, önkínzás a semmiért... Nincs az életedben egyetlen elpocsékolt perc sem, minden pillanat tanulságot add - vedd észre, s megérted, miért létezel :)
Szívvel, szeretettel!
Ém

meszaroslajos602015. december 18. 17:28

Kedves Miklós, fanyar humorral megírt remek alkotás, élmény volt olvasni, köszönöm, szívvel gratulálok, Lajos.

Napsugar06072015. december 18. 17:24

Nem szabad vádolnod önmagad, te helyes úton jársz! Kitaposott lírai - ösvényeden haladj tovább. Versírók mecénása vagy számomra legalábbis szeretem olvasni írásaid. gratulálok

babumargareta012015. december 18. 16:07

Drága Miklós ,,bár már olvastam valahol ezt a versed,,de mindig mehatódok amikor olvasom,,nagyon komoly szinte
szomorú sorsod csodás rimbefaragása,,szinte
hihetetlenül sziven csap,,,őszinte tiszteletem,hogy meg tudtad irni kemény sorsodat,ilyen őszintén,,,ász vagy minden témában,,,tisztelettel ,,,,,,,Babu

adamne2015. december 18. 16:01

Ne legyél ilyen szigorú magadhoz drága Miklós!!!!!
Szívvel, nagy szeretettel olvastam versed. Gratulálok: Manyi

szalokisanyi12015. december 18. 15:27

Kedves Miklós! Kíméletlen vasszigor, önmagaddal szemben. Leltárt készíteni csak így érdemes!
Remek verseket, ezért tudsz írni. Acél kemény, szikrázó alkotás.

Gratulálok! Szívvel. Baráti tisztelettel: Sanyi

t.buga2015. december 18. 15:08

Kemény életutad volt, az biztos, de munkásságod tiszteletre méltó, és alkalmas arra, hogy a ''törlés gomb'' megnyomása után, nevedre nemzedékek sora emlékezzen. Versedhez tisztelettel és szívvel gratulálok!

noheb2015. december 18. 14:50

Hú, de kemény vagy önmagadhoz és az úgynevezett '' nagybetűs '' élethez is!!!
Nagyon jó vers!!!
Gratulálok!!!
Marika

asztalos-sly2015. december 18. 13:57

Nagyon jó !
A cím meg rendkívül figyelem felkeltő.
Szívem hagyom.
Baráti üdv:Thomas.
:))

judit.szego2015. december 18. 13:48

Remélem, drága Miklós, csak múló szeszély ez a ''pocsék'' múltidő! Erősebben kell rágondolni, és mindjárt nem lesz olyan rossz!
A vers, mint vers a legkevésbé sem pocsék, sőt.....

Schmidt-Karoly2015. december 18. 13:33

Kedves Miklós!
Van nekem egy ötletem. Ugye nem haragszol, ha ezt most megosztom Veled? Tényleg, csak a próba kedvéért! (Csak zárójelben: én írtam már több verset is abszolút negatív előjelekkel, melyeket a Feleségem ''moderálásának'' hatására átírtam pozitív előjelűekre. Visszaolvasva mindkét verziót egymás mellett, hangulatában, érzéskeltésében nem lehet egy lapon említeni. Azóta írok én úgy, ahogyan írok, melyet talán elég sokan nem tudnak sem megérteni, sem elfogadni.) Felvázoltad a hatvan-egynéhány éved történelmét, s most visszatekintettél rá, úgy madártávlatból, s így látod:
''Elpocsékoltam az életből,
hatvan-egynéhány mihaszna évet,
s e nyamvadt rímek helyett is:
faraghattam volna inkább széket!''
Mindezt most azon a szemüvegen keresztül látod és érzékeled, amelyik most rajtad van, mondjuk a Poetos oldalad fényképén is. Most pedig légy szíves cseréld le egy újabb szemüvegre. Vajon ugyanígy fogod látni és értékelni a már megtörténteket? Egyébként én az mondom, látom, olvasom, hogy ez a ''POCSÉK VERS'' ''POCSÉKUL'' - a szó legnemesebb értelmében - NAGYSZERŰ!! Ugye nem félreérhető ez a véleményem?!
Nem tudom, hogy ünneprontásnak számít-e, ha én most kívánok még hatvan-egynéhány ''POCSÉK ÉVET'', de most a jobbik fajtájából. De tudod, tudjuk, hogy a POCSÉK-ot nem POCSÉK-ra változtatni is a mi kötelességünk!
Schmidt Károly.

tigris2502015. december 18. 13:31

Kedves Miklós!
Pocsék vers?
Remekbe szabott emlékezés,mely hatalmas szívet érdemel.
Tisztelettel:
Magdolna

Kicsikinga2015. december 18. 13:26

Talán igen, de akkor azt nehezen tudnám elolvasni!
Főleg, ha még rá is ülök!

Szerintem, inkább maradj a verseknél, mert, ha nem, akkor tényleg elpocsékolod Istenadta tehetségedet!
Remek a versed, az biztos!

jocker2015. december 18. 13:15

Hmm... Csak úgy megírtad, a verset is, meg amire emlékszel...
Most, hogy így felemlítetted... az én anyám is varrónő volt, otthon...
Műved, egyszerűen nagyszerű, nagyon élethű, korrekt tájékoztatás!
És nagyon elgondolkodtató, nekünk is, de mostani fiataloknak is, akik biztosan tudják, hogy okos-telefonból áll az élet!
Poétaöleléssel, kalapemeléssel, főhajtással, elismeréssel és barátsággal: vivát, vivát, vivát!
jocker/Kíber/Feri

19682015. december 18. 11:53

''faraghattam volna inkább széket''

Hidd el, a verseidre azért többen fogunk emlékezni

kicsikincsem2015. december 18. 11:33

...sosem pocsék...
Szívvel

rojamsomat2015. december 18. 11:14

Repes a szívem az örömtől, olvashattam versed!!!
Lelkesedésem kedves Miklós, nem kisebb a többi
gratulálótól!!
Nagyon remek verset hoztál, nekem a csúcs vers!!
Gratulálok!!
Szívvel,,,Tamás

uzelmanjanos9562015. december 18. 11:02

Kedves Miklós!
Hatalmas verset írtál drága barátom, többször olvastam és a hideg rázott, maradj csak meg a rímfaragásnál, esetleg kikapcsolódásként egy kis fafaragás. Óriási poéta szívvel gratulálok:János

marcsa2015. december 18. 10:44

A spórolás. Van rá pénzünk, de akkor sem pocsékolunk. A pocséklás a legnagyobb bűn, ha valami pocsékba ment siratás volt és kétségbe esés. A pocsék szó számomra a mai napig valami veszedelem. Nem mehet pocsékba semmi, újra kell hasznosítani. Szegény anyám a mai napig pocséklásnak tartja még azt is, hogy a disznóvágáshoz már ''vett belet'' használunk, mert bizony pocsékba megy a saját amit ő még mindig boldogan pucolna, ha hagynánk. Bocsánat, de annyi emléket keltett bennem a ''pocsék'' vers. Szeretettel marcsa

Zsuzsa-Amriswil2015. december 18. 10:32

Kedves Miklós, nekem nagyon tetszett a versed !

Szívvel gratulálok: Fazekas Zsuzsa

B...yL...o2015. december 18. 10:15

Pocsék vers? - a nénikéd! Ilyen jót régen olvastam.
Légy büszke rá. Én jó nagy szívet teszek mellé. És szívből gratulálok:
László

edesemil2015. december 18. 10:08

Kedves Miklós! Drága Barátom!
Versed szépsége jó és kellemes érzéssel töltött el. Hogy fércmű-e vagy sem, azt könnyű megállapítania akár egy kevésbé hozzáértőnek is, nemhogy Neked!
Ha nem lennél tisztában eddigi alkotásaid értékével, akkor biztosra veszem, hogy az egészet sutba hajítanád! Azt viszont megértem, hogy minden alkotó embernek igénye a külvilágból jövő elismerés biztatás a jövőre nézve! Mindannyian így vagyunk ezzel, mindenféle színvonaltól függetlenül.
Arra meg vállalkozni sem mernék, hogy kielemezzem azt a hitelesnek érzett hangulatot, légkört, ami verse(i)d sajátja.
Remek versedhez tiszta szívből gratulálok és az elkövetkezendő évtizedekben sok ilyen ''fércmű'' olvasására vágyom!
Baráti öleléssel, Emil

molnarne2015. december 18. 09:54

Szertetettel olvastalak, nagy szívet hagyva gratulálok:ICA

1957052520122015. december 18. 08:55

Ehhez a versedhez már hozzászóltam néhány héttel ezelőtt, tartom magam az akkor írtakhoz. Szeretettel és szívvel , Irén

WNOR2015. december 18. 07:21

Hűha....Miklós! Inkább maradj a rímfaragásnál, én egy nagy szívvel buzdítalak! ♥
Tisztelettel és Barátsággal: Norbi :)

PiszarEva2015. december 18. 06:07

Engem is mindig aggaszt, hogy mit hagyunk hátra, gyermekeimre. Azt kell elfogadni ahová születtünk, nem emésztem ezen tovább magam. Érzéseket, szeretetet örököltem a földi anyagi jólét nem mindenkinek adatik meg. Versed nagyon jó, a sors időnként pocsék. Nagyon szeretem verseid!

Marimama2015. december 18. 05:41

Hűha! Én is a rímfaragásra buzdítalak, a széket hagyd másra!!! Szívvel
Mária

mezeimarianna2015. december 18. 04:43

nos ne hidd, hogy a széket nem enné a szú,
ne keseregj rajta, ne legyél szomorú,
mi itt vagyunk és többet mi sem mondhatunk
mit leírunk belőlünk darab-ez a mi vagyonunk....
kedves Miklós bocsáss meg kijött belőlem...

B.Sanyi2015. december 18. 04:38

Kedves Miklós!

Gratulálok versedhez, maradj a rímfaragásnál, nem sok ilyen jó poéta van, az utókornak írsz!

Szívvel: B Sanyi

remember2015. december 18. 03:56

Faragjál csak rímeket barátom! A széket pedig hagyd másnak faragni!
Szeretettel szívvel gratulálok!

merleg662015. december 17. 22:32

Kedves Miklós! Már a honlapodon is nagyon tetszett ez a versed. Aki ilyen verseket ír, az csak ad az utókornak és nem pocsékolja a perceket. Itt is elmondom, amit a honlapodon írtam:

Széket faragni bárki tud
De verset írni, az a művészet,
A probléma már nem olyan akut,
Inkább olvasom szép verseidet,
Mint üljek egy kényelmetlen széken,
Hiába faragtad ki olyan szépen!

Számomra ez a nap verse! Szívet hagyva gratulálok. Üdv: Gábor

keva5262015. december 17. 22:13

Kedves Miklós! Aki ilyen verseket képes írni, mindenki örömére, az egy percet sem pocsékolt el az életéből. Székből sok van, jó tollú poétából jóval kevesebb.
Szeretettel: Éva

mama552015. december 17. 22:06

Remek versedhez nagy szívet hagyva gratulálok.Marika

Dram2015. december 17. 21:58

Kedves Miklós!
Néha érdemes számvetést készíteni, mimindent éltünk meg.
Te ezt megtetted és remek sorokba fogalmaztad. Az igaz, hogy
a mérleg egyik serpenyőjét pakoltad meg..., így féloldalasra
sikeredett...
Remélem olvashatjuk hamarosan a másik oldalra rakhatókat is...
Tisztelettel olvastalak.
Szívet hagyva gratulálok; András.

Greczine-Erzsi2015. december 17. 21:47

Szíven talált engem nagyon,mert tőlem sem áll távol a fércelés...
Szívvel gratulálok!
Erzsi

Ibolya.522015. december 17. 21:46

Remek emlékező versedhez szívvel gratulálok. Ibi

erzocsend2015. december 17. 21:42

Kedves Miklós! A te mesterséged maradjon csak: POÉTA! Csak így lehet Téged elképzelni! Itt is remek gondolatokat állítasz csatasorba...Nagy nagy szívvel és tisztelettel voltam: Tibor

fiddler2015. december 17. 21:31

Jó ez a ''fércmunka'', kedves Miklós!
(A székfaragást még elkezdheted, sőt, azt hiszem, épp ideje van - hogy elkészülj vele...nem igazán értek ilyen boszorkányos dolgokhoz, de a Luca-székre gondoltam!)

A versfaragást azonban semmiképp ne mellőzd!

Üdv: Laci

lenartanna2015. december 17. 21:22

Nekem nagyon tetsző a versed, kedves Miklós. Szívet hagyok érte :)

maki67672015. december 17. 21:22

Gratulálok szép alkotásodhoz szívvel László

dobosigyorgy2015. december 17. 21:19

Remek versedhez szívvel gratulálok.
Baráti üdvözletem:-Gyuri

editmoravetz2015. december 17. 21:16

Kedves Miklós!

Tudom, néha az ember meginog - ha az enyvtelen hokedlire áll - talán nem is így kellett volna csinálni???
Életünk során sok pocsék dologgal találkozunk; de ne feledd, hogy azt is emberek készítették!!! Ahelyett, hogy inkább rímeket faragtak volna helyette ... /No! Nem biztos, hogy az nem lett volna pocsék!!!/

Ki-ki maradjon a kaptafánál!

Te csak írd a verseidet, melyek bizony sok ember fejében indítanak útjára újabb s újabb gondolatokat ... hidd el nekem, én is elég spórolós vagyok, mint volt drága jó Édesanyád; ''... fiam, tessék megenni!'' ... amit főztél!!!

:) :) :)
Szép a versed ... (hogy is szokta mondani jocker/kiver/feri?) ''Szép a versed, ha mondom!!!! Kalapemeléssel!'' 5*

Kis pocsék szívemet hagyom - hogy stílszerű legyen -, de nagy-nagy szeretettel: Edit /15./

1111112015. december 17. 21:15

Az emlékek özöne kritikus kosztümben, mintha a ''szabó'' stílusa egy új fazont alakított volna ki. Gördülékenyen, meghatóan megírt életút, nagyon tetszik a verselési forma és az érzékeny, ám kicsi öniróniával rendelkező tartalom. Szerettem olvasni, szívesen tettem, a mai nap verse ez nekem. Szeretettel: Piroska

anci-ani2015. december 17. 20:52

A blogodban is megérintett nagyon szép, szomorú emlékező versed kedves Miklós!
Csodás lélekversedhez, remek alkotásodhoz gratulálok nagy szívvel, szeretettel: Anci

Törölt tag2015. december 17. 20:49

Törölt hozzászólás.

bogyi2015. december 17. 20:49

Nagyszerű versedért szívet hagyok!

Trombone2015. december 17. 20:44

Drága Barátom!

Ez a vers nálam KIEMELT!
Zseniális! Szívből gratulálok!

Gebics2015. december 17. 20:36

''Kész a leltár''? Jobb, hogy nem széket faragtál. tetszik a vers, bár nem vidám.

Eddi2015. december 17. 20:31

Kedves Miklós! Sok ilyen pocsék alkotást kívánok! Ez a versed is igazán megnyerte a tetszésem. Remek versedhez szívvel gratulálok. Eddi.

joco572015. december 17. 20:26

Kedves Miklós!

Van benne egy adag korrajz, életrajz, szóval kitűnő a vers!
Mesterséged egyik címere! Gratulálok!
Szívet hagyok!
József

mamaPc2015. december 17. 20:22

Nagyon jó volt olvasni!Lehet,hogy a szék lába görbe lett volna....
A rímeket csodálatos olvasni.Szívvel gratulálok,nagyon sokáig faragd még a rímeket,mert nagyon jók ,ne hagyd abba soha !Szívvel gratulálok:Ilona

amalina2015. december 17. 20:20

Pocsék versedhez szívvel gratulálok!:-)
Nagyon tetszik!

éva

tassi22015. december 17. 20:18

Igen ! MOST rímeket kell faragni Miklós!!!!! Szívvel és szeretettel Ildi

Törölt tag2015. december 17. 20:12

Törölt hozzászólás.

dr.vegha2015. december 17. 20:09

Kiváló vers, kedves Miklós :-)
Stílusában ''Fövényisanyis'' volt, de őt ugyanúgy tisztelem, mint Téged!
Szívvel, Attila

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom